---

Tartalom

Békességes előszó
József Attila: A Dunánál

A megbékélés chartája
Bemutatkozik a Charta XXI mozgalom
Mozgalmunk lelki gyökerei
  I. Hajh, de bűneink miatt...
  II. ...amiként mi is megbocsájtunk
  III. Szamár szenved

Dupka György: "Mikor fogunk már összefogni?"
Somogyi Sándor dr.
Herczku Ágnes: Bartók szemével
Áprily Lajos: Tetőn
Abkarovits Endre dr.: A népi kultúra összetartó ereje
Gabriel Andreescu: A társadalmi béke magába foglalja a beismerést és a közösségek magánéletének harmonikus gyakorlásához való jogot
Ľubo Bechný: Elkerülhetetlen történelmi követelmény
Beke Mihály András: Másnaposan Közép-Európában
Bence Lajos: Szándéknyilatkozatféle, kérdőjelek nélkül
Bethlenfalvy Gábor: Súlytalanná tehetjük sérelmeinket
Borboly Csaba: Hosszú még az út
Anna Mădălina Curt: Megértsük egymást, nyitottak legyünk
Csermely Péter dr.: A túléléshez szükséges tapasztalat
Dobos Marianne: Doppler hattyú
Dolinai Zsuzsanna: Határ menti területek
Duray Miklós: Szükség van közös múltbeli élményekre
Mădălin Guruianu: Megalkotni egy közös történelmet
Hölvényi György: Az együttműködés nem önfeladás
Miroslav Jovančić: Áthidalni minden akadályt
Juhász Judit: Kivont kardok közt
Kabdebó Lóránt prof. dr.: Nem lehet csak jámbor utópia
Kásler Miklós, prof. dr.: Közép-Európai tartós nyugalom
Ljiljana Kostandinovic: Közös történelmi örökség
Korom Mária: Együtt vagy egymás mellett...?
Kroó Norbert: Változtatni csak közös érveléssel
Marosz Diána: Turóci szlovák–magyar történet
Matuska Márton: Örök feladat és cél
Mikóczy Dénes: Harmóniában, békességben, szeretetben
Móser Zoltán: Egy költő, egy szó, egy kép és néhány gondolat
Petra Nagyová Džerengová: Egyszer felnövünk hozzá
Náray-Szabó Gábor dr.: Mérnökök és tudósok a Kárpát-medencében
Pálmai Tamás dr.: A bajt mindig a "politika" hozta
Puntigán József: Emberként éljünk és gondolkozzunk
Marin Skenderović: Az egyetlen út, mely megtart
Kornélia Slabáková, prof, dr.: Ne holmi múltbéli előítéletek
Sokcsevits Dénes: Hosszú közös lét
Szabó Antal dr.: Gondolatok a megbékélési mozgalom kapcsán
Szabó Erika: Ne egymás mellett, hanem együtt
Szabó László Dezső: A megbékélés a jövő!
Dr. Szatlóczkyné Dr. Gajdóczki Zsuzsanna PhD.: Hídépítés
Szondi György dr.: Egyedül együtt jobb
Szvorák Katalin: A megbékélés nem lehet illúziókergetés
T. Ágoston László: Számon kéri rajtunk a vért
Tamási Orosz János: Ha négy-öt ezer összehajol
Telegdi Andrea Ágota: Közös pontok keresése
Dušan Trančík: Az egyetlen esély
Ugron Éva: Nem vagyunk ellenségek
Urbán Erik OFM: Zajos világunkban is hallanunk kell egymás hangját
Vári Fábián László: Közös történelmi sors
Zámborszki Ákos: Új fejezet kezdődhet
Marko Žunić: Mert erre van szükségünk
Zsigmond József: Kiengesztelődésre való igény
Ady Endre: Magyar jakobinus dala

A Megbékélési és Együttműködési Díjról
Lebó Ferenc
Stefan Hríb
  D. Horváth Gábor: Laudáció Stefan Hríb kitüntetése alkalmából
  Stefan Hríb beszéde a díjátadás alkalmából
  Surján László: Baráti szavak Stefan Hríbnek
Käfer István
  Kis Rigó László püspök laudációja
  Karol Wlachovsky, műfordító laudációja
  Kiss Szemán Róbert, egyetemi docens laudációja
  Surján László díjátadó beszéde
  Käfer István záróbeszéde
Zárszó

---

Előszó

Békességes szó. Áprily Lajos Kós Károlynak írt verséből, a Tetőn címűből való ez a kifejezés. Békességes szavakat, békességes gondolatokat kértünk azoktól az emberektől, aki fontosnak tartják, hogy valóban az őszinte béke légkörében élhessünk a Duna mentén, ebben a Kárpátok ölelte gyönyörű térben. Bizonyára nem leszünk mindannyian Tamási Áron szavával szívbéli barátok, de tehetünk-e többet, jobbat, mint legalább az új nemzedék számára felépíteni a kölcsönös tisztelet és megbecsülés, sőt az egymással való együttműködés világát?

Ez a világ nem születik meg pusztán politikai akaratból, bár az is nélkülözhetetlen. Ez a világ nem jön létre gazdasági kényszerek hatására, bár az együttműködésnek itt is ki kell alakulnia. Ezt a világot nem hozhatja létre erőszak, hisz kényszerrel csak rombolni lehet, építeni nem. Ez a világ a jóakaratú emberek lelkében fogan, és akkor valósulhat meg, ha ezek az emberek egymásra találnak.

Ebben a három részből álló kötetben békességes szavakat talál az olvasó, de talán szavaknál többet is. Elveket és elköteleződéseket. A három részre tagolt kötetben az egyes részeket egy-egy vers vezeti be. Olyan alkotások, amelyek jól mutatják: az összetartozás és összefogás gondolata mélyen benne van a magyar gondolkodásban. József Attila már a vers címével üzen: a Duna összeköt mindannyiunkat. Áprily versében még friss a fájdalom, de ott a megoldás is, a "békességes szó". Ady már az összeomlás előtt arra figyelmeztetett, hogy a más- más anyanyelvűeknek össze kellene fogniuk.

Az első részben bemutatjuk a Charta XXI mozgalmat, szellemi, lelki gyökereit, továbbá ízelítőt adunk a Kárpát-medencében, illetve Brüsszelben tartott konferenciáink anyagából.

A második részben megszólalnak a mozgalom tagjai, hírnevesek és nem közismertek egyaránt. Gondolkodásuk, világképük eltér egymástól. Hangulatuk is változó, van, akiben csak pislákol a remény, van, akiből szinte kibuggyan a lelkesedés. A közös pont a békességes szó. Jóakaratú emberek gondolatait gyűjtöttük össze, amelyeket megismerve az olvasó megvalósíthatónak érzi majd a szinte lehetetlent, a kiengesztelődést horvátok, magyarok, románok, ruszinok, szerbek, szlovákok, szlovének és ukránok között.

A harmadik rész a mozgalom Megbékélési és Együttműködési díját és díjazottait ismerteti.

Kötetünk magyar nyelvű, a többi nyelven való megjelenés még csak távoli terv. A nem magyar anyanyelvű megszólalók a bizonyság arra, hogy az összetartozás kölcsönös igény, az összefogás megvalósítható. Ne halogassuk.

Brüsszel, 2014. március 15-én.
A szerkesztők

---