---

Tartalom

Feischmidt Margit: Megismerés és elismerés: elméletek, módszerek, politikák az etnicitás kutatásában

DISZCIPLINÁRIS ÉS KONCEPTUÁLIS KERETEK
Michael Stewart: A roma és cigány "etnicitás" az antropológiai vizsgálódás homlokterében
Neményi Mária: A kisebbségi identitás kialakulása. Roma származású gyerekek identitásstratégiái
Biczó Gábor: Az 'idegen' társadalomfilozófiai jelentőségének vázlata az antropológiában
Eróss Gábor: Etnicitás a külvárosi iskolákban. A francia szociológia felismerései - magyarországi párhuzamok és tanulságok
Papp Z. Attila: Hatékonyság vagy méltóság. A kisebbségi oktatás változatai és kihívásai

TÉR, HELY, MOZGÁS. GLOBÁLIS VISZONYOK ÉS ETNICITÁS
Keményfi Róbert: Földrajz tér és etnicitás. A kritikai geográfia tanulságai az etnikai viszonyok tanulmányozása számára
Illyés Zoltán: Etnicitás és szimbolikus geográfia. A táj kisajátítása, különösen határvidékek, kontaktzónák esetén
Melegh Attila: Nacionalizmusok és etnicitások globális kontextusban. A különbségek megértése a globális hierarchiák szociológiájában
Nyíri Pál: Egy transznacionális "közvetítő kisebbség" : kínai vállalkozók Magyarországon
Feischmidt Margit - Zakariás Ildikó: Migráció és etnicitás. A mobilitás formái és politikái nemzeti és transznacionális térben

NEMI VISZONYOK, REPRODUKCIÓ ÉS ETNICITÁS
Durst Judit: "Gondolom, hogy cigányok... ennyi gyerekkel..." Etnicitás és reprodukció két észak-magyarországi romungro közösség példáján
Vincze Enikő: Etnicitás és nemiség. Reprodukciós politikák és gyakorlatok egy romániai kisvárosban élő nők körében
Kóczé Angéla: "Aki érti a világ hangját, annak muszáj szólnia". Roma nők politikai érvényesülés útján

MUNKA, FOGYASZTÁS, STÁTUS ÉS ETNICITÁS
Sárkány Mihály: Etnicitás és gazdaság. Gazdaságantropológiai megközelítések az interetnikus viszonyok kutatásában
Berta Péter: Az etnicizált fogyasztói ízlés politikája. Moralizáló diskurzusok, jelentésdefiníciós küzdelmek és a gábor presztízstárgy-gazdaság
Virág Tünde: Az "átengedett" munka. Megélhetés és munkavállalás két cigányok lakta faluban
Szabó A. Töhötöm: Etnikai különbségtétel a paraszti gazdaságban

LOKALITÁS, VALLÁS ÉS ETNICITÁS
Peti Lehel: "Nekünk is van Medjugorjénk!" Vallási és etnikai interferenciák Erdélyben. A szőkefalvi Mária-jelenések
Bakó Boglárka: "Metanoia". A karizmatikus mozgalom hatása egy dél-erdélyi falu etnikai viszonyaira
Eiler Ferenc: Etnicitás, helyi társadalom és hatalom egy magyarországi német településen. Harta, 1920-1956
Papp Richárd: "A magyar zsidóság úgy meg) a zsidó úton, hogy amikor megbotlik, mindig röhög egyet magán." Többes kötődések és humor egy budapesti zsidó közösségben

A KULTURÁLIS POLITIKA ÉS AZ ETNICITÁS LÁTHATÓVÁ TÉTELE
Pulay Gergő: Az etnicitás láthatóvá tétele. Roma előadók kulturális politikája Budapesten
Szuhay Péter: Ki beszél? Cigány/roma reprezentáció a képző- és fotóművészetben
Vidra Zsuzsa-Kriza Borbála: A többség fogságában - kisebbségek médiareprezentációja
Pócsik Andrea: Megfigyelő tekintetek. A magyarországi romák ábrázolása a kortárs antropológiai filmelméletek tükrében
Szalai Andrea: Nyelvi ideológiák és társadalmi határok kijelölése egy erdélyi gábor roma közösségben
Kovács Nóra: A csárdás és a kóló: az etnicitásról táncantropológiai megközelítésben

---

Fülszöveg

Ez a könyv a 21. század egyik legfontosabb társadalmi problémájáról, a különbségtételről szól, illetve a különbségek szerveződésének és megnyilvánulásának speciális módjáról: az etnicitásról. Az etnicitásra nem önmagában, hanem a társadalmi viszonyok felől tekintünk, amelyek a különbségeket strukturális és kulturális értelemben egyaránt létrehozzák. A termeléstől a fogyasztásig, a nemi viszonyoktól a migrációig, az iskoláztatástól a hitéletig, a munkától a politikáig, a beszédtől a művészi ábrázolásig azokat a társadalmi tevékenységeket és viszonyokat vizsgáljuk, amelyek jelentőssé, láthatóvá, elmondhatóvá, sőt igen gyakran kikerülhetetlenné teszik az etnikai különbségeket és azonosságokat.

Összegzésünk azokat a módszertani megközelítéseket, elméleti iskolákat tekinti át, amelyek az etnicitás értelmezését a szociológia, a szociálantropológia és a kultúratudományok területén meghatározták az elmúlt évtizedekben. Ilyen értelemben egyfelől a komparatív és tudományközi gondolkodás, illetve a globális összefüggések jelentőségét hangsúlyozzuk az etnicitáskutatás területén. Másfelől kifejezett célunk a különbségtétel és az etnicitás lokális olvasatainak elemzése. Ebben a vonatkozásban a társadalomtudományok kvalitatív módszereinek (etnográfia, interjú, kritikai diskurzuselemzés, esettanulmány-módszer) lehetőségeire szeretnénk felhívni a figyelmet.

---