Máriás József
Az író - korának lelkiismerete
TARTALOM, ÉLETRAJZ
Tartalom
I.
"Ide új hit, új erő, új munka kell..."
A hűség, a cselekvés embere
A Virrasztó
"Én mindig a népemnek írtam"
II.
"Az író korának lelkiismerete"
"Az anyanyelv a legmélyebb sorsközösség"
"Mindig tiszta szándékkal tettem, amit tettem"
"Jót cselekedni mindig kötelesség"
III.
(M)ilyen gazdagok vagyunk(?)
"Életműved az igazság tüköre"
Székelyföldi léleképítés
Az írás - közösségi vállalkozás
IV.
Válaszutak - útkeresés térben és időben
A hídverő ajándékai
Nemzet a csillagokban
"Istennek kincses tárháza..."
V.
Az első, ötven év
A fáklyagyújtó
"Hitemet, egyházamat és nemzetemet akartam szolgálni"
Harangkehely
VI.
Egy könyv, és ami mögötte van
Csendes jubileum
Csűry Bálint emlékezete
"Mert hite volt e népnek..."
"...nekem szülőhazám..."
VII.
Csoóri Sándor - "a nemzeti önismeret apostola"
1956 Erdélyben
Honismeret - a megtartó erő
Vallomások (zárszó helyett)
Életrajzi adatok
Életrajz
Máriás József ny. újságíró. Felsőbányán született, a történelmi Szatmár megyében, 1940. január 30-án. Elemi iskoláit szülővárosában, a gimnáziumot Nagybányán végezte, 1957-ben. 1962-ben a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelv- és irodalomtanári képesítést nyert. 1964-től a nagybányai Bányavidéki Fáklya, 1968 és 1990 között a Szatmári Hírlap, 1990 és 2001 között a Szatmári Friss Újság munkatársa. 2001 decemberétől Nyíregyházán él.
Előszeretettel foglalkozott az irodalom népszerűsítésével. Első recenziója 1965 márciusában jelent meg. Az eltelt évtizedek alatt több száz írásban ismertette a klasszikus és az erdélyi magyar irodalom alkotóinak műveit, különösképpen Németh László, Sütő András és Beke György munkásságát.
A nyolcvanas évektől erdélyi és magyarországi folyóiratok - a kolozsvári Utunk, Korunk, Erdélyi Múzeum, Művelődés, Keresztény Szó, a csíkszeredai Székelyföld, a zilahi Hepehupa, illetve a Hitel, a Magyar Napló, a nyíregyházi Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle és Pedagógiai Műhely, az érdi DUNA-Part, a soproni VÁRhely, a székesfehérvári VÁR, a sárospataki Zempléni Múzsa, a vásárosnaményi Partium, az egri Agria, a szendrői Hegyvidék -, valamint antológiák közölték esszéit, tanulmányait. A Magyar Elektronikus Könyvtár öt önálló kötetben jelentette meg írásait.
1995 és 2002 között szerkesztette a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye kiadásában megjelent könyvnaptárt. A nagybányai Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület kiadásában megjelent EMKE Füzetek sorozatban szerkesztette az In memoriam Németh László és a Felsőbányai Kalauz című köteteket.
Irodalomkritikai és irodalomtörténészi munkásságát - az írást - szolgálatnak tekinti: hidat építeni az alkotók, a művek és az olvasók között, fölmutatni bennük azokat az "üzeneteket", amelyek életünket, gondolatainkat, érzelmeinket gazdagítják.
A Magyar Írószövetség tagja.