---

Tartalom

A kötetről

JAKAB Albert Zsolt: Az emlékezet társadalmi funkciói Kolozsváron (1440-2012)
MAYER János - MAYER István: Székelykapu egy sváb faluban. Etnikumok és népcsoportok összeolvadása a jelképek és megemlékezések tükrében
OLOSZ Katalin: Kanyaró Ferenc balladagyűjtései. Látlelet az erdélyi népballada századfordulói állapotáról
CZÖVEK Judit: "Mert angyalait rendeli ki számodra, hogy megőrizzenek minden utadon" Az archaikus imádságok angyalképzetében kimutatható reliktum-elemek mitopoétikus, dichotomikus szembeállítása
FÁBIÁN Gabriella: Rózsafüzér társulatok a Székelyföldön
EGYED Ákos: A székely politikai gondolkodás változásai 1790 és 1848 között
POZSONY Ferenc: Eredmények és feladatok a székelyföldi tárgyi kultúra kutatásában
NAGY Botond: Munkaerő-migráció Háromszéken a dualizmus korában
BERECZKI Ibolya: A lakáskultúra változásai Homoródalmáson
BALÁZS Lajos: A paraszti nemi kultúra és nemi erkölcs változásaiból az utóbbi évtizedek gazdasági-társadalmi változásainak kontextusában
LUKÁCS László: Szent István király a moldvai magyaroknál
LAJOS Veronika: Modernizáció-értelmezések. A gyerek társadalmi helyzetének változása a moldvai Lujzikalagorban
SILLING Léda: A vajdasági vásárok változó világa
SIMON András: Megalkotott hagyományok, ünnepek, turizmus a Délnyugat-Dunántúl szőlőhegyein
MÓD László: "Bármit, csak Chardonnay-t ne!" Borkóstoló társaságok Szeged környékén
KÖNCZEI Csilla: Egy táncelméleti modell felé. Gondolatok a tánc és nyelv közötti analógiákról és különbségekről
KARÁCSONY Zoltán: "Figurás szemben." A kalotaszegi legényes kettes előadásmódjáról
KÖNCZEI Csongor: A színpadi táncművészet hatása a hagyományos tánckultúrára, avagy "etno-táncmesterek" működése az ezredforduló erdélyi falvaiban
VARGA Sándor: A táncházas turizmus hatása egy erdélyi falu társadalmi kapcsolataira és hagyományaihoz való viszonyára

Rezumat
Abstract
Cuprins
Contents

---

Bevezető

2011. augusztus 22-27. között zajlott Kolozsvárt Nyelv és kultúra a változó régiókban címmel a VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus. A felsorakozott kilenc tudományterület egyike az etnológia és antropológia volt.

Az európai társadalomnak a 20. században olyan radikális eseményekre kellett válaszolnia, mint a tömegpusztítással, a migrációval és az országhatárok újramodellálásával szembesítő világháborúk, a társadalmi kapcsolatokat és a mentalitást meghatározó ideológiai konstrukciók (nacionalizmus, totalitárius ideológiák), az individuális életstratégiákra kiható gazdasági változások (a magántulajdon státusa, eltérő gazdálkodási technológiák, a munkaerőpiac), a kommunikáció és az információ forradalma. A Nyelv és kultúra a változó régiókban Hungarológiai Kongresszus az etnológiai és antropológiai szekciók résztvevőinek figyelmét ezekre a kontextusokra, valamint e kontextusok és a kulturális örökség szerkezete és státusa közötti összefüggésekre kívánta irányítani. Az előadások a Patrimónium és társadalom a 20. században tematikába integrálódtak, s ezen belül az Alfabetizáció, íráshasználati hagyományok és habitusuk, Bor, kultúra, társadalom, A moldvai csángók kutatásának újabb eredményei, Kulturális örökség, társadalom és modernizáció a Székelyföldön, Népi vallásosság Erdélyben, Tánc - nyelv - közösség a változó régióban, Tárgyak és kontextusok tömbökbe sorolódtak.

Ebből a gazdag programból kerül most válogatás a tisztelt olvasók kezébe.

Jakab Albert Zsolt tanulmánya Kolozsvár társadalmának több mint fél évezredes emlékállítási hagyományát rekonstruálja. Az 1440-es évektől nyomon követhető gyakorlat az idő társadalmi felfedezésének kezdetét, a múlt, az események és egyének számon tartásának fokozódó igényét jelzi. Mayer János és Mayer István egy észak-bácskai többetnikumú település emlékjeleiben és - állításában az identitások elkülönülését és a az etnikus csoportok közötti kommunikációját követi nyomon, az ezredforduló éveiben.

Olosz Katalin kutatása az erdélyi népballada kevéssé ismert gyűjtőjére irányítja a figyelmet. Arra a Kanyaró Ferencre, aki a századfordulón a kolozsvári unitárius kollégium diákjait biztatta a népköltészeti alkotások lejegyzésére. Czövek Judit az archaikus imák kutatását folytatja, amikor a bennük előforduló angyal-képzet dualisztikus szerveződését tárja fel. Fábián Gabriella a székelyföldi vallásos mozgalmak egyik intézményének, a Rózsafüzér Társulat történetéhez sorokoztat fel újabb adatokat. Egyed Ákos tanulmánya a reformkori székelyföldi politikai gondolkodás két opciójának, a rendi és polgári nemzet eszményének viszonyára tér ki. Pozsony Ferenc a Székelyföld iránti "népismei", majd tudományos néprajzi érdeklődés kialakulását, korszakait és eredményeit összegzi. Nagy Botond a 19-20. század fordulójának idejében a Székelyföldön kibontakozott migrációs folyamatot, annak méreteit és következményeit kutatja.

Bereczki Ibolya a Homoród folyó vidékén fekvő település lakás-, lakberendezés- és tárgykultúrának a 20. század során bekövetkezett változásait foglalja össze. Balázs Lajos a nemi kultúra, nemi erkölcs újabb tendenciáiba enged betekintést.

Lukács László a moldvai csángók Szent István tiszteletének, kulturális emlékezetének tartalmi motívumait, szöveghagyományát és rítusait, szertartásait állítja rendszerbe. Lajos Veronika a gyermekáldáshoz, a gyermekekhez való viszonyulás 1989 utáni változásait vizsgálja egy moldvai csángó faluban.

Silling Léda a vajdasági vásárok "változó világát" teszi láthatóvá. Simon András a Délnyugat-Dunántúl szőlőtermesztésével kapcsolatos kitalált hagyományait, turizmusszervezési stratégiáit elemzi, Mód László pedig a borfogyasztáshoz kapcsolódó új szerveződésformákat, a borkóstoló társaságok működését mutatja be.

A kötetet egy táncantropológiai tanulmánytömb zárja. Könczei Csilla táncelméleti tanulmánya a tánc és a nyelv analógiáit sorakoztatja fel. Ezt követően Karácsony Zoltán a kalotaszegi legényes előadásmódbeli különbségeit mutatja be, Könczei Csongor az előadóművészetnek, Varga Sándor pedig a táncház-turizmusnak a tánckultúrára, a tánchoz való viszonyulásra gyakorolt hatásáról értekezik.

A tanulmányok nagy része a népi kultúra, a társadalom szerkezetének, a kulturális elemek funkciójának megváltozását rögzíti. Ugyanilyen izgalmas azt követni nyomon, hogy a megváltozott körülmények között milyen új szokások, kulturális habitusok, attittűdök állandósultak, a magyar nyelvterület különböző régióiban.

Kolozsvár, 2015 májusa
A szerkesztők

---