---

Tartalom

ELSŐ KÖTET

I. FEJEZET. ÚTI KÉSZÜLŐDÉSEK ZÁNZIBÁRBAN ÉS A TENGERPARTON (1886. okt. 5-től 1887. febr. 4-ig)
Az expediczió előzményei - O'Swald Vilmos és Dehnhardt Gusztáv - Megérkezés Zánzibárba - James Martin - Lloyd William Matthews generális - A Dsumbe Kimemetával tartott első sauri - Issza ben Mádi - A Bvana mkubva megérkezik - Kihallgatás a szultánnál - Dr. Gregory d'Arbela - Napi munkánk - Knorr admirális - Dr. Junker Vilmos és Dr. Lenz Oszkár megérkeznek - Dualla Idrisz - A csereárúk megvétele és elcsomagolása - A legénység összetoborzása - Zánzibári és mrima emberek - Vezetők és aszkarik - Búcsú Zánzibártól - A "Star" Pangani előtt megfeneklik - Pangani jelentősége

II. FEJEZET. A TENGERPARTTÓL A KILIMÁNDSÁROIG (1887. febr. 4-től április 30-ig)
Elindulásunk Máviából - Méhektől megzavart menet - Zendülésről tanúskodó események Lévában - Visszatérek Zánzibárba - Könyv- és térképládánkat ellopják - Kimemeta az adósok börtönében - A menet Korogvéba - A Kva Mgumi melletti csata - Teleki Szembodsához megy, magam pedig a Pángáni mentét követem - Máfi - Szedenga szultán - Újabb szökevények - Egyesülésünk Mikocseniban - Teleki úti élményei - Újból elválunk egymástól - A vidék karaktere a Pángánitól délre - Ismeretséget kötünk az afrikai tövisbokrokból álló bozótokkal - A vápáne-k - Nyika karakter - Az első leopárd - A Pare-hegyek mentén Száméba - Találkozunk Telekivel - Élményei a mászái-k közt - Teleki mint kuruzsló - Menet Távetába - A Dsipe-tó - A Kilimándsárot először pillantjuk meg - Bevonulás Távetába

III. FEJEZET. TARTÓZKODÁSUNK TÁVETÁBAN: UTAZÁSUNK A KILIMÁNDSÁRON ÉS A MERUHEGYHEZ (1887. április 30-tól július 15-ig)
Távetá igazi eldorádo - Találkozás az angol vadász-társasággal - Tanyaépítés, tanyai élet - Hámisz. a majmunk - A mtáveták - Dualla Idrisz - Az állati élet az erdőben - Két karaván visszatér a tengerpartra - Indulás a Meru-útra - Orrszarvúvadászat - Három nap a Kilimándsáron - A Kilimándsáro alja mentén a Meruhegyhez - További vadász-élmények - Találkozás mászáikkal - Az Engilátánál - Az időjárás és az utak állapota az esős évszakban - Bivaly-vadászat - Első ismeretségünk a vámerukkal - Békekötés - A vámeruknál - A Bálbál-tó - Mátunda szultán - A Dárdsámán - A Rongán keresztül Kis-Árusába - Káhe - Újra Távetában vagyunk - Készleteink kiegészítése - Vadász-kirándulás - Megindulunk a Kilimándsárora - Tartózkodásunk Miriálinál - Fölmenet a Kilimándsáro-nyeregre - Egy éjjel - 11° C-nál - Kísérletet teszünk a Kibora fölmenni - Visszatérés Távetába - Megindulunk a mászáik földjére

IV. FEJEZET. MÁSZÁIFÖLDÖN KERESZTÜL A KIKUJUI HATÁRHOZ (1887. július 15-től augusztus 27-ig)
Elindulás - A Kilimándsáro keleti oldala mentén - A Csala krater-tó - Meghiúsult menekülésre való kísérlet - Vadászkaland - Kimangelia - Teleki előre megy - Élményei - Málágo Kanga - Mászái lakói közt - A Ndsiri-tó partján - Bivalyvadászaton - A mászáiföldi szarvasmarhavész - A Kilimándsárotól északra elterülő puszta - A mászái nép - A Dönye Erók la Matumbato alján - Vadászatok - A Ngare Kidongói-nál - Vandorobbo - Elefántcsontkereskedés - A szeki-i vízmedenczék - A mászáik hunczfutságai - Újabb orrszarvú-vadászatok - A Bezilpatak partján - Turukéba - Kaland elefántokkal - Oroszlánvadászat - Sovány idők - A Dönye Erók la Kapotéi-n keresztül - A morio-méregfa - Ngongo Bagász

