|
(...)
Hogyan jutottunk idáig,
mióta szeretsz?
Megállt volna az idő?
A nap is csak lelenc?
Örökbe fogadtuk az ég alatt?
Könnyes frottír a múlt.
Karodban fészkel a testem,
a jövő gurul
Sikító idő
Visszaolvasni régi verseket
- háromhónapnyi boldogság.
74 ezer entert leütni,
s érezni belül,
valaki mást -
Találkozások,
sikító idő,
fullasztó, párás
szenvedély.
Megbocsátják
majd, ha leírom?
S én megbocsátom-e
valaha még?
Irigylem őt
Irigylem őt,
kit szeretni fogsz,
kit lelkeddel egynek látsz majd.
Irigylem őt,
mert szeretni tudsz,
s jobbára, végül,
ez is vigasz. |