---

Tartalom

Az olvasóhoz
Előszó
Bevezetés
Az elméleti ismeretek megszerzésének módja és forrásai

1. FEJEZET: Természetrajz
1. A rovarok általában
2. A mézelő méh rendszertani állása és természetrajzi leírása
3. A mézelő méhek keletkezése, szaporodása és társadalmi élete
4. Az anya vagy királynő
5. A munkás méhek
6. A hím-nem
7. A méhek fejlődésének tartama
8. Meddig élnek a méhek?

II. FEJEZET: Leíró boncztan
A) A külszervezet
  1. A köztakaró
  2. A fő és függelékei
  3. A torkas és függelékei
  4. A potroh vagy altest
B) A belszervezet
  5. Az agy- és idegrendszer
  6. A mozgás és annak szervei
  7. A táplálkozás csatornája és az emésztés
  8. A lélegzés szervei és működésük
  9. A vér és annak keringése
  10. A mirigyek

III. FEJEZET: Boncz- és élettan
A) Az érzékekről általában
  1. A szemek
  2. A hallás
  3. A szaglás
  4. Az ízlés
  5. Az érzés és tapintás
  6. A méhek hangjáról és hangadó szervéről
B) Az ivarszervek
  7. Bevezetés
  8. Az ivarszervek általában
  9. A női ivarszervek
  10. A hím ivarszervek
C) A méhek egyéni szaporodása
  11. A méhek párosodása
  12. A peték termékenyülése és az ivarkiválás
  13. A szűznemző képesség (Parthenogenesis)
  14. Az öröklés

IV. FEJEZET: Rendellenességek
  1. A rendellenes fejlődés (Teratologia)
  2. A rabló méhek
  3. Tojó munkások

V. FEJEZET: A méhek különféle fajai, válfajai és változatai
  1. A fajok keletkezése, fönmaradása és újabb elágazása
  2. A méhek ismeretes fajai
  3. A mézelő méh válfajai
  4. A középeurópai válfaj változatai és elváltozásai

VI. FEJEZET: A mézelő méh hazája és földrajzi elterjedése

VII. FEJEZET: Lélektani rész
1. Értelem és ösztön
2. A méheknek értelemre valló sajátságai
3. A méhek kedélyvilága
4. A méhek ingerlékenységéről
5. A méhek tévedéseiről

VIII. FEJEZET: A méhek életszükségletei
1. A szükséges meleg
2. Az élet föntartására alkalmas levegő
3. Az élelem és táplálkozás általában
  A méhek táplálékai
4. A méz
5. A virágpor vagy méhkenyér
6. A méhek táplálkozásáról
7. A táplálék hő- és munka-értéke

IX. FEJEZET: A méhek termékei
1. A viasz és termelése
2. A tápnyál
3. A méhek mérge

X. FEJEZET: Szokástani rész (Ethlogia)
A méhek háztartása
  1. A lakás
A) A méhek belső munkálatai
  2. Az építkezés
  3. A fiasítás és gondozása
B) A méhek külső munkálatai
  4. Mit gyűjtenek a méhek?
  5. Miből gyűjtenek a méhek?
C) A családi háztartás egyéb teendői és azok beosztása
  6. Mivel foglalkoznak egész éven át a munkás méhek?
  7. Az anya családja körében
  8. A kiálynő násza
  9. Van-e a hímeknek a nőnem termékenyitésén kivül valami rendeltetése?
D) A méhek figyelemreméltóbb sajátságai
  10. A családok népessége
  11. A méhek röpülésének sebessége és terjedelme
  12. A méhek munkabíró képessége és szorgalma
  13. A méhek családjuk körében sem idegeneket, sem több anyát nem tűrnek
  14. A méhek kiköltözése és annak okai
  15. A méhek játékai
  16. Geotropicus jelenségek a méheknél
  17. A méhek alvása
  18. A méhek téli nyugalma

XI. FEJEZET: A méhcsaládok természetes szaporodása (rajzása)
1. A szaporodásra való törekvés és az erre ható okok
2. Az első rajok keletkezése
3. Mi történik a lerajzott családban
4. A rendes rajzás jelei
5. A rajzásnál felmerülő rendellenességek
6. Utolsó jelenet a rajzás színjátékában
7. A méhek mesterséges szaporítása