V. FEJEZET. A KENIÁHOZ (1887. augusztus 27-től október 8-ig)
A kikujuiak hírneve - Czölöpkerítéses tábor - A mászáik hunczfutságai - Érintkezésbe lépünk a kikujuiakkal - Barátságkötések - Esőt árasztó bűvészmesterségünk - A mászáik szerelmi élete - Átkelünk Kikuju határán - Üdvözlő sauri - Kútire Kimandaja - Első fogadtatásunk az országban - Kellemetlen tanyai élet - A mód, a hogyan utaztunk - Esőt árasztó sauri - Orioi muma - A rossz utak Kikujuországban - Az első harcz - Békét kötünk - Egy napi pihenő - Az ellenségeskedések megújulása - Küzdelem a kikujuiak közt - Hamis hírek - Veszedelmes átkelés egy patakon - A második harcz - Kikujuország keleti határa mentén - Gazdag vidék - Dr. Fischer G. útja Kikujuországon keresztül - A Kenia első megpillantása - A kikujuiak egyenetlensége - A harmadik harcz - Abadi halála - Az északi határon - A kikujui út vége - Útunk Ndoroba - A kikujuiak és országuk

MÁSODIK KÖTET

I. FEJEZET. NDORO. ÚTAINK LEIKIPIÁBAN ÉS A BARINGO-TÓHOZ (1887. okt. 8-tól 1887. decz. 7-ig)
Csendélet a Kenia lábánál - Egy kikujui leibon - Élelmi szereket vásárlunk - Kelleténél több esőt csinálunk - Teleki megindul a Keniához - Az esők hatása a vidékre - Teleki fölmegy a Keniára - Látogatásom a bambusz-vidékeken - Négy oroszlán - További terveink - Teleki előre indul - Vak lárma - Egyesülés a Guasszo Nyironál - Az Aberdare-láncz mentén - Egy mászái hadjárat - Vándor mászáik - Bivaly-vadászat - A Marmanett-hegyekben - Lare lol Morio felé - Letibesz. Leikipia leibonja - Az expediczió megosztása - A Guasszo Nyiro mentén - Visszatérés Lareba - Utam a Baringo-tóhoz - A tó első megpillantása - Gonosz hírek

II. FEJEZET. NYEMSZ. VADÁSZÉLET A BARINGO-TÓNÁL. ELŐKÉSZÜLETEK ÉSZAKI ÚTUNKRA (1887. deczember 7-től 1888. februáris 10-ig)
Megérkezésem Nyemszbe - A nyemszi kuafik története - Teleki útja Nyemszbe - Maktubu élelmiszer hajhászaton - Vadászatok a Baringónál - Útunk a langyos vizekhez - Dualla a kikujuiakhoz megy - Elindulás Nyemszből - Eltévedtünk! - Vadászélet a Guasszo Nyukinál - Állati élet a völgyben - Ellátunk élelmi szerekkel egy kereskedő-karavánt - Menetünk egy kiszáradt tóhoz - Visszatérés a Guasszo Nyukihoz - Elejtjük az első elefántokat - További vadász-élmények - Dualla megérkezése és története - Visszatérés Nyemszbe - Előkészületek a tovább-utazásra - Elindulás - A szukok jönnek! - Ismét visszamegyünk a nyemszi tanyára

III. FEJEZET. A RUDOLF-TÓ FÖLFEDEZÉSE (1888. febr. 10-től márcz. 6-ig)
Szafari a pále pále! - A Baringo-tó - Vezetőnk Szokoni - Fehér orrszarvú - Leikipia-fensíkon - Lare Lólera - Nevezetes hegyszakadék-képződések - A Lorogi-hegyláncz - Meglepő kilátás - Matthews-hegyláncz - Arany? - Vízben való szükség - Vezetőnk eltévedt - Hatalmas menet - A Nyirohegy és lakói - Újabb tudakozódások - A zebra-fajok - Elefántvadászatok - A Nyiro-hegy mentén észak felé - További vadásztörténetek - A tó első megpillantása - A Tamisz-forrásnál - Haja puani! - A Rudolf-tó partján - Keserves kilátások

