---

Tartalom

Előszó
Britannia egykor
Az "angolság szimbólumai"
Történeti munkák Nagy-Britanniáról
Angol királynők
Államférfiak és uralkodók
Hadtörténet
Az anglikán egyház
Az Egyesült Királyság tagállamai
A brit gyarmatbirodalom
Természettudomány
Orvostudomány
Filozófia
Sajtó
Humor
Zene
Utazás, felfedezés
Női irodalom
Költészet
Regényirodalom
Az angol krimi
Színház
Az angol kert
Gasztronómia
Ötórai tea

---

Előszó

A Pécsi Tudományegyetem Történeti Gyűjtemények Osztályának munkatársai az Egyetemi Könyvtár, valamint magángyűjtők anyagaiból állították össze azt az időszaki kiállítást, amely Nagy-Britannia földrajzának, általános történelmének, egyház-, politika- és hadtörténetének, természettudományának, irodalmának, tömegkultúrájának, sőt gasztronómiájának világába nyújt betekintést. A közszemlére tett térképek, könyvek, folyóiratok nemcsak a britekről, rólunk is sokat elárulnak: a Klimo György által létrehozott, majd az őt követő pécsi püspökök által gyarapított gyűjtemény darabjai annak a képnek egy jellegzetes részletét rajzolják ki, amelyet több évszázad magyarországi értelmisége Nagy-Britanniáról kialakított. A kiállítás szép számban tartalmaz 20. századi anyagot, a vitrinekben mégis a 18. és 19. századi nyomtatványok vannak túlsúlyban. Hazánkban ekkor figyeltek fel a brit kultúra jelentőségére és azokra az eszményekre, amelyek a magyar nemzeti, politikai, gazdasági és kulturális élet színterein követendő példát nyújtottak.

A 18. századi Európa kulturális divatja, az "anglománia" hatására Nagy-Britannia a magyarországi modernizáció egyik legfőbb ihletője lett. A magyar írók felfigyeltek az angol regényre: Kármán József Fanni hagyományai című levélregénye Samuel Richardson Pamelájának hatását őrzi. Kazinczy Ferencet elbűvölték az angol és angol-ír szerzők, köztük Lawrence Sterne művei, amelyeket francia és német fordításban olvashatott. A 19. században Shakespeare drámáit Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor és Arany János fordították. A reformkorban Széchenyi István Angliában keresett és talált megoldásokat a magyar gazdasági, tudományos és társadalmi élet felvirágoztatására. Eötvös József pedig írországi utazását megörökítő, Szegénység Irlandban című tanulmányában Nagy-Britannia társadalmának és politikájának árnyoldalaira hívta fel a figyelmet. A 20. század első évtizedeiben a Nyugat folyóirat körül csoportosuló költők és prózaírók mesteri fordításokkal gazdagították az angol és ír irodalom magyarországi kánonját.

Azonban azt is be kell látnunk, hogy volt némi szűklátókörűség abban, ahogyan szellemi nagyjaink a távoli szigetországot látták és láttatták. Számukra ugyanis Nagy-Britannia leginkább csak Angliát jelentette. A 19. század végén az írek ránk hivatkoztak, amikor a nemzeti önkormányzatért küzdöttek: az 1867-es kiegyezésre úgy tekintettek, mint az ír önrendelkezés, a "Home Rule" lehetséges mintájára. Ám a magyar politikai és szellemi élet nagyjai nem néztek vissza rájuk: csak az angolokat vették észre, és az ír kultúra olyan nagyjait, mint William Butler Yeats és James Joyce, angolnak tekintették.