XII. FEJEZET: Az ártalmas időviszonyokról

XIII. FEJEZET: Kórtani rész (Pathologia)
A) A méhek társadalmi bajai
  1. Az anyátlanság, anyamagtalanság, hímfiasság és álanyás állapot
  2. A rablás
  3. A zendülés és lázadás
  4. Az élelem és víz hiánya
  5. A friss levegő hiánya
B) A méhek betegségei
  6. A keltésrothadás
  7. A hasmenés vagy vérhas
  8. A méhek ritkább és még mindig bizonytalan bajai

XIV. FEJEZET: Az alsóbbrendű gombafélék a méhek világában
1. Természetrajzi rész
2. A penészkór (mycosis) különböző nemei
3. Az erjesztő gombákkal való fertőződés
4. A hasadó gombák

XV. FEJEZET: A négy utolsó dolgok (A méhek halála és temetése)
1. A királynő halála
2. A munkások halála
3. Mi a dologtalan herék vége
4. A méhek temetése

XVI. FEJEZET: A méhek ellenségei
Befejezés

---

Előszó

Régóta érezzük egy olyan méhészeti munka hiányát, mely mindent felöleljen, mire, az elméleti és gyakorlati méhészeti ösmeretek megszerzésére szükség van.

A külföldi szakirodalom jóval gazdagabb ugyan e téren, de ott se találunk egyetlen munkát, mely magábafoglalná mindazt, mi a méh világa kimerítő megösmerésére vezet s feltárná a gyors lépekkel haladó tudomány újabb vívmányait is. És a mit e téren a külföldi literatura fölmutatott: az, a magyar olvasó közönség, különösen pedig a praktikus méhészek nagy része előtt, hozzáférhetetlen.

A "Méh és Világa" az első magyar munka, melyben rendszeresen, a tudományosság teljes apparatusával s mondhatni, minden hézagot kizáró részletességgel és alapossággal van tárgyalva a fontos kérdés és a melyben olykép örökíti meg szerző széleskörű és sokoldalú tudását, hogy minden, e szakba vágó kérdésben, biztos vezérfonala lehet a tudnivágyónak.

Elég ha fölemlítjük, hogy egy hosszú élet szakadatlan, odaadással végzett munkássága, kimerűlésig fárasztó tanúlmány s az ezekhez szükséges isteni adományon kivül, nagy anyagi áldozat is kellett ahoz, hogy a tudós szerző összehalmozhassa e sok szellemi kincset; hogy megösmertethessen mindent, a mi a világirodalomban, tárgyára vonatkozólag nyilvánosságra kerűlt; hogy összefoglalhassa mindazt, a mire szüksége van annak, a ki a méhet, a rovarok eme legnemesebbjét, alaposan akarja ösmerni; hogy megmutathassa a gyakorlati méhésznek az útat, mely a haszonnal való tenyésztésnél a biztos czélhoz vezet.

A művelt olvasó közönségnek nem szükség ajánlanunk e munkát.

Már egy évtizeddel ezelőtt jelent meg abból több ösmertetés. A magyar olvasó közönség élvezettel olvasta azokat s a legmélyebb elösmeréssel volt a tudós szerző iránt, míg másfelől, az idegen nyelvre átfordított, egyes részletek megösmerése után "magyar Berlepsch"-ünknek a külföldi szaktekintélyek is méltó elösmeréssel adóztak.

Ez a hangulat előzte meg az erdélyrészi méhész-egylet abbeli elhatározását, hogy minden lehetőt el fog követni, hogy e nagy értékű szellemi kincseket, rendszeres egészben közkézre adhassa.

A szerző nagylelkűségének köszönjük, hogy egyesűletünk régi óhajtása teljesűlhetetett.

Sötér Kálmán a "Méh és Világa" tulajdonjogát egyesületünknek adományozván: már a folyó évi január hóban tartott közgyűlés elhatározta, hogy egyesületi költségen fog kiadatni.

Midőn egyesületünk eme nagy anyagi erőt igénylő vállalatba bocsájtkozott: számításba vette, hogy a jeles tudósnak oly munkáját bocsájtja nyilvánosságra, mely büszkesége lesz a magyar szakirodalomnak, mely, minden művelt embert egyaránt érdekel, a gyakorlati méhésznél pedig nélkülözhetetlen.

Bizalommal adjuk tehát közkézre a nagy munka első részét, abban a reményben, hogy egyesületünknek a magyar méhészeti irodalom emelésére irányított eme törekvése megfelelő méltánylásban fog részesűlni.

Az Erdélyrészi Méhész-Egylet

---