---

Tartalom

BEVEZETÉS

AZ IFJÚSÁG2008 KUTATÁS MÓDSZERTANA
A kvantitatív kutatás módszertana
A kvalitatív kutatás módszertana

DEMOGRÁFIA, CSALÁDI VISZONYOK ÉS GYERMEKVÁLLALÁS
Családi állapot
Gyermekvállalás
Oktatási részvétel
Gazdasági aktivitás és tanulás
Továbbtanulás, nyelvtudás, különóra
Egyetemisták, főiskolások
Az iskola és a munkahely közti átmenet lehetséges útjai
Az iskola
Fizikai környezet
Tanárok
Tananyag
Az iskolaválasztás szempontjai
Preferenciák
Diszpreferencia
Egyéb döntési tényezők
Időközi lemorzsolódás
Az iskolaválasztás utólagos megítélése

MUNKAERŐ-PIACI HELYZETKÉP
Az első munkavállalás
Elhelyezkedés az első munkavállaláskor
A jelenlegi munkahely, munkavállalás
Feketemunka
Ingázás
Foglalkozás
A munkahely föladása, elvesztése, munkanélküliség
Földrajzi mobilitás
Elhelyezkedés, pályakezdés, munkahelykeresés
Munkahelyválasztás, munkahellyel való elégedettség, az ideális munkahely
Munkanélküliség
A munkanélküliségből kivezető út

ANYAGI, VAGYONI, JÖVEDELMI ÉS LAKÁSHELYZET
Fiatalok - egységes csoport?
Családi állás, önállóak és eltartottak
Jövedelmi viszonyok
A háztartások jövedelmi viszonyai
Vagyoni helyzet
Lakáshelyzet
Az anyagi helyzet szubjektív megítélése
Üdülés

A 15-29 ÉVES KOROSZTÁLY ÉLETMÓDJÁNAK NÉHÁNY JELLEMZŐ VONÁSA
Sportolási szokások
Dohányzási szokások
Alkoholfogyasztás
Droghasználat
Az egészségi állapot szubjektív megítélése
A szexualitás néhány jellemzője

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ÉS A MÉDIAFOGYASZTÁS
Számítógép- és internethasználat
Digitális eszközök a háztartásban
Az internethasználat jellegzetességei
Egyéb eszközök a fiatalok háztartásaiban
Televízió, rádió, napi- és hetilapok

A KULTURÁLIS FOGYASZTÁS NÉHÁNY JELLEMZŐJE, A SZABADIDŐ FELHASZNÁLÁSA
Tárgyiasult kulturális tőkével való ellátottság
A kulturális fogyasztás színterei
A szabadidő eltöltése
Társadalmi közérzet
Politikai érdeklődés és vélemény
Politikai aktivitás
Ifjúsági szolgáltatások
Ifjúsági irodák és ifjúsági referensek

---

Bevezetés

Amikor felvetjük azt a kérdést, hogy mi jellemzi a magyar fiatalok helyzetét, illetve az ebből a helyzetből fakadó feladatokkal szembesülő magyar társadalmat, akkor alapvetően azt a problémát feszegetjük, hogy a rendszerváltás után eltelt közel két évtizedben kialakult új rendszer milyen körülményeket teremt, és milyen feltételeket biztosít a fiatalok számára. Milyen esélyeket nyújt, és milyen korlátokat állít a felnövekvő korosztályok elé a társadalmi felkészülés, az önállóvá válás, a társadalmi beleszólás és cselekvés, a pályakezdés és a karrierlehetőségek területén? Másként fogalmazva: a rendszerváltás hatására kialakult társadalmi, gazdasági, politikai, jogi stb. viszonyok által teremtett generációs reprodukció körülményei hogyan befolyásolják az ifjúkori cselekvésmódokat és érdekmegjelenítési formákat?

A modern társadalmakban - ide értjük a magyar társadalmat is - a mindenkori fiatal nemzedékek társadalmi felkészítését, tevékenységét és beilleszkedését sok és sokféle társadalmi intézmény és szervezet egyidejű működése hivatott biztosítani. Ennek egyik legfontosabb eleme a család, emellett azonban az oktatási-képzési rendszer, az állam, az önkormányzatok, az ifjúsági és civil szervezetek, az egyházak, a kortárscsoportok vagy a média is alapvető szerepet töltenek be a fiatalok szocializálásában.

