- 24 -

 

Valahogyan

Valahogyan összetartozom veled,
ebben az esze-ment világban.
Nem égi és nem földi vágy ez.
Leszel-e a társam?
Leszel-e kimondatlan?
Leszel-e semmiség?
Megmozdul a szívben a parancs:
élni kellene, szeretni még.
Visszamenni az időben,
s itt hagyni minden félelmet,
cölöpre vert, rögzített
terhet, mind elvesszenek!
Kirántani oly erővel,
mely szirteket hasaszt!
Egyetlen percért
magamba forgatni,
minden szavadat.
Leszel-e a bizonyosság?
Ennyi csak: értelek -
mert valahogyan részem lettél,
összetartozom veled.

Jóbi Annamária: Fényáteresztő