A Calculus orgyae civilis a nagyszombati egyetem Budára költöztetése után készült, 1780-ban adták ki Budán. A szerző 24 oldalon az akkori hossz-, terület- és térfogat-mértékrendszert tárgyalja, átváltásokkal és példákkal illusztrálva.

A hosszmértékrendszer felépítéséhez az öl ("orgya"), láb ("pes"), hüvelyk ("digitus"), vonal ("linea") és pont ("punctum") fogalmakat használja, és ehhez jelöléseket is alkalmaz a következőképpen: 1 öl = 1°, 1 láb = 1', 1 hüvelyk = 1'', 1 vonal = 1''' és 1 pont = 1^IV. Horváth az első bekezdésben egy konkrét példával is szolgál: értelmezi, mit jelent az 5° 3' 2'' 4''' 5^IV jelölés. A terület mérésére a négyszögöl, négyszögláb, négyszöghüvelyk, négyszögvonal stb. szolgál. Ilyen esetekben a jelölésnél a □ szimbólummal egészíti ki a hosszúság mérésénél megismert jelet, például 1 négyszögöl = 1°□. Térfogat mérésénél a köböl, köbláb, köbhüvelyk stb. a használatos.

...

A rövid tanulmány segítségül szolgált azoknak, akik a mérések során, a gyakorlati problémák megoldásánál, a mindennapokban szerettek volna eligazodni a mértékegységek világában. Horváth János írása a Magyarországon használt mértékegységrendszer egységesítését is elősegítette, azt egyértelműbbé tette.

Forrás: Molnár Zoltán Tamás: Mathesis a XVIII. századi Vas megyében