---

Tartalom

Göncz Árpádnak, a Magyar Köztársaság elnökének beszéde 1991. március 22-én
Előszó. Írta: Laczkó Károly, Sátoraljaújhely Város polgármestere
Előszó. Írta: A Sátoraljaújhelyi csoport vezetősége

I.
Az "új rend" Európában. A harmadik birodalom
Részletek Ránki György: A második világháború története c. könyvéből és Enzo Collotti: A náci Németország c. művéből

II. Magyarország és a fasizmus a második világháború idején. Válogatta: Székely Klára dr.
  Juhász Gyula: Az uralkodó eszmék zsákutcája (részlet)
  Barcza György: "Diplomata emlékeim" c. emlékiratából. Hintapolitika - dilettáns módra
  John Lukacs: Horthy Miklós 1868-1957 (részletek)
  A magyarországi politikai viszonyok megítélése a két világháború között. Idézetek Bibó István: Válogatott tanulmányok c. I-III. köteteiből
  Adatok a szociális helyzetről 1935-1944. Földtulajdon
    Részletek Kovács Imre: A néma forradalom (1937.) c. művéből
    A viszonylag jól ellátott csepeli hadiüzemi munkások körülményei. Részletek Baksay Zoltán tanulmányából

III. A hatalom és eszközei 1941-1945. (Rövid áttekintés.) Dr. Gazsi József tanulmánya

IV. A konzervatív rendőrállam és az ellenzék. A dokumentumokat gyűjtötte: Bárdos Lajos, a tanulmányokat válogatta: Székely Klára dr.
  Az ellenállási mozgalom jellegzetességei Európában. Részletek Ránki György: A második világháború története c. könyvéből
  Az ellenállási mozgalom körülményei Magyarországon. Pintér István tanulmánya alapján készült összefoglaló a Fegyverrel a Hazáért c. kötetből
A néptömegek passzív ellenállása. Részletek dr. Gazsi József tanulmányából, a Fegyverrel a Hazáért c. kötetből
  A "függetlenségiek" és a hatalom
    Életutak
  A délvidéki ellenállás. Részletek A. Sajti Enikő: Délvidék 1941-1944. c. könyvéből
    "Emlékeztető" a bácskai vérengzés hadbírósági főtárgyalásáról. Horthy Kabinetirodájának anyaga
    Radikális nézetek - súlyos ítéletek
    Életutak
    Különbségek az ellenállási mozgalomban
  A Deák György által vezetett szervezet. dr. Gazsi József tanulmánya. Rövid áttekintés
    A csendőrség összefoglaló jelentése a nyomozásról
    Életutak
    A "kassaiak"

V. Börtönélet Magyarországon - börtönélet Sátoraljaújhelyen 1943-44-ben a kitörésig
  Határ Győző: Halak
  A Vkf. börtönei. A dokumentumokat összegyűjtötte: Bárdos Lajos
  A sátoraljaújhelyi börtönélet. Írta: Seregi Ferenc dr.

VI."Mire az erdők kizöldülnek..." Előkészület a felkelésre. Összeállította: Bárdos Lajos
  Viták nehéz döntések előtt
  A felkészülés
  A hírek bejutottak a börtönbe
  Operatív terv a felkelésre és tépelődések
  Megszületik a végső döntés
  "Holnap 16 órától". Mozgósítás a felkelésre

VII. A felkelés napja. A dokumentumokat gyűjtötte és összeállította: Bárdos Lajos
  1944. március 22.
  A kitörés első húsz perce
  Elszabadult a pokol
  Egész éjjel vártuk a sortüzet
  Kitörés a tűzön át. A jugoszlávok visszaemlékezése (Zsivan Miliszavac könyvéből részletek)
  Borzalom a zárkában
  Március 23-ra virradóra
  Szemtanúk és a rendőrség a sátoraljaújhelyi harcokról

VIII. Hajtóvadászat. Megtorlás 1. Összeállította: Bárdos Lajos
  Harc a börtönkapun kívül
  A Fekete-hegyen
  A Bozsvánál
  Kovácsvágás felett, a Csepegőnél
  A szőlőhegyen
  A trafik falánál
  A Sikora-házban
  Az erdészházban Vágáshután
  Mikóháza, Somhegy
  A Schwarcz-gödörben
  Alsóregmecen
  A Ronyva partján
  Részletek emlékezésekből, levelekből
  A hajtóvadászat áldozatai

IX. Vallatás és ítélet. Megtorlás 2. A dokumentumokat gyűjtötte és összeállította: Bárdos Lajos
  Öt napon át tart a vallatás
  Tárgyalás és ítélet
  Az utolsó percek
  Életrajzi adatok a kivégzettekről
  A Margarethe hadműveleti törzs távirata a börtönfelkelésről. Közli: dr. Gazsi József

