Kádár Eszter
Egy pedagógus-életpálya tanulságai
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Előszó
Bevezetés
I. Fejezet
A település
A gyökerek és a fejlődés: Kőtelek neve, a település földrajzi, történeti, valamint gazdasági hátterének bemutatása
II. Fejezet
A település közművelődéséről, ismét a gyökerektől
III. Fejezet
Családi gyökerek – a Kádár kántortanító-dinasztia Kőteleken
IV. Fejezet
A falu élete Kádár Ágoston idejében
V. Fejezet
A pedagógus
Egy pedagógus életpályája
A gyermekkor és a felkészülés évei
Társadalmi beágyazódás
A munka világa
VI. Fejezet
A mentor
VII. fejezet
A népművelő pedagógus
VIII. Fejezet
Pedagógiai gyökerek, pedagógusszerepek
IX. Fejezet
Tanulságok
Befejezés
Bibliográfia
Mellékletek
Bevezetés
Szakdolgozatom témájának választásakor a pedagógusszerepek változása érdekelt nagyon erősen. Azoknak egy-egy életpályában való nyomon követése, a családfakutatás és a dokumentációs munka végzésekor kiderült, hogy pedagóguscsaládokban nem ritkaság, hogy apáról fiúra száll a mesterség. Az, hogy családomban ez már hét generációra is kiterjed, valószínűleg ritkaság számba megy. Érdeklődésem iránya az idő haladtával tehát kissé módosult: vajon a mesterség és munka választása valóban csak megélhetési kérdés volt évszázadokon keresztül, vagy a soha túl nem fizetett pedagógusi pálya más értékeket is közvetít, amelyeket az egyén munkája során megvalósít, és életmodelljével közvetít, illetve egyaránt példaként állít kortársai, valamint az utókor elé. A következőkben annak a kérdésnek járok a végére, vajon van-e, lehet-e tanulsága egy pedagógus-életpályának.
Úgy gondolom, hogy a Pázmány Péter Tudomány Egyetem mentor szakirányú képzésen folytatott tanulmányaim segítenek ennek a kérdéskörnek a kellő mélységű feltárásában és a fentebb megfogalmazott kérdés megválaszolásában. Az iskolarendszerek történeti áttekintése, az oktatásnak a történetiségbe, politikába és európai dimenzióba ágyazása komoly segítséget nyújtott számomra a különböző korok iskoláinak és pedagógusainak értékeléséről alkotott elképzeléseim megfogalmazásában. A felekezeti iskolák hálózatának fejlődése, a szerzetesrendek pedagógiájának szakavatott tudós tanáraink által bemutatott képe további támpontokat adott a pedagógusetika, a pedagógus munkája és szerepei témakörben felmerülő jelenségek helyes értelmezésében. Az új feladatok a közoktatásban mindnyájunkat személyesen érintő problémákat is jelentenek. Ezek széles körben, társadalomba ágyazott gyökereinek felfedése a mentori munka pedagógiája és pszichológiája területén szerzett új ismereteinkkel árnyaltabb kutatási munka folytatására sarkalltak. Remélem, hogy a kutatásmódszertant feldolgozó kurzusok és előadások tapasztalatait beépítve tudom e dolgozatomat létrehozni.
