Szemet hunynak maguk felett sírba szálló tegnapok,
de lent a sírban rúgnak-ütnek élni vágyó végtagok.
A test kívánja újra-újra, de lelke már a végtelen,
sehol jár már, sehol földön, neve nincsen tengeren.

 

Csók-temető mely sírjában nyugszik ő, már nem tudod.
Teste törve ott a porban, ha rágondolsz is, otthagyod.
Bár kért és kért ő, maradj még ott, szeresd őt egy éjszaka,
de az éjben egy tündöklött, új szerelmed csillaga.

 

 

Szárnypróba • Mosdatás • Szív-ember • Veled üzleteltem • Karácsonyi fények • A vén színész • Ahogy, ahol • Hőség • Ősz • Októberi este • Az évszakok csatái • Ébredés • Ha lenne • Bombázók • A szögesdrót mögött • Rajztanár volt • Világégők • Háborúban • A vers • Az eltévelyedett • Olvadás • Tavaszi álom • Gyerekszobánk • A Világ Karma • Alvó lány • Passió • Másnap • A szeretet koldusai • Egy régi szerelem • Kivégzés • Már nem tudom • Csak kicsi gyertyaláng • Téli dal • Születésnapodra • Május • Időtlen • Végleg • Afrika halála • Elítélt • Ne csak így egyszer • A világmegváltó világ • Mostohám • Víz vagyok • Őszi remény • Összekötve • Révbe értem • Jelenkor • Hétköznapi eset • Két feketével • Bűneid torán