---

Tartalom

Előszó
I. Szent struktúrák és tradíciók
1. Bevezetés
2. Az etnicitás jelentéstartalmai a zsidó Szentírásban
3. Az etnicitás újszövetségi jelentéstartalmai
4. Törvény és tradíció a zsidó Szentírás alapján
5. Törvény és tradíció az Újszövetség fényében

II. Szent struktúrák és tradíció jelentéstartalmai zsidó és keresztény felekezetek életében
1. A zsidó tradíció
2. Ortodox keresztény tradíció
3. A katolicizmus tradíciója
4. Protestáns tradíció
5. A radikális reformáció tradícióértelmezésének egy példája az adventista mozgalom Sola Scriptura elvének tükrében
6. Összefoglalás

III. Zsidó és keresztény kultúrák a Kárpát-medencében (esettanulmányok)
1. Bevezető gondolatok
  A magyar zsidóságról
  Vallás és kultúra a Vajdaságban (felmerülő kérdések)
2. Kutatásmódszertan
2.1. A fonott kalács (Egy zsinagógai beszélgetés értelmező leírása)
2.2. Vallásosság és nemzettudat empirikus kutatási lehetőségei a Kárpát-medencében
3. Vallás, tradíció, etnicitás
3.1. Zsidó és keresztény kisebbségi kultúrák a Kárpát-medencében
  Tradíció és kisebbségi kultúra
  1. példa: A hagyomány láncolata és a kultúra változásai egy magyar zsidó közösségben
  2. példa: Kereszténység és tradíció a vajdasági magyarok életében, avagy nyugdíjba ment-e a Télapó?
  3. példa: A "szerb vallás" Vallási tradíció és kisebbség?
3.2. "Járható ösvény" (Magyar zsidó fiatalok az izraeli ortodox társadalomban)
3.3. Történelmi egyházak és kisegyházak a vajdaságban: eltérő etnikus stratégiák?
  Bevezető gondolatok
  Történelmi egyházak: etnikus vallások?
  Kisegyházak: interetnikus stratégiák?
  Összefoglalás
4. A rituális tér és idő jelentéstartalmai
4.1. A "zsidó mentalitás"terei
4.2. "Mindennapi kenyerünk" (A Millennium és a "megszentelt hagyományok" jelentései a Vajdaságban)

Bibliográfia

---

Előszó

Napjaink európai közéletében felerősödni látszik a diskurzus zsidó és keresztény "gyökereink" fontosságáról. Sokan az európai nemzetek és kultúrák közös forrásaként jellemzik e két vallási rendszert, mások a szekularizált társadalmak életén belüli "szubkultúraként" tekintenek rájuk s vannak olyan meglátások is, amelyek szerint a zsidó és keresztény értékek, életelvek mai napig életünk, mindennapjaink szerves részét képezik.

Európa közepén, valamint keleti és délkeleti részén e kérdések talán még nagyobb súllyal merülnek fel számunkra, hiszen régióink vallási életét egyaránt meghatározza a közelmúlt ateista diktatúráinak több évtizedes vallásüldözése és az elmúlt majd másfél évtized, amely során a társadalom perifériájára szorult egyházainak nyilvános vallásgyakorlata is újraindulhatott. Úgy vélem, a fent említett nézőpontok alapján, a zsidó és keresztény vallási rendszerek megismerésének jelentősége megkerülhetetlen kultúráink, társadalmaink teljes valóságának feltárásához. Az ismert kulturális antropológus, Clifford Geertz így összegzi vallásról írott gondolatait: "A vallás azért érdekes, mert formálja a társadalmat csakúgy, mint a környezet, a politikai hatalom, a jólét, a jogi kötelesség, a személyes vonzalmak és a szépségre való hajlam." Emellett az is nyilvánvalónak tűnhet számunkra, hogy a társadalmi-kulturális környezet is "formálhatja" a vallást, hatással lehet az egyetemes vallási rendszerekre és jelentéstartalmakra. Kultúra, társadalom és vallás holisztikus összefüggésben van egymással, így a vallás kutatásával egy adott társadalom teljes kulturális összefüggésrendszerét vehetjük szemügyre. Ugyanakkor a vallás a személyes életvilágokat, életsorsokat s ezek megfogalmazódásait, önreflexióit, azaz az identitás teljes spektrumát is formálja. A vallás így az etnikus identitást is kifejezi és elmélyíti a saját kulturális környezet biztonságának megteremtésével, a saját kultúra jelentéseinek, szimbólumainak, etnikai tartalmainak ("nemzeti", "tradicionális", "anyanyelvi" hovatartozás) vállalt kifejezésével és tudatosításával.

Mindebből láthatjuk, zsidó és keresztény vallási rendszerek kutatásával Európa egyszerre "közös alapú" és multikulturális valóságtartalmaira is rákérdezetünk.

Írásom e kérdések megfogalmazásaihoz a kulturális antropológia szemléletmódján keresztül kíván hozzájárulni. Jelen munka a budapesti kulturális antropológia szakon Zsidó és keresztény kultúrák címen megtartott előadásaim anyagát tartalmazza így elsősorban, mint kulturális antropológiai egyetemi jegyzet használható. Témáját tekintve azonban kiegészítő tankönyvként is hasznos lehet más társadalomtudományi, illetve bölcsészettudományi, vallástudományi és teológiai kurzusok számára.

...

Írásom célja, hogy a benne megjelenő bibliai, vallástudományi ismeretanyag, valamint a módszertani fejezetek és konkrét esettanulmányok által segítséget nyújtsak azoknak a fiatal kulturális antropológus és más zsidó és keresztény vallások iránt érdeklődő kutatók számára, akiknek kutatásaik során szükségük lehet adott problémavilágok általános etnográfiai ismeretére és a kulturális antropológia kérdésfeltevéseire.

Célom továbbá minden érdeklődő "megszólítása", hiszen ahhoz, hogy - visszautalva a bevezető sorokban írtakra - elgondolkodhassunk a velünk együtt élő vallási tartalmak jelentéseire, jelentőségére életünkben, érdemes megismerni e jelentések mélyebb tartalmait és kultúránkkal való összefüggésrendszereit. Mint az egyes fejezetekből kiderül, napjaink közbeszédének "zsidó-keresztény" jelzője olyan sokszínű és komplex világot takar, amelynek megértéséhez, közös értékeinek megismeréséhez ezek különbözőségeit is értenünk kell, hogy végül - magunk és egymás megértésén keresztül - ami elválaszt egymástól, kössön össze minket, ahogy a jegyzetben többször idézett Zsoltárok könyve írja: "Ó, mily szép és mily gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek! Olyan ez, mint mikor a drága olaj a fejről becsordul a szakállra... Olyan, mint a Hermón harmatja, amely leszáll a Sion hegyére. Csak oda küld az Úr áldást és életet mindenkor" (133. zsoltár)

---