Szilágyi Gábor
Életjel
A magyar filmművészet megszületése, 1954-1956
TARTALOM, FÜLSZÖVEGTartalom
OLVADÁS
A Felelet a fiókban maradt
A forgatókönyvfront pozícióharcai
Magánvétkek - közerkölcsök
A filmi ábrázolásmód rehabilitálása
ÉLETJEL
Az áttörés
A TÖRTÉNELMI FILM TÉMAVÁLTÁSA
Reszkessetek, mert feltámad(t) az elnyomott proletár!
A harag napja
A cirkusz porondjától a Duna-partig
A rendhagyó 1955-ös esztendő
Budapesti tavasz
A párttörténet útvesztőjében
A KIS IGAZSÁGOK NAGY EREJE
Két elmélet, amely megrengette a világot
A realizmus és problémái
Neorealizmus
Elbeszélő technika és ábrázolásmód
A filmbeli valóság és a filmbeli valószerűség
A valóság - nem égi mása
Új film
Az elvont és az érzékletes
Az elvont "rabigájában'
A témaképzés/képződés modellje
A megújulás tematikai jegyei témakörökben
Cselekmény és elbeszélés
A megújulás tartalmi jellemzői
Az elbeszélés új 'formái'
Új 'formajegyek' a képi ábrázolásban
'Lappangó formák'
'Megnyilvánult formák'
Áttűnés és/vagy elsötétülés
Montázs
MAGYAR STÍLUS
Rejtjeles üzenet
Az eldolgozott múlt
A múlt 'arculatának átformálása' a jelen 'képé'-re
A múlt 'magyarsága'
AZ ÁLCÁZOTT (JELEN)VALÓSÁG
'Nyilvánvaló tartalmak'
Egy korszak zárszava
'Tiltott tartalmak'
A tudat manipulációja
A parabola 'magyarságképe'
KI BESZÉL ITT?
Én és Ő
A személyiség nyelvtani kategóriája
A személyiség filmbeli kategóriája
A beszélő
Az Én emlékezik
A TÖRTÉNET ITT VÉGET ÉR
Fülszöveg
Az Életjel a magyar film történetének eseményekben gazdag korszakát (1954-1956) idézi fel és elemzi. Azt a korszakot, amelyben a magyar filmművészet megszületett a sematikus filmből. Kivételes időszak volt ez, kivételes emberekkel és kivételes filmekkel, amelyeket sokára követtek hasonló színvonalú alkotások.
A mű első felében az események, emberek és folyamatok bemutatására törekszik a szerző. Megmutatja a cselekedetek és történések mozgatórugóit, egy rendszer működését. Kiderül, hogy a történelem önmozgása látszat csupán, a történelem szereplői sorsuk alakítói: és a jelen csírájában hordozza a jövőt. A történetírás kronológia, az események időrendben előadott műfaja. A történelmi folyamatok azonban viszonyrendszereket tükröznek, amelyek meghatározzák a szereplők cselekedeteit, értelmet, jelentést hordoznak.
E viszonyrendszerek elemzése nem történhet ugyanazon módszerrel, mint a történeti folyamatok leírása. Az elemzés elméleti keretét az Életjel esetében a szemiotika szolgáltatja. A történeti és szemiotikai szemlélet egysége fogja össze a művet, és keresi a jelentésben és a 'megjelenítésben' a történeti (kollektív) tudattartalmak rendszerét, a történelemben kutatja és találja meg a tudat sajátos, filmformáját és 'formálódásának' folyamatát. Több mint nyolcvan ábra segít abban, hogy az elvont összefüggések vizuálisan, érzékletes formában megjelenítve, könnyebben megérthetővé váljanak.