Nehéz

Pedig szabad maradsz,
én nem foglak igába.
Jöhetsz - mehetsz,
a szárnyad vad csapkodása
nem nyom el engem.
Én itt is ott vagyok,
nincs mitől félnem,
nem okod vagyok
a szeretésre,
nem dühöd,
nem haragod.
Nem bábod az elvetésre,
évődés a vágykeltésre.
Indok tán a miértre.
Vagy miért ne?
Elvégre,
minden végzet nehéz.
Amíg küzd ellene az ember,
tán meg is vész.