Tartalom

Bevezetés

Múzeumi ügyünk országszerte fejlődik. Alig van város a vidéken, amelyben könyvtár vagy múzeum már nem lenne, vagy ahol még nincs, ilyennek létesítése érdekében mozgalom ne indult volna meg.

A szerény kezdet, mihelyt feléje fordul a helyi érdeklődés, csakhamar izmosodik, s érezhetővé válik a helyszűke: a könyvtár nem fér már el egy-két szekrényben, sűrű használata könnyű áttekinthetést s olvasószobát, a rendszer nélkül összehalmozott gyüjteménytárgyak rendszeres felállítást igényelnek, de úgy, hogy mindezek a muzeologia követelményeinek biztonság és használhatóság szempontjából megfeleljenek.

Vessünk egy pillantást a külföldre és azonnal szemünkbe fog ötleni, mily nagy súlyt helyeznek a kulturállamok muzeális ügyeik gondozására és fejlesztésére. Ott már a köztudatba ment át, hogy a múzeumok manapság nemcsak történelmi emlékek letéteményesei, hanem ízlésnemesítő, ismeretterjesztő hatásuknál fogva fontos közgazdasági tényezők is. Ideje tehát, hogy vidéki múzeumainkat mi is eme czélok érdekében karoljuk fel és hasznosítsuk.

Ezek a szempontok vezérelték a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségét, midőn kézikönyvei sorozatába a jelen művet is felvette, hogy útmutatással szolgáljon, gyakorlati tanácsokat adjon múzeumi építkezések vagy helyiségek beosztása, bútorozása s kezelése körül.

Kétségkívül az idők folyamán még sok kérdés fog felmerülni, amelyekre a jelen mű keretében kimerítő választ nem találunk, sőt bizonyos, hogy lesznek olyan kérdések is, amelyek itt egyáltalán nem érinttettek. A legjobb mester, a gyakorlati élet, fogja ezeket felvetni, de a mutatkozó hiányok mentségére szolgáljon, hogy e mű közrebocsátásával a kezdet nehézségeivel kellett megküzdenünk.

Talán az is fel fog tünni, hogy az itt közölt normál tervekhez normál költségvetéseket s árjegyzékeket nem csatoltunk, ez azonban még a középáraknak is vidékek s időszakok szerint való nagy különbözősége, a munkabérek s az anyagok árának folytonos hullámzása mellett előnytelen és kivihetetlen volna.

Minden vidéki múzeum rendeltetése: első sorban annak a vidéknek, amelyre működési köre kiterjed, történelmi multját és jelenét, természeti gazdagságát feltüntetni s ez úton, nevezetesen pedig a vele kapcsolatos könyvtár segélyével, az általános közművelődést terjeszteni, a lakosoknak szűkebb hazájuk iránt érzett szeretetét s kegyeletét fokozni s közvetíteni a szellemi és anyagi vagyonosodás emelkedését.

A múzeum, mai felfogás szerint, már nem ritkaságok s látványosságok halmaza, hanem tudományszakok szerint beosztott és szemléltetve oktató rendszeres gyüjtemény, amely ugyanazt a szolgálatot teszi, mint a könyvek az ismeretek terjesztésére, gyakorlati példákkal illusztrálva az illető területnek, amelyre kiterjed, történelmi, művészi, iparos, néprajzi multját és jelenét és természeti gazdagságait.

...

Múzeumi gyüjteménynél általános elvül tüzzük ki, hogy az lehetőleg helyi viszonyoknak megfelelő czélt szolgáljon s hogy ne a mennyiség, hanem a minőség szabja meg a gyüjtemény értékét. A helyi érdek lehet az általános közmívelődési czél előmozdítása mellett történelmi, régészeti, néprajzi, háziipari, műipari irányú, de irányulhat az illető vidék természeti kincseinek sikeresebb kiaknázására is; a fődolog, hogy speciális feladatot tüzzön maga elé s eme czélját működésében folyton szem előtt tartsa. Mily tanulságos volna például a körmöczbányai ú. n. Mária királyné házát, amely városi tulajdont képez és szép famennyezetes szobával bír, minden helyiségében, még meglevő régi bútorokkal s házi eszközökkel felszerelni s ezzel a felső vidék régi polgári házának berendezését bemutatni, vagy a pozsonyi primási palota nagytermét jelen alakjában, csak kissé felfrissítve megnyitni és egy-két termét, az esztergomi primási palotában még meglevő eredeti bútorokkal berendezni s mint a hazai nagyúri fényűzés példáit menteni meg az utókor számára. Ilyen minták, amelyek hazai földben gyökereznek, hajtanak egészséges sarjat, ilyenek lelkesítenek követésre, ilyenek szolgálnak mindenki által megérthető példával s mozdítják elő a multak iránt való kegyeletet, a jelen jó ízlését, míveltségét és közvagyonosodását; egyszóval a múzeumok ily módon teljesítik fontos missiójukat.

A múzeumi gyüjteménytárgyak felállítását kétségtelenül bizonyos fokig befolyásolja s korlátozza a rendelkezésre álló helyiségek terjedelme s beosztása; az adott határok között azonban szigorúan tartsuk szem előtt a gyüjteményeknek osztályonkint való elrendezését s az osztályokon belül a tárgyaknak kronologikus és rendszeres csoportosítását. A múzeumok szemléltető anyaga csak így hat egyúttal oktatólag. Persze, a gyakorlatban ennek is meg van a maga speciális akadálya akkor, amikor nagylelkű adakozók egész gyüjteményt ajándékoznak oly feltétellel, hogy az nevük alatt egyesítve őriztessék. Ha az ajándékozó rá nem vehető, hogy tárgyai az őket megillető csoportokba osztassanak be, nem marad más hátra, mint az elénk szabott feltételt elfogadni. Ujabban ezt a kikötést sok, főleg külföldi múzeum magára nézve csak 50 év tartamára tekinti kötelezőnek.

Dióhéjban összegeztük a múzeumok és könyvtárak mai tudományos, közművelődési és közgazdasági jelentőségét; mi természetesebb tehát, mint az, hogy ilynemű kulturális központok elhelyezése és felszerelése különös gondoskodásunk tárgyát kell hogy képezze.

Az építkezés sorrendjét követve, jelen mű első szakasza a múzeumépületet és berendezését, második része pedig annak bútorozását tárgyalja.

...