A kiállítás 24 vitrinjének tartalma alapján elgondolkodhatunk azon, hogy miért is lehetett olyan fontos a Klimo könyvtár létrehozója és gyarapítói számára Nagy-Britannia. A szigetország lakói különleges szerepet játszottak Európa történetében. Az ír szerzetesek kulcsszerepet játszottak abban, hogy a kereszténység újra elterjedt a koraközépkori Európában. Wales és Skócia népei hősiesen küzdöttek a szabadságukért. Az első modern nemzet pedig, amely többször is felrúgta a politikai élet elfogadott szabályait, Angliában született meg. A középkor alkonyán az angol rendek aláíratták Földnélküli János királlyal a Magna Cartát, amely jelentősen korlátozta az uralkodó jogait. Az angol reformáció, VIII. Henrik műve, vízválasztó volt az egyetemes kereszténység eszménye és a nemzeti szuverenitás gyakorlása között. Az elv, mely szerint a nemzet szabad és a törvény előtt egyenlő polgárok közössége, a Tudor uralkodók idején vált elfogadottá. Nem sokkal később ezek a polgárok forradalmat robbantottak ki és lefejezték királyukat, I. Károlyt. Ám az angol és skót felvilágosodás változást hozott a politikai életben is: a parlamentben követelménnyé vált az udvarias viselkedés. A "gentleman" ismérvei is megváltoztak: az előkelő születés helyett műveltsége, személyes jellemvonásai és nemes cselekedetei voltak kiválóságának bizonyítékai. A nemzet alappillére a szabad, a közéletben tájékozott polgár lett, hiszen, állította egyik jeles gondolkodójuk, "ahol nincs civil közösség, ott nincs szülőföld, sőt, nemzet sem".

Egyes történészek szerint a Brit Birodalom létrejötte a 13. századra tehető, amikor I. Edward király - Arany János emlékezetes szavaival - Walesben léptetett fakó lován. "Nyakigláb" Edward ezt követően Skóciába vonult, Írország leigázása pedig az Erzsébet-korban következett be. Erzsébet királynő flottája, Francis Drake és a hozzá hasonló "buccaneer" hajósok közreműködésével, legyőzte a spanyol Armadát, és az angolok megvetették a lábukat az Újvilágban. Az első Brit Birodalmat a 18. század végén, az amerikai forradalom győzelmével nagy csapás érte, ám tizenhárom gyarmatának elveszítése nem rázta meg annyira, hogy ne tudta volna létrehozni a második Brit Birodalmat, amely magába foglalta az indiai szubkontinenst, Ausztráliát, valamint hatalmas területeket Afrikában és Észak-Amerikában. Bár Bonaparte "a boltosok nemzetének" gúnyolta őket, a britek a napóleoni háborúkból is megerősödve kerültek ki. Nemzetük - egy sokkal tartósabb meghatározás szerint - protestáns, kereskedelmi, tengeri és szabad.

A jeles filozófus, államférfi és tudós, Francis Bacon munkássága nyomán Európában általánosan elfogadott lett a nézet, hogy a kísérleti tudományok művelői nagyobb tekintélyt képviselnek, mint a klasszikus ókor auktorai. Az angol nemzeti rendkívüliség legékesebb bizonyítékai a 17. századi tudományos forradalom vívmányai voltak. Az ébredező angol nacionalizmus számára a tudomány nemzeti presztízskérdés volt, ezért intézményesítése korán bekövetkezett. A Royal Society of London, azaz a Királyi Természettudományos Társaság 1660-as megalapítása szentesítette azt a gondolatot, hogy a nemzet a racionalitás talaján áll, és a tudomány a nemzet előmenetelének ügyét szolgálja.

A brit történelem, kultúra és tömegkultúra bűvölete hazánkban máig is eleven. "Kik azok a britek?" - kérdezzük kitartóan. A Klimo könyvtár kiállításán egymás mellé kerülnek a kérdésre adott régi és új válaszok: a tematikus elvek szerint berendezett vitrinek jobb oldalán a távolabbi, bal felén a közelebbi múlt tárgyai foglalnak helyet. Így kerülhetnek egymás társaságába Aphra Behn reneszánsz írónő és J. K. Rowling regényei; a Robinson Crusoe egyik korai kiadása és a Micimackó latin fordítása, amelyet az 1960-as években készítettek. És bár a Klimo könyvtár történelmi jelentőségű anyaga tovább már nem gyarapodik, az a tudás, amit "azokról a britekről" kínál, gazdagabbá és összetettebbé teszi szemléletünket.

Vöő Gabriella

---