IV. FEJEZET. A RUDOLF-TÓ MENTÉN (1888. márczius 6-tól április 4-ig)
Útnakindulás - Az elveszettek egyikét megtaláljuk - Rablóhadjárat nyomai - A krátersziget - Orkánszerű szél - A Ngare Dabashoz - Váratlan szerencse - A Kuláll - Közlekedés az elmolokkal - Eredményes víziló-vadászat - A Rudolf-tó nyugati oldala - Találkozás vándorló elmolokkal - Egy menekülő burkenedsi asszony szenvedéseinek története - A Longendoti-hegy lábánál. - Egy leopárd a tanyán - Egy vadászat meglepő eredménye - Vízben szenvedünk szükséget - Az Alia-öbölben - Elefánt-vadászatok - Az aliai elmolok - Egy elefánt szétzúzza csolnakunkat - Olcsó elefánt-csont - Vadszamár? - A resiátokhoz - További elefánt-vadászatok - Madsi a mvua - Dualla elmegy a resiátokhoz - Elárasztott erdőség a tóban - Dualla élményei - Egy menet szakadó esőben - Megérkezés a Rudolf-tó északi végéhez - A resiátok oromájja

V. FEJEZET. A RESIÁTOKNÁL ÉS A STEFÁNIA-TÓHOZ (1888. április 1-től május 11-ig)
A resiátoknál - A Rudolf-tó északi vége - Az esők elárasztják a vidéket - A resiátok - Mborro- és csarra-gyöngyök - További tudakozódások - Barátságot kötünk a resiátokkal - Az oromáj - Terveink ellenállásra találnak - Halfajok a Rudolf-tóban - Donyirót férjhez adjuk - Menet a Stefánia-tóhoz - A tavat elhagyatva találjuk - Elefánt-vadászat - Randilék és boranék - Madárélet a tó partján - Matlé és Arbone - A Stefánia-tó képe - Visszatérés a resiátokhoz - Vízhiány - Minden rendben van - Nem akarnak tovább ereszteni - Kényes helyzetben - Újabb elhatározások - Menet a bumákhoz - Készülődések a visszatérésre

VI. FEJEZET. A TORKÁNAK ÉS SZUKOK ORSZÁGÁN KERESZTÜL (1888. május 11-től julius 30-ig)
A hazautazás - Takufa jote, bvana! - Mérget lövelő kígyó - Himlőbeteg a karavánban - Újra az elmoloknál vagyunk - A vulkáni vidéken - Átlépjük a turkánák országának határát - Az első ismeretségünk a benszülöttekkel - Nincs fű, nincs víz - A Kério-folyó partján - Tumbáo - Turkánaország földje és népe - Gatérr felé - Kirándulás Kágematba - Lémagori - Újra tartunk eső-saurit - Visszatérés Gatérrba - A Dönye Erokon át Nyamátakba - Tevevétel - Ökreinket ellopják - Laminacsán leibonnál - A Trrguellhez - Egy pár szó a karamojokról - Nincs poso! - A Trrguell mentén a szukokhoz - Olcsó elefántcsont - Ngabótoban - Kereskedő karaván - Éhínség - Szukok jönnek látogatóba - A Kério felső folyásánál - Nincs mentség! - Rablás szükségből - Megpillantjuk a Baringot - Megérkezés Nyemszbe

VII. FEJEZET. VISSZATÉRÉSÜNK A BARINGO-TÓL A TENGER PARTJÁRA (1888. julius 30-tól október 28-ig)
Pihenő Nyemszben - Megindulás hazafelé - A Guasszo Nyuki melléki vadászterületen keresztül - Szubugia- és a Dandole-hegyek mentén a Naivasához - A Leikipia-fensíkon - Ismét a kikujuiaknál - A Kibo a látóhatáron - Ukambanin keresztül - Ukambani földje és népe - A Dsulu-láncztól délre fekvő krátervidék - Távetában - Zanzibár felé - Záradék

---

Előszó

Miként a lefolyása ezen, sok tekintetben a tízezer visszavonulásához hasonlító fölfedező útnak, olyan szokatlan az alapja is a vállalatnak, a melyet e munka leír. Megtudjuk belőle, hogy egy magyar mágnás, Teleki Sámuel gróf, erős vágytól ösztönözve, hogy erejét és bátorságát, magasztos és szép czélokkal egybekötve, ily úton is érvényesítse: nagy expedicziót tervez és azt szerencsésen végre is hajtja. Mint vagyonos és független úr, vadászat és sport által a fáradalmak és káros behatások ellen megedzve, Teleki gróf nagy mértékben egyesíti mindazon tulajdonságokat, melyek ilyen vállalat sikeres végrehajtását biztosíthatták. Egyedüli kísérője ezen útjában egy osztrák-magyar tengerésztiszt, von Höhnel, ama tengerészet tagja, a mely a háborúban szerzett gazdag babérkoszorúját nem egy békelevéllel gazdagította, vállalkozott rá, hogy a jelen munkában ezen csodálatraméltó utazásról hű képet adjon.

