Tartalom

Bevezető

Azt mondták a fiatalságról, sokan, okos emberek és én igaza adok nekik: Attól még nem lesz öreg valaki, ha megélt valahány évet.

Öregedni annyi, mint lemondani az álmainkról. Az évek ráncossá teszik a bőrt, a lelkesedés hiánya pedig a lelket.

Aki abbahagyja a tanulást, öreg, legyen bár húsz vagy nyolcvan éves. Aki folyamatosan tanul, nem öregszik, inkább marad.

Hol keressük a fiatalság forrását? Nem a testben, amely elhasználódik az élet törvényének megfelelően. Nem is az érzelmekben, ahol az érzékelés utáni vágy tombol, sem az olyan elmében, amely mindig újabb ismereteket keres. A forrás, amit keresünk, a saját szellemünkben van, ami - mivel kortalan - állandóan táplál az éltető energiával és lehetővé teszi, hogy az időt uralva tanuljunk a múltból és bízzunk a jövőbe. Ebből, ami bennünk örök, ebből a rejtett forrásból ered a fiatalság.

"A fiatalság mércéje nem az életkor, hanem a szellem és a lélek állapota: az akarat- és képzelőerő, az érzelmek intenzitása, a jókedv és a kalandvágy győzelme a lustaságon.

Életünk apró, mellékes feladatai öregítnek leghamarább.

Olyan fiatal vagy, mint reményeid, olyan fiatal, mint az önbizalmad, olyan öreg, mint félelmed." (Márai)

"Fiatal, mint a hited, Fiatal vagy, amíg befogadod a szépség, az öröm, a merészség, a nagyság, az ember, a föld és a végtelenség hírnökeit."(Albert Schweitzer)

Igyekezni kell mosolyogni akkor is, ha egyedül vagyunk, még a tükör előtt is. Fiatalon szerezzünk olyasmire, ami kárpótol majd az öregségért.

"Az ember - akár tizenhat éves, akár hatvanhat - csodára szomjazik, elámul a csillagok örökkévalóságán, a gondolatok és a dolgok szépségén: nem fél a kockázattól, gyermeki kíváncsisággal várja, mi lesz holnap, szabadon örül mindennek." (Albert Schweitzer)

Az álmok vezessenek, álmaink emelnek, szárnyakat adnak az életünknek. Akik álmodnak, azok soha nem kicsik. Nem számít az életkor, a ránk nehezedő évek száma, csak a fiatal szív és fiatal lelkület számít. Ezt hiszem, és vallom! Nagyon gyakran álmodom, szinte minden éjszaka, álmaim időnként kellemesek, többször megálmodtam azt, ami később beteljesedett, volt olyan is, ami nem volt kellemes. Ennyit gondolok én is a fiatalságról. Elhatároztam, hogy a novelláimat, és egyéb prózai művemet sorban, úgy, ahogy a számítógépemben álmodnak, már sorban ABC-rendben, kötetekbe rendeztem; már elküldtem és az elektronikus kiadása folyamatban van.

A prózáknál igyekeztem a teljes ABC-sorrendet követni, azonban úgy döntöttem, hogy verseknél a sorrendet az egyes témák szerint elkülönítve, de azon belül is folytatom. Most kezdtem a munkálatokat a verseknél, még nem tudom, hány kötetben fér el. Arra gondoltam, hogy sok versem még nem lett könyvként kiadva, nem szeretném, ha életem munkája - elfeledve, elkallódna. Minden eddigi kötetem az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtár www.mek.oszk.hu "polcán" jelent meg, ezek a kötetek nemsokára az ott lévő köteteim mellé kerülnek.

Kérem, olvassák és fogadják szeretettel:

Készült: 2016. augusztus 11-től szeptember 10-ig.

Szerkesztette: Finta Kata