---

Tartalom

Előszó

I. fejezet. A hazai modell: "kétcsatornás" országos társadalmi párbeszéd

II. fejezet. Fogalmak, dilemmák és nemzetközi összefüggések

III. fejezet. Az intézmények kialakulása és fejlődése. Miért van szükség Gazdasági és Szociális Tanácsra?
1. Az OÉT és a "táguló világ" - a GSZT létjogosultsága
2. Az OÉT - a változtatás szükségességének felismerése, 1996
3. Az Országos Munkaügyi Tanács és a Gazdasági Tanács - 1998-2002
4. Az OÉT "restaurációja" és a GSZT létrehozása, 2002-2004

IV. fejezet. Az OÉT és a GSZT - küldetés, funkciók, összetétel és szervezet
1. Társadalmi párbeszéd -, jogosítványokkal és azok nélkül
2. A résztvevők - tagok, tisztségviselők és tárgyaló csoportok. Kit képviselnek?
3. A munka feltételei -, a munkaszervezet, az eljárási rend és az eszközök
4. A kormány szerepe, - a politikai függetlenség "mítosza" és valósága

V. fejezet. Az OÉT és a GSZT párhuzamos működése - 2004-2007
1. Az OÉT ellátja feladatait és "elvonja a levegőt" a GSZT-től
2. A GSZT "helykeresése", - az indulás sikerei és nehézségei
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv
3. Amiből a GSZT kimaradt....

VI. fejezet. Társadalmi szerződés kezdeményezések, - 1994-1995 és 2005-2006
1. A társadalmi szerződés kezdeményezése, - kedvezőtlen és kedvező előzmények
2. Kedvezőtlen és kedvező előjelek. A társadalmi és gazdasági megállapodás kudarca, 1995
3. A GSZT "befejezetlen erőfeszítései" a társadalmi szerződésért
4. A miniszterelnök "visszhang nélküli" váratlan kezdeményezése
A téma kifulladása
5. A kormányzati magatartás és "felelősség"

VII. fejezet. A demokratikus jogállam, - alkotmányossági követelmények és jogszabályi alapok
1. Alkotmányossági és politikai kérdőjelek
2. Társadalmi párbeszéd: konzultáció és közhatalmi jellegű jogosítványok?
3. Az alkotmányos alapok és hivatkozás lehetőségének hiánya
4. Mi az intézmények jogi "státusza"?
5. Az OÉT és a GSZT, - és résztvevőik -, legitimitása

VIII. fejezet. A párbeszéd hiányosságai és lehetséges megerősítése. Hogyan tovább?
1. "Nemzeti konzultáció", "országjárás" és/vagy intézményes társadalmi párbeszéd?
2. Miért nem hoz(hat)ott újat a Gazdasági és Szociális Tanács?
3. A kormányzati megközelítés bizonytalansága, - a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács
4. Hogyan tehető érdemibbé a társadalmi párbeszéd?

IX. fejezet. Nemzetközi kitekintés - az országos társadalmi párbeszéd intézményei az Európai Unióban
1. A nemzeti intézmények - sokszínűség
2. Az intézmények jellege, küldetése, funkciói - kapcsolata a kormánnyal
3. Az intézmények összetétele, illetve résztvevői
4. Az intézmények alapja: jogszabály vagy megállapodás?
5. Szervezeti és működési kérdések

Mellékletek
I. számú Melléklet
II. számú Melléklet
  Az Országos Érdekegyeztető Tanács és a Gazdasági és Szociális Tanács
  Összefoglaló táblázatok a szervezetről és működésről
III. számú Melléklet
  Az Országos Érdekegyeztető Tanács tárgyalócsoportjai
IV. számú Melléklet
  A Gazdasági és Szociális Tanács tagjai és tisztségviselői (2008 június)
V. számú Melléklet
  Az országos társadalmi párbeszéd továbbfejlesztésével kapcsolatos fejlemények (Történeti áttekintés)
VI. számú Melléklet
  Tájékoztató az Országos Érdekegyeztető Tanács 2002. július 26-i alakuló üléséről
  Megállapodás az érdekegyeztetés megújításáról
VII. számú Melléklet
  Az Országos Érdekegyeztető Tanács Ideiglenes Alapszabálya
VIII. számú Melléklet
  A Gazdasági és Szociális Tanács Alapszabálya
IX. számú Melléklet
  Az Országos Érdekegyeztető Tanács plenáris ülései (2004-2007)
X. számú Melléklet
  A Gazdasági és Szociális Tanács plenáris ülései (2004-2007)
XI. számú melléklet
  Az országos társadalmi párbeszéd meghatározó személyiségei

---

Előszó

A jelen tanulmány az Országos Érdekegyeztető Tanácsról és a Gazdasági és Szociális Tanácsról -, a hazai "civil társadalomban", illetve a kormány és a "civil társadalom" közt zajló országos társadalmi párbeszéd két meghatározó intézményéről -, szól. Arra próbál választ találni, hogy mi ezeknek az intézményeknek a helye és jelentősége hazánkban és az Európai Unió más országaiban, miképpen működnek, mi a befolyásuk a politikára, általában a "dolgok menetére", s működésük hogy tehető eredményesebbé és hatékonyabbá?

A tanulmány alapjául a "Társadalmi párbeszéd a tripartizmuson belül és azon túl" című kutatási projekt szolgált. A projektre 2007-2008-ban a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal égisze alatt került sor, anyagi eszközeit a Munkaerő-piaci Alap biztosította. A tanulmány, - és a mögötte álló kutatás is -, jelentős részben neves szakértők által készített résztanulmányokra épül. A vállalkozásban részt vettek: Ágh Attila, Berki Erzsébet és Gedei Henriett, Herczog László, Kaucsek György, Neumann László és Tóth András, valamint Szabó Endre és Tóth Gábor. Közreműködésüket, - amelyekre a tanulmány egyes pontjain konkrétan hivatkozunk -, ezúton is köszönjük.

Az elemző tanulmány elkészítése során a szerzők építettek azokra a szakértői munkálatokra, illetve tanulmányokra, amelyeket az elmúlt évek során a Miniszterelnöki Hivatal, utóbb pedig az ECOSTAT kormányzati gazdaság- és társadalom-stratégiai kutatóintézet számára végeztek, illetve készítettek. A projekt nemzetközi dimenzióinak kiteljesítéséhez a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (ILO), illetve budapesti irodája (ILO/CEET) nyújtott segítséget.

Budapest, 2008. július
A szerzők

---