---

Tartalom

Bevezető

I. RÉSZ VÁLASZTÓK, PÁRTOK, MOZGALMAK
Soós Gábor: Kétblokkrendszer Magyarországon
Róbert Péter - Papp Zsófia: Kritikus választás?
Mikecz Dániel: Új pártok, változó mozgalmak
Tóth András - Grajczjár István: A nemzeti radikalizmus

II. RÉSZ A POLITIKA ÉS ÉRTELMEZÉSEI
Szabó Gabriella - Kiss Balázs: Trendek a politikai kommunikációban
Szűcs Zoltán Gábor: A magyar politikai diskurzus változásai 2000 óta
Csurgó Bernadett - Kristóf Luca - Légmán Anna: Politikusnarratívák az új parlamenti pártok képviselőinek körében

III. RÉSZ KORMÁNYZAT ÉS INTÉZMÉNYEK
Gallai Sándor - Molnár Balázs: Átalakítás alatt zavartalanul?
Sebők Miklós: Válság táplálta delegálás Magyarországon a pénzügy-politikai jogalkotásban (2006-2010)

IV. RÉSZ POLITIKAI RENDSZER ÉS DEMOKRÁCIA
Balázs Zoltán: A magyar alkotmányossági trend és a 2010-11-es alkotmányozás
Boda Zsolt: Legitimációs problémák Magyarországon
Körösényi András: A politikai polarizáció és következményei a demokratikus elszámoltathatóságra
Tölgyessy Péter: A Fidesz és a magyar politika lehetséges új iránya

---

Bevezető

Könyvünk az angolul olvasók előtt jól ismert, Developments in British Politics típusú, ám természetesen a hazai politikával foglalkozó, magyar nyelvű sorozat első kötete. A sorozatban a kötetek a terveink szerint négyévente jelennének meg, két választás között. A kötetek tágabb szerkezete állandó lesz, azaz a magyar politika nagyobb területeiről mindig belekerül egy-két fejezet, de mivel a kötet célja az új folyamatok, jelenségek, valamint az új kutatási eredmények bemutatása, a konkrét fejezetek (és azok szerzői) már nem ismétlődnek mechanikusan. A trendek, a folytonosságok és a változások megragadása áll a fókuszban. Az első kötet többek között elemzi a 2010-es választások eredményeit, a pártstruktúra átalakulását, a választási rendszer reformját, az alkotmányozási folyamatot, a kormányzati struktúra és a közpolitika-csinálás átalakulását, a politikai kommunikáció új jelenségeit. Olyan témákat választottunk tehát, amelyek valamilyen aktualitással bírnak (pl. alkotmányozás), vagy az elmúlt években jelentős változásokon mentek keresztül, és a változások megragadására vannak tudományos elemzések (pl. a politikai kommunikáció trendjei).

A célközönség a politikatudományi szakma, az egyetemi hallgatók és a szakkönyvek iránt érdeklődő olvasók. A kötet fejezetei nem esszék vagy aktuálpolitikai események publicisztika ízű kommentárjai, hanem új tudományos eredményeket felmutató, szakmailag színvonalas tanulmányok, amelyek megfelelnek a tudományos publikációk normáinak formai (pontos hivatkozások, lábjegyzetek, irodalomjegyzék stb.) és tartalmi szempontból is. A fejezetek elméleti és szakirodalmi kontextusban elemzik a vizsgált jelenséget, és új teoretikus vagy empirikus eredményeket tartalmaznak. Ugyanakkor cél volt, hogy a tanulmányok ne csak a szűk szakmai közönség által értett szakzsargonban íródjanak, hanem a szélesebb, érdeklődő olvasói kör számára is érthetőek és élvezhetőek legyenek. Ez nyelvi és tartalmi elemekben is megnyilvánul. Egyrészt amennyire lehet, egyszerűen kellett fogalmazni, a terminus technicusokat meg kellett magyarázni stb., másrészt a tanulmányok bevezetőjében meg kellett világítani azt a társadalmi és politikatudományi kontextust, amelyben az adott kérdés felmerül, relevanciát nyer.

A kötet egyik célja a tudománynépszerűsítés. Be kívánjuk mutatni a szélesebb, érdeklődő olvasóközönségnek is, hogy lehet színvonalas és releváns, ugyanakkor az egyértelmű politizálást elkerülő módon elemezni a politika aktuális jelenségeit. A politikatudomány ugyanis az egyik olyan diszciplína, ahol a szaktudományos működés és a közvélemény által ismert, a médiában az aktuális jelenségek többnyire pártos értelmezését művelő "politológia" igen messze esnek egymástól. Kötetünkkel azt a szakadékot szeretnénk áthidalni, amely tehát az igényes politikatudomány és a közvélemény politológiáról alkotott képe között tátong.

A kötet másik fő célja, hogy az egyetemi képzés számára nyújtson segítséget azáltal, hogy az aktuális trendekről ad színvonalas elemzéseket. Az oktatásban mindig probléma, hogy miként elemezzük az aktuális eseményeket úgy, hogy az tudományos szempontból is védhető legyen. A kötet újszerűségét az adja, hogy igyekszik összeegyeztetni a politikai aktualitásokra, releváns problémákra való reflexiót a tudományos színvonallal, valamint a szélesebb olvasóközönség igényeivel. E három szempontnak nehéz egyszerre megfelelni - bízunk benne, hogy más próbálkozásoktól eltérően a miénk sikerrel jár.

A kötet szerzői többségükben az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének munkatársai, ám több külső szerzőt is felkértünk. A senior kutatók és egyetemi professzorok mellett fiatal, doktorandusz szerzők tanulmányai is szerepelnek a kötetben, de minden esetben az adott téma szakértő kutatóiról van szó, akiknek új elméleti vagy empirikus eredményei vannak.

...

---