X. Börtönélet a megtorlás után. Összeállította: Bárdos Lajos
  Baljós élet a megtorlás után
  A foglyok útjai elválnak. Munkaszolgálat, deportálás
  Sátoraljaújhelyről Komáromon át a német koncentrációs táborokba

XI. Adatok
1. Adatok a kitörés áldozatairól
2. A sátoraljaújhelyi börtönben 1943-1944 szeptember között fogvatartott antifasiszta foglyok névsora

XII. A halálmenetek
  Dachau-Spaichigen. Írta: Jámbor Árpád
  Dachautól-hazáig. Írta: Szegő Sándor
  Hetényi Varga Károly: Akiket üldöztek az igazságért (részletek)

XIII. A sátoraljaújhelyi felkelők emlékére. Írta: Jámbor Árpád

Irodalomjegyzék

---

Előszó

A sátoraljaújhelyi felkeléssel az azóta eltelt öt évtized folyamán sokan foglalkoztak. (A szerzőket és műveiket - nem teljes körűen - a bibliográfiai részben találja meg az olvasó.) A megjelent írások és megemlékezések nagy része azonban csak magára az eseményre, illetve közvetlen előzményeire és következményeire szorítkozott, s a rendkívüli körülmények mélyebb okairól nemigen adott számot.

Kötetünk összeállítói mindazzal, amit az olvasó elé tárnak, senkivel sem kívánnak vitatkozni: sem feldicsérni vagy elmarasztalni, sem heroizálni vagy deheroizálni nem szándékoznak. Megkísérlik bemutatni - dokumentumokon keresztül - a kor feltételeit és kényszereit, s minderre - a döntő többségükben fiatal - antifasiszták válaszát: a letartóztatásukhoz és elítélésükhöz vezető tetteket, börtönbeli életüket, a német megszállás elleni hősies felkelésüket, majd az ennek letörését követő sorsukat, - az értékelést az olvasóra bízva. Mégis remélik, hogy az összeállításból kiviláglik: a sátoraljaújhelyi katonai büntetőintézetbe került több mint 400 különböző nemzetiségű antifasisztát nemes, önzetlen, hazafias törekvések vezették, mert ők a fasizmus, a háború ellen léptek fel, s egy olyan rendszer ellen, amely Magyarországon gróf Teleki Pál öngyilkosságba kergetéséhez, az újvidéki és zsablyai pogromokhoz, a magyar katonák tragédiájához, a Don-kanyarhoz, az ország kifosztásához, rombadöntéséhez, a nyilas rémuralomhoz, Jugoszláviában pedig - többek között - az összes nemzetiség önállóságának, államiságának elvesztéséhez vezetett.

Ellenállók - a sátoraljaújhelyi 400-akhoz hasonlóan - sok ezren voltak. E börtönkitörés mégis méltán sorakozik fel Bajcsy-Zsilinszky Endre pisztolylövései s a különböző baloldali, polgári és katonai ellenállók hősies tettei mellé.

Mondták-mondják, kérdezték-kérdezik, nem volt-e hiábavaló és értelmetlen ez a felkelés? Hadd válaszoljunk az egyik felkelő és halálra ítélt, majd kegyelemben részesült Szemere Imre szép gondolatával: "A sátoraljaújhelyi kitörésnek soha el nem múló érdeme az, hogy a németek nem tudták Magyarországot egy puskalövés nélkül megszállni, és ha hatvanöten hősi halált haltak is, áldozatuk örök például szolgál a zsarnoksággal szembeni harcra!"

Inkább állva meghalni, mint harc nélkül tétlenül várni a halált! Az egyéni elszánás erősségére hatott a bajtársiasság; az elnyomók ellen a harcot nem szabad elmulasztani: Marion Dosztanics március 23-án, másnap szabadult volna; Milán Drakulics április 6-án került volna szabadlábra; március 26-án lett volna szabad Gyura Visznijics, de ők is a felkelőkkel tartottak a német megszállók ellen, és elestek a küzdelemben.

A kötet összeállítóinak, dokumentumgyűjtőinek többsége maga is megjárta a börtönöket, s Sátoraljaújhelyen voltak politikai foglyok. Ma: újságírók, történészek, tanárok, mérnökök, szakmunkásból lett értelmiségiek. A történészek által feldolgozott és megjelentetett dokumentumokat ismereteikkel is kiegészítik, sőt eddig még magyar nyelven fel nem használt forrásokat is közölnek azzal a céllal, hogy sokrétűen mutassák be a kort, amely a sátoraljaújhelyi felkeléshez vezetett, hogy ábrázolják a nemzeti és egyéni motivációkat, azt a kötelességtudatot, mely szerint az elnyomó idegen hatalom és a vele kollaborálok ellen igenis harcolni kell.

---