Beke Sándor, Brauch Magda
Erdélyi harangok
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Beke Sándor költészetéről (Brauch Magda)
BEKE SÁNDOR: VERSEK
Ima a Hargitán
Ember a havason
Erdélyi harangok
Ima Erdélyországért
Megkésett feltámadás
Elégia a Hargitához
Decemberi fenyő
A téli Hargita
A csikókályha
Király és királynő az ősi házban
A tornácról
A tiszta szoba illata
Szép pihenés
Rózsakereszt
Bűn
Téged kereslek
Ismét felgyújtom a mécsest
Hála
A szeretetnek nincsen temetője
Az én Miatyánkom
A felidézett város
Szeretnék vers lenni benned
Álom a Titanicon
Amikor már csak epret és málnát árulnak a cigányok
Csillagok leszünk az égen
Mint égi madarak
Visszautaznék...
BRAUCH MAGDA: VERSELEMZÉSEK, -ÉRTELMEZÉSEK
Ima a Hargitán
Ember a havason
Erdélyi harangok
Ima Erdélyországért
Megkésett feltámadás
Elégia a Hargitához
Decemberi fenyő
A téli Hargita
A csikókályha
Király és királynő az ősi házban
A tornácról
A tiszta szoba illata
Szép pihenés
Rózsakereszt
Bűn
Téged kereslek
Ismét felgyújtom a mécsest
Hála
A szeretetnek nincsen temetője
Az én Miatyánkom
A felidézett város
Szeretnék vers lenni benned
Álom a Titanicon
Amikor már csak epret és málnát árulnak a cigányok
Csillagok leszünk az égen
Mint égi madarak
Visszautaznék...
Jegyzet
Beke Sándor életrajzi adatai
Szelektív könyvészet Beke Sándor munkásságáról
Bevezetés
Beke Sándor sokkötetes költő. Első verseskötetei a XX. század '90-es éveiben jelentek meg. Már e korainak mondható verseiben elhatárolja magát mind a klasszikus költő-elődöktől, mind kortársaitól, és megtalálja egyéni hangját. Bármilyen témát választ, művén rajta van a kor bélyege, amelyben él. Költészetében váltakozik a pesszimista és a bizakodó hang, az életöröm kifejezése vagy a nosztalgia és bánat, olykor éppenséggel a halál gondolata.
Költészetének tematikája sokoldalú, de leggyakoribb témakörei a szülőföld szeretete, az istenhit, a szerelem és a gyermekkor iránti nosztalgia. Ebbe a kötetbe e négy témakörhöz tartozó versei kerültek be. A könyv két fejezetből áll: első része a versek elemzőjétől válogatott költemények szövegét, a második az egyes versek elemzését, illetve értelmezését tartalmazza, az aprólékos "boncolgatást" mellőzve, elsősorban a költemények lényegének megragadására törekedve.
A szülőföld, a szeretett táj - mindenekelőtt a Hargita - ábrázolása Beke Sándor lírájának talán leggyakoribb témája. Ez a vidék sok versében nemcsak valóságosan, hanem szimbolikusan is jelen van: a kitartás, a megmaradás, az összetartás jelképévé válik (Erdélyi harangok, A téli Hargita, Ember a havason stb.).
A szülőföldért való aggódás vallásos költészetében is tükröződik (Ima a Hargitán, Ima Erdélyországért). Vallásos, azaz istenes költészetének sok darabját versimáknak nevezi, igen találóan, mert saját szavaival fordul Istenhez, "beszélget vele", mint egykor Balassi Bálint vagy Ady Endre. Hol Isten bocsánatáért esedezik (Bűn), hol háláját fejezi ki mindazért, amit tőle kapott a természet szépségeitől a tiszta levegőig és az örökkévalóság ígéretéig (Hála, Téged kereslek).
Szerelmi líráját a bensőséges hangvétel és az őszinte érzelem jellemzi. Az összetartozás tényét, a közös élményeket, emlékeket ízlésesen, gyöngéd hangon fejezi ki, vallomásai forró érzelmekről tanúskodnak (A felidézett város, Szeretnék vers lenni benned).
Jelentős helyet foglalnak el Beke Sándor költészetében a gyermek- és ifjúkori emlékeket felidéző versek. Megkapó nosztalgiával mesél egykori barátairól, közös játékaikról (Visszautaznék...), felidézi szülei alakját, maradandó emléket állít falusi nagyszüleinek (Király és királynő az ősi házban, A tiszta szoba illata, Mint égi madarak). Elárulja kisgyermekkori naiv elképzeléseit életről, halálról, másvilágról (Amikor már csak epret és málnát árulnak a cigányok, Csillagok leszünk az égen). A tisztelet és megbecsülés hangján emlékezik meg egykori magyartanáráról, akitől kitartást és helytállást is tanult (Rózsakereszt).
Beke Sándor stílusa változatos. Szokatlan, váratlan, újszerű költői képei olykor egyszerű verssorokkal váltakoznak. Éppen ez a kettősség teszi erőteljessé, kifejezővé lírai nyelvezetét. Ehhez a sajátos, egyéni kifejezésmódhoz általában szabadvers formát használ.
Brauch Magda