Az út tizenegy szélességi foknál többre terjed ki. Valódi kutató szellemtől áthatva nyomulnak elő ketten Afrika keleti partjairól a kontinens belseje felé. A hóval koronázott Kilimándsáronak és a még át nem kutatott Keruhegynek három hónapot szentelnek; ebben azonban csak előjátékát pillantjuk meg e merészen tervezett és elszántan végrehajtott nagyszerű vállalatnak. Fárasztó menetekben, folytonosan harczra készen - a mire őket a kétségtelenül túlhatalmas benszülöttek kényszerítik - számos küzdelem után legyőzik a Keniát és ők az elsők, a kik rajta 4900 méter magasra feljutnak. Ezután átszelik a hatalmas Leikipia-fensíkot, messze túl rajta előhatolnak és a Rudolf- meg Stefánia-tó fölfedezésével olyan munkát végeznek, a mely mindaddig minden erőfeszítéssel daczolt; az első és egyedüli működő vulkánt, a melyet Afrikában ilyenül elismertek, először pillantják meg európaiak. A nehéz körülmények föltételül megkívánták, hogy az első fölfedező katona és vadász is legyen: nagyszerűek is vadászati élményeik; eltekintve a különböző egyéb vadak százaitól, nem kevesebb, mint 36 elefántot, 99 hatalmas orrszarvút és 92 bivalyt ejtettek el: ez óriási hústömeget meg is kellett szerezniük, hogy eltarthassák karavánjukat azon lakatlan vadonokban, a melyeken útjok keresztülvezetett.

Höhnel sorhajóhadnagy úrnak sikerült élénk leírással ezen nagyszerű felfedező útat érdekfeszítően és a legszélesebb körök figyelmét is lekötő módon ábrázolnia; egyszersmind azonban a legmulattatóbb formában elszórt gazdag ethnografiai, természettudományi és földrajzi megfigyelések közzétételével a szép könyvet az értékes okulásnak valóságos bányájává is tenni.

És bár ezen a nagy közönségnek szánt leírás első sorban természetesen csak általános érdekű dolgokat tartalmaz, az expedicziónak az összes természettudományok terén tett nagy vívmányai folytán a tudós sem fogja e könyvet benső megelégedés érzete nélkül letehetni; erre szolgál egyébként különösen is a rövidre fogott, tudományos függelék.

Nemcsak a karavanéletet, nemcsak az életet a vadonban írja le szemléltető módon e munka. A földrajzi vívmányoknál, nem kevésbbé fontosak a geológiai és anthropologiai téren tett kutatások. Ezek egyrészt bebizonyítják, hogy a közép-afrikai hegységek geotektonikus összefüggésben vannak az Abbissiniai, a Vörös-tenger melléki és a Palesztinai fensíkokkal, másrészt beigazolják és kimutatják azt is, hogy a Nílus-melléki népcsoport legdélibb ága, a mászái, összefügg és ugyanazon családhoz tartozik, a melybe a Nílusnál lakó négertörzseket, a lango-kat, bári-kat és inder-eket sorolják.

Szóval ezen első rangú útleírásnak, a mely Angliában is - a hol pedig az afrikai utazásokról alapos ítéletet tudnak mondani - nagy várakozást kelt, rendkívül nagy földrajzi értéke van. Oly könyvről van tehát itt szó, a mely a legszélesebb körben számíthat olvasókra és a mely alkalmas azok figyelmét mindvégig le is kötni.

A kitűnő térkép, a mely két lapon (63 : 64 1/2 centiméter), 1 : 1 millió arányú méretben, a leggazdagabb színnyomatban készült, lehetővé teszi, hogy az olvasó a kutatókat lépésről-lépésre, minden útjokban elkísérje; ily módon kiegészíti a pompás leírásokat nyújtó könyvet.

A munka értékét nagyban emeli a gondosan kiválogatott, kitűnő illusztrácziók nagy száma, a melyek, az utazók eredeti, fotografiai felvételei után mesteri módon készültek és úgy a hűséget, mint a változatosságot, valamint a művészeti tökéletességet illetőleg, bizonyára a legjobbak közé tartoznak, a melyeket e téren alkottak.

Nem férhet tehát kétség ahhoz, hogy bátor hazánkfiának világszerte rendkívüli érdeklődést keltő fölfedező útjának leírása - a melyet angol, franczia és német nyelven is kiadnak - ezen egyetlen eredeti, rendkívüli anyagi áldozatokkal járó magyar kiadásban a legszívesebb fogadtatásban fog részesülni, annál inkább, mivel az olcsó ár és a füzetekben való megjelenés megszerzését a kevésbbé vagyonosokra nézve is nagyon megkönnyíti.

...

---