|
Várlak
Amíg várok rád,
összeszaladnak a
pohár alján
a vízcseppek,
- és kikacagnak;
árván szusszan
bennük a vágy -
Egy fénybogár
kezemre száll
és hallom,
hogy táncolnak
a remegő ruhák.
Mert tele az élet,
tele bizalommal,
és érez minden tárgy -
Látod?
Nyomunk van!
Egy a múltban.
Egy a jelenben.
Egy a jövőt kérve sóhajt:
Lehetne?
|