Egy munkanélküliséggel sújtott, szegény lakosságú település, egy alacsony költségvetésű önkormányzat és az általa rosszul ellátott iskola együttese alapvetően más minőségű életet és hátteret tud biztosítani az ott lakó fiatalok számára, mint egy - túlnyomórészt - jobb módú, középosztály által lakott település, ahol a megfelelő forrásokkal rendelkező önkormányzat magas színvonalú szolgáltatásokat képes nyújtani az ellátórendszerek területén.

Az Ifjúság2008 kutatás immáron a harmadik olyan kísérlet - a rendszerváltás folyamatának kezdete óta -, amely megpróbálja a társadalomtudomány, a szociológia eszközeivel leírni azokat a társadalmi, gazdasági átalakulásoknak (is) köszönhető változásokat és jellegzetességeket, amelyek a generációs újratermelődés folyamataiban végbemennek. A négyévente lefolytatott nagymintás, a 15-29 éves korosztályt vizsgáló ifjúsági adatfelvétel egyik célja annak rögzítése, hogy az előző felvétel(ek)hez képest mennyiben, milyen módon változtak az ifjúsági korosztályok iskoláztatását, elhelyezkedését, karrierjét, önállósodását és boldogulási esélyeit befolyásoló társadalmi tényezők, továbbá, hogy ezek a hatások hogyan tükröződnek a fiatalok életmódjában, szabadidős tevékenységében, kulturális fogyasztásában.

Az elmúlt két évtized ifjúságszociológiai kutatásai jelzik, hogy kitolódott az ifjúsági korszak. A fiatalok egyre hosszabb időt töltenek oktatási intézményekben. A '80-as, de még a '90-es évek elejének adatai is azt mutatták, hogy a szakmunkások és a rutin szellemi tevékenységet végzők (főleg a gimnáziumi érettségivel rendelkezők) esetében az iskola befejezése, a munkavállalás, a családalapítás, valamint a gyermekvállalás ideje szorosan kapcsolódott egymáshoz. A munkába állás után - végzettségtől függetlenül - általában megházasodtak a fiatalok, és az azt követő két éven belül az első gyermek is megszületett. Ma azonban a szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők jellemzően közel 19 évesen vállalnak először három hónapnál hosszabb idejű munkát. A diplomát nem igénylő szellemi munkát végzőknél hasonló tendenciák írhatók le. Míg korábban az érettségi ideje határozta meg a munkavállalást, addig 2000-ben már az érintettek több mint kétötöde 20 évesen vagy annál idősebben lépett ki először a munkaerőpiacra. 2004-ben még teljesen hasonlóak voltak a tendenciák, 2008-ra azonban ez az arány tovább növekedett, és a fiatalok kétharmadára lett jellemző.

...

Az Ifjúság2008 kutatási programot az SZMM rendelte meg, és a Munkaerő-piaci Alap Képzési Alaprészéből illetve a Munkaerő-piaci Alap Foglalkoztatási Alaprészéből finanszírozta.

Az előző nagymintás vizsgálatokhoz képest a 2008-ban elvégzett nagymintás survey vizsgálat kvalitatív (fókuszcsoportos) szakasszal bővült, amelynek funkciója az volt, hogy pontosabban fel lehessen tárni a fiatalok életmenetére hatást gyakorló döntéseket.

2008-ra végre kijelenthető, hogy - követve az Európai Unió számos országának példáját - Magyarországon is rendszeressé vált egy, a kormányzat által is támogatott átfogó ifjúságkutatás. A kutatás alapvető céljai között szerepel, hogy a vizsgálat adatai - a hagyományoknak megfelelően - minden érdeklődő számára elérhetőek és használhatóak legyenek. Így az eredmények, az adatok a feldolgozást követően nyilvánossá válnak.

A Gyorsjelentés, a műfaj sajátosságából adódóan, azt a célt szolgálja, hogy a tanulmányok elkészülte előtt betekintést adjon a vizsgálat alapadataiba; azok mélyebb értelmezésére, az összefüggések feltárására és magyarázatára - itt és most - nem vállalkozunk. A Gyorsjelentés tehát nem más, mint a vizsgálat alapadatainak felületi megközelítése.

---