Bérczy Károly
Világkrónika [1855-56]
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
I. Miért kezdték a nyugati hatalmak a háborút Oroszország ellen Krimiában? - Dél-Szebasztopol és különösen a Malakofftorony bevétele - Örömünnepek öt európai fővárosban - Békehajlam - Karsz vára ostroma, Omer basa ázsiai hadjárata, Karsz feladása - Krimiai hadviselés 1855 őszén Szebasztopol mellett, a Csernája völgyben, Eupatóriánál - Hajóhadi mozgalmak - Kinburn bevétele - Téli fegyverszünet
II. Ausztria béketörekvései - Gr. Eszterházy Bálint az öt feltételpontot Pétervárba viszi, Sándor czár 1856-ki jan. 16-án elfogadja - Az öt pont - Európa nem bizik a béke megkötésében - Ennek okai: a porosz elleni ingerültség; a svéd szövetség keresése; Napoleon szavai a párisi ipartárlat bezárásakor s a testőrség fölötti szemle alkalmával; harczkészületek; harczias hangulat; párisi nagy haditanács - A parliament megnyitása, miniszteri s ellenzéki nyilatkozatok - A kormányok békeóhajtásának okai - A párisi congressus febr. 25-én megnyilik - Tagjai - Követek terme és titoktartás - Páris a congressus alatt - Ali és Orloff - Napoleon fiának születése - Hivatalos testületek elfogadása és napoleoni szavak - Az ügyállás Krimiában és Ázsiában
III. A párisi congressus és az 1856. mart. 30-ki békekötés - Az orosz terjeszkedés meggátlása és a kereskedelem biztosítása, mint a békekötés két fő czélja - Öt bizottmány - Új nemzetközi törvények - April 15-ki szerződés Anglia, Ausztria és Francziaország közt - Miért népszerűtlen a békekötés Angliában s miért népszerűbb Francziaországban? Orosz hangulat s okok a béke mellett - A török intézmények reformja a hathumájum által - Ellenszegülés és zavargások - A békekötés hatása Piemontra és többi Olaszországra
IV. Piemout reményei - Viktor Emánuel - Az olasz ügy a párisi congressuson s gróf Cavour jegyzéke - Piemonti országgyűlés - Izgatottság déli s közép Olaszországban - Nápolyi viszály 1855 derekán - E viszály 1856-ban felújul - Zavarok Parma-, Carrara-, Nápoly- s más helyeken - A nyugati hatalmak engedményeket sürgetnek a nápolyi királytól - Ausztria sikertelen közbenjárása - A nápolyi kormány nem enged, a diplomatiai viszony megszakad, a nyugati követségek elhagyják Nápolyt - Az angol flotta Máltánál, a franczia Toulon mellett - Franczia korviszonyok, pártok s ezek működései - Az angol-franczia szövetség lazulása - Dunafejedelemségek ügye
V. Az utócongressus kérdése és tárgyai. A görög megszállás és trónörökösödés - Neufchateli felkelés; a porosz kormány követelése és a német szövetséggyülés határozata - Montenegro és vladikája Danilo - Montenegroi viszály a törökökkel - Spanyol viszonyok 1833 óta - Az 1856. jul. 14-ki forradalom - O'Donnel miniszteriuma - Oct. 12-én Narvaez veszi át a kormányt
VI. Hazai viszonyok - Irodalom - Kereskedelmi forgalom a szabad Dunán - Magyar iparczikkek a párisi ipartárlaton - Bortermesztés - A földmivelés emeltyűi - Vizszabályozás - Vasúthálózat - Budai alagút - Földhitelbank terve - Az esztergomi főegyház
Előszó
Az utas, ha napi útja végén magasabb hegytetőre érve, onnan a hátrahagyott térre visszapillant, egyszerre maga előtt látja az egész tájat, melynek egyes részeit már akkor szemlélte, midőn mellettök elhaladott. Ámde mily különböző e látvány a korábbitól! Az erdő, melyet oly roppantnak hittünk, csak kicsi folt gyanánt tűnik fel magasabb és távolabb pontról széttekintő szemeinknek; a folyamot alig látjuk fel-felcsillámlani, a hid rajta elenyészett, valamint a malom is, melynek zugása pedig oly kábitó volt, midőn mellette vitt el utunk; a magas templomtorony kis fehér pont s csak az elszórt falvak fekvését jelöli. A berek, melynek virágai- s madárdalában útközben gyönyörködtünk, a rozzant hid vagy ereszkedő, melyen aggódva haladtunk át s számtalan tárgy, mi akkor fontosnak és érdekesnek tetszett, a hegytetőről nézve a távol ködébe mosódott el; a fellegek, melyeknek torlása déltájban zivatarral fenyegetett, eloszoltak; a mi reggel még az út reménye-, félelme- vagy gyönyöreként állt előttünk, azt este már csak emléknek nevezzük s visszatekintvén, a vidéknek csak főbb vonásait ismerjük meg.
Ily utas azon szives olvasóm, ki egyszersmind hirlapolvasó is s a világeseményeket valamely napi- vagy hetilap hasábjain figyelemmel kisérte, most pedig velem egy hegytetőre jő fel, honnan e világnak egy év alatt viselt dolgait egy pillantással belátja. Az események részletei, hadjáratok, alkudozások, függőben volt kérdések fordulatai, melyek akkor az érdeket megfeszíték, távoli magaslatról visszatekintő szemeinek csak kicsi foltok gyanánt, vagy épen nem tűnnek fel s csak a főbb vonásokat fogja látni okaival és következéseivel, akként összeállítva, hogy azon olvasóm is, kinek eddig hirlapolvasásra nem volt alkalma vagy ideje, a világ ezen egy évi krónikájából a közelmúltat lehető tisztán belássa s egyszersmind fonalat nyerjen, mely őt a folyó s jövő események megértésére vezesse.
Történetünket 1855-ki september 8-ával kezdjük, mely napon Malakofftorony és déli Szebasztopol a szövetségesek kezeibe került s 1856-ki nov. elejéig viszszük.
E kis kötet feladata tehát, több mint egy év történetét eléadni s tekintve a tér szűk voltát, e feladat megoldása csakis úgy válik lehetségessé, ha e könyv, mint a hegytetőről való kilátás, az évi múltnak csupán emelkedettebb pontjait fogja mutatni.
Pest, nov. 10. 1856.