"...áttekinthetetlen szövedék gyönyörű geometriája..."
Féner Tamás 75. születésnapjára
TARTALOM, ELŐSZÓTartalom
A.Gergely András: Előszó helyett...
Komoróczy Géza: Féner Tamás, -tól-ig - from till, 1952-2013
Bakó Boglárka: "Nem élünk jövés-menésből, mint az oláh cigányok" - a munka szerepe egy romungro közösségben - Fekete Attila fotói
A.Gergely András: Előszó helyett... - egy előző ürügy
Hajdú Gabriella: Az ember vagy él, vagy fényképez
Hajnal László Endre: Vásári fotókiállítás és vásári műterem Körösfeketetón
Jávor István: FÉNER
Kapitány Ágnes - Kapitány Gábor: A kertkultúra, a nyilvánossághoz való viszony átalakulása a lakásmód változások tükrében
Keserü Katalin: Amrita Sher-Gil festőművész (1913-1941) és a fotográfia
Király Attila: Sintó szentélyek a csibai partvidéken
Lágler Péter: Tribute to Féner
Lányi Gusztáv: Balatoni álmok - és rém/kép/ek -
Sárkány Mihály: S mind a nők...
Sebestény Anikó: Oly közel - de szerencsére néha távol is
Szabó Tünde Judit: A fotográfus "életfeladata" a teremtett környezet ábrázolásában: Féner Tamás 75. születésnapjára
Tamás Pál: End of technoromanticism in the post soviet mediasytems; is digitalization a tool for democratization? An extended abstract
Tomsits Abigél: Serahulik közössége
Előszó
Kedves Tamás...!
Pár évenként egy méltó ünneplés..., ez kijár a korral, s még inkább a respektussal, presztízzsel, méltó érdemekkel, jóemlékezettel. Akik itt nem írtak s nem küldtek fotót sem, kapkodás helyett csak üzentek - a legjobb kívánságokkal. Akik küldtek is valami ajándékot, roppant kicsiny táborba szorultak azokhoz képest, akik meg sem mertek szólalni, mert leginkább fotót küldtek volna, s azt épp egy ILYEN fotósnak... - kicsit "morbid" megoldásnak látták. Lett ezért elméleti tanulmány, azon frissiben a fiókból, lett kép-hang elbeszélés a lét esztétikum-fosztott élményanyagából, lett emlékező diákdolgozat, szótlan üzenet a világdokumentálásásból, kiállításmegnyitó és vizuális lelemény, kisesszé és fotóantropológiai hozsanna is.
Így látunk, így látnak, így kedvelnek Ők, s még lennének-lettek volna sokan, ha nem sürgetem az időt... Akik kimaradtak (például koros szakmabeliek), megfontolt vagy vétlen snasszságból nem reagáltak elég gyorsan, s akik fotók tucatjai helyett csak mustrát küldtek, azok is válogatott szeretettel tették, nem szűkmarkúan.
Még rövidebben - ha már előszó helyett komponálom... - legyen hát fennkölt, magasztos és jelképgazdag a születésnap s annak folytatása is, egészen a legközelebbi fordulóig, mikor sokadik életműkiállításod még mindig a jövőreménnyel, s nem a múlt-gyűjteménnyel marad ékes...!
/AgA/