Lélegezz

Csak egy percre add a vállad,
fáradt vagyok,
nehéz ez a világ.
Egy jó teát innék veled,
felteszem főni ---
Hallod? Ne menj tovább!
Csendet varrtam a függönyökbe,
reszketőn bújok karodban el.
Leírhatatlan; te is tudod,
ne szólj, ne lépj,
így nem tépjük el.
Eremben véred,
vérem eredben,
bőröm átsóhajtja az időt,
csak lélegezz velem egyet,
hadd szusszanjon a jövő.

A mélység visszhangjai

Bár andaloghatnék még
de tér sem alkotódott;
közös utcáink macskaköveit
ősi gránitbarlangok rejtik,
és sóhajom lepereg
a mélység visszhangjain.
Ki érthetné meg?
Hiszen látod,
minden elhullajtott sejted
megkövesülő hámja
hiányzik a szállongó porból.
Az ajtó megszokott nyikorgása,
mely csukódva,
engem s téged összeforraszt,
nem sikong
a megmunkált vasak alatt.