---

Tartalom

Az igen tekintélyes, nemes, serény és tudós bíráknak, hadnagyoknak, szenátoroknak
Epigrammák a szerzőhöz
A szerző nyolcsorosa Könyvéhez
Üdv és köszöntés Magyarország tanulóifjúságának
Általános bevezetés a retorikához

BEVEZETÉS A RETORIKÁBA

I. KÖNYV

ELSŐ RÉSZ: A FELTALÁLÁSRÓL
I. fejezet. Az ügyek fajtájáról általában
II. fejezet. A beszéd részeiről és elsőként a bevezetésről
III. fejezet. Az elbeszélésről
IV. fejezet. A tételről
V. fejezet. A bizonyításról
VI. fejezet. A cáfolásról
VII. fejezet. A befejezésről
VIII. fejezet. A tanító beszéd
  Az egyszerű témáról
  Az összetett témáról
IX. fejezet. A törvényszéki beszédről és az ügyállásokról általában
  A törvényszéki beszéd részei: a vádbeszéd és a védőbeszéd
X. fejezet. A következtetésen alapuló ügyállásról
  A következtetésen alapuló ügyállás mintái, azaz példái melyekből a szónoki gyakorlat mikéntje világos lesz
    1. A vádbeszéd
    2. Magának a vádlottnak a védőbeszéde
XI. fejezet. A jogossági ügyállásról
  Minták, azaz a jogossági ügyállás két ellentétes beszéde
    Első beszéd
    Második, az előzővel ellentétes beszéd
XII. fejezet. A meghatározáson és törvényességen avagy törvényen alapuló ügyállásról
  I. A meghatározás alapján
  II. A törvény betűje és szelleme alapján
  III. Az ellentmondó törvények alapján
  IV. A kétértelműség alapján
  V. Az okoskodás alapján
  VI. A kifogás alapján
XIII. fejezet. A tanácsadó beszédről
  Mintabeszéd, amelyben Cicero követését javasolja
  Másik minta a kérelmező beszédre
  A veszélyben forgó Magyarország szónoklata I. Zsigmond lengyel királyhoz
XIV. fejezet. A bemutató beszédről
Mintabeszéd. Thuküdidész történetíró dicsérete a görög Aphthoniosztól
XV. fejezet. A tettek és a dolgok bemutatásáról
  Példák avagy minták a tettek és a dolgok bemutatására
    Első példa: Dávid tettéről, aki isteni erővel felfegyverkezve legyőzte Góliátot
  Másik példa valamely dolog, azaz most a tisztségviselők dicséretére
  Másik mintabeszéd a gőgösség kárhoztatásáról
XVI. fejezet. Az érvforrásokról
XVII. fejezet. Az első könyvnek avagy a retorikai feltalálásnak a második része az érzelmekről

MÁSODIK RÉSZ: AZ ELRENDEZÉSRŐL

II. KÖNYV: A RETORIKA MÁSODIK KÖNYVE

HARMADIK RÉSZ. A STÍLUSRÓL
I. fejezet. A választékosságról
II. fejezet. Az elrendezésről (compositio)
III. fejezet. A fenségről avagy a szóképekről, és először a metonímiáról
IV. fejezet. A szinekdochéról
V. fejezet. A metaforáról
VI. fejezet. Az iróniáról
VII. fejezet. A másodlagos és nem tulajdonképpeni szóképekről
VIII. fejezet. A szöveg trópusairól
[IX. fejezet]. Az alakzatokról vagy a figurákról
  Az ismétlésnek 12 fajtája van
X. fejezet. Azokról a gondolatalakzatokról, amelyeket nem a párbeszédekben alkalmaznak
XI. fejezet. A párbeszédekben alkalmazott gondolatalakzatokról
XII. fejezet. A beszéd nagyítására alkalmazott alakzatokról, és elsőként a meghatározás érveiből eredőkről
XIII. fejezet. A részelés (divisio, részekre osztás) érveiből eredő alakzatokról
XIV. fejezet. A okok (causae) érveiből eredő alakzatokról
XV. fejezet. A körülmények és a jelek érveiből eredő alakzatokról
XVI. fejezet. A hasonlókból eredő alakzatokról
XVII. fejezet. A nemből származó alakzatokról
XVIII. fejezet. Az ellentétes dolgok érvforrásaiból származó alakzatokról
XIX. fejezet. A retorika második könyvének utolsó része: az ékesszólás a beszédnemek szerint
  A három beszédnem
    Példa az alacsony stílusnemre
    Példa a fennkölt stílusnemre
    Példa a középső stílusnemre

Utószó: Pécseli Király Imre: Isagoges Rhetoricae libri duo
Technikai megjegyzések
Rövidítések

---

Fülszöveg

A Bevezetés a retorikába első hazai retorikánk. Pécseli Király Imre (1590 k.-1641 k.) komáromi rektor és református lelkész írta latin nyelven 1612-ben. Harmadik, bővített kiadása 1639-ben jelent meg, ennek magyar fordítását tartja kezében az olvasó. Igen népszerű tankönyv volt, még a 17. században is használták.

Fontos olvasmány ma is stíluskutatók, irodalomtörténészek és neveléstörténészek számára. Jó szívvel ajánljuk minden magyartanárnak, retorikatanárnak és kommunikációtanárnak is.

---