Kutatási módszereim között egyaránt megtalálható a könyvtárazás, a helyszínbejárás és a kérdőíves kikérdezés módszere is. A kérdőívvel felkerestem a dolgozatom témáját adó néhai Kádár Ágoston kántor-tanító mind a négy gyermekét és a még egy, felkutatható élő nebulóját. Érdekes, hogy a négy fiúgyermek közül egy tanítványként is ismerte édesapját, így két tanulói visszaemlékezést is egybe vethettem. Leghatékonyabb anyaggyűjtési formának azonban az interjú bizonyult. Az öt-öt kérdést tartalmazó eredeti kérdőív ugyanis számomra szokatlanul erős reakciót váltott ki a megkérdezettekből. Mind az öt személy megköszönte a megkeresést és hálával emlékezett Kádár Ágostonra, de egyik sem örült az információk írásbeli megosztási lehetőségének. Mind az öten határozottan ragaszkodtak a személyes beszélgetéshez, véleményük szerint ugyanis Kádár Ágoston apaként, tanítóként és mentorként is olyan élénk és sokoldalú személyiség volt, hogy nagy formátumú alakját nem tudják betűkbe önteni. Véleményüket magam is osztom. Egy-egy beszélgetés mintegy négyórányi időtartamot vett igénybe. A tapasztalatok a négy fiú és a két tanítvány esetében is egybe csengőek. A kérdőív kérdéseit közlöm dolgozatom végén, (ld. 1. sz. melléklet).
Dolgozatomat a genius loci köré rendezve kezdem el.
Az első fejezetben Kádár Ágoston, e néven a második, kántortanító munkásságának alapjait keresve igyekszem bemutatni a települést, a település történetét, majd annak egyházi, és iskolai vonatkozásait is. Foglalkozom a település nevének történeti alakulásával és a földrajzi háttér megfestésével és a térség ebből származó gazdasági életének megrajzolásával. Ezeknek az ismereteknek a közzétételével szeretném előkészíteni egy pedagógus valós alakjának hiteles környezetbe helyezését.
A második fejezetben a falu közművelődésének alakulását vázoltam fel, hiszen véleményem szerint ez a közeg is termékenyen hatott pályájára.
A harmadik fejezetben a családi gyökereket, a kántortanítói dinasztia munkásságát vázolom. A kántor és a tanító külön foglalkozások, összekapcsolódásuk az egyház és a község, a közösség és az állam általi egyidejű támogatottságot is kifejezi, de érzékelteti a pedagógus sokirányú függőségét is. Szeretném soraimmal ezt az összetett helyzetet megfelelő módon szemléltetni.
Külön fejezetet, a negyediket szánom a községi élet mindennapjainak bemutatására. Ezzel közelebb hozom és pontosítom a dolgozat tárgyául választott foglalkozás aktuális környezetét, érzékletesebbé téve a szakmai kihívások terét.
Az ötödik fejezetben írok Kádár Ágoston tanulóéveiről, majd a munka világába illeszkedés nehézségeiről, a pedagógusi pályáról. Kitérek különösen annak első felére, a társadalomba ágyazódás viszontagságaitól kezdve. Külön fejezetet, a hatodikat szentelem a mentori lét bemutatására. Teszem ezt azért is, mert a szigorú időpontokat tekintve a kántortanítói évek majd' három évtizedet ölelnek fel, és a népművelés időszaka is szintén majdnem ugyanannyi időt. A pártfogói szerep pedig végigvonul a nehézségekkel teli gyönyörű pályán. Ezért ezek után, a hetedik fejezetben rajzolom meg a pálya második szakaszát, a hangsúlyt itt a közművelődési tevékenységekre és a népművelői hivatás ábrázolására helyezem. Vázolom a munka melletti képzéseket és azokat a társadalmi változásokat, amelyek e színes életpályát jelentősen alakították. Az életpálya bemutatása mellett reményeim szerint felrémlik majd nagyapám valóságos alakja is, így hitelesen kirajzolódnak azok a tanulságok is, amelyek indokolják a szakdolgozat e témában való megírását.
Az utolsó előtti nyolcadik fejezetben a szakma pedagógiai gyökeréről és a pedagógusszerepek alakulásáról fogalmazok meg néhány relevánsnak ítélt gondolatot, majd a záró, kilencedik fejezetben vonom le a tanulságokat.
Dolgozatom ívét tehát egy pedagóguspálya főbb pontjaira függesztem fel. Munkám néhány kérdésre alapozva, egy felszólalás és sok dokumentum felhasználásával készült. Ezeket a képekkel együtt a záradék után közlöm mellékletben.