Revans
Téli Mátra 42
Mátrafüred
2003. január 25.

SIKERÜLT!!!

Nem kaptam pecsétet az oklevélre, így nem teljesen hiteles, hogy megcsináltam. Minden esetre a jövő heti Ingyen Piacban, ha szokás szerint közlik a környékbeli teljesítők névsorát, ott kell, hogy legyen az én nevem is.

Gyönyörű idő volt, napsütés, a hőmérséklet 5-10 C° fok körül volt fagypont felett. Gyönyörű volt, amikor a hátunk mögött kelt fel a Nap, és aranyfényével világította be a hólepte ösvényt.

Életem legnehezebb túrája volt. (Most a tavalyi Téli Mátrát ne számítsuk.) Őszintén megmondva, nagyon gyenge vagyok én ilyesmihez. Most is csak a szívem vitt be a célba. Nehéz volt Mátraszentimrére felkapaszkodni, de akkor még kb. 5 km/órás átlagom volt, ami Galyatetőig ki is tartott. Volt egy olyan (papír szerint) 2,2 km-es szakasz (Vörösmarty fogadó-Pisztrángos-tó), amihez egy óra kellett. Ott nagyon le voltam lassulva, mindenki megelőzött. Már-már megfordult a fejembe, hogy Kékesen megint kiszállok. A térdeimben ismét jelentkezett a fájás, de szerencsére nem volt elviselhetetlen. Nehezen és lassan ment a felfelé. Kékestől aztán megtáltosodtam. Igaz onnan csak lefelé kellett menni, de a fájás is alábbhagyott. Máriácskánál keresztet vetettem, és megköszöntem Istennek, hogy odáig elvezetett. Egyébként szerintem földön túli erők fogták a kezemet, és adtak erőt ehhez, mert a testem gyenge. A célban nagyon finom tea volt.

Olyan halak voltak megint a túrán, hogy csuda! Gumicsizmában ment egy bácsi, Galyatetőnél beszélgettem vele. Azt mondta, 94 óta túrázik, akkor volt 60 éves. Kiszámoltam, akkor most 69 éves! Egyszer elfutott mellettem egy sudár termetű leányzó, a termetes ebjével. Olyan bundáskutya fajtájú volt a négylábú társa. No, kérlek szépen, a kutya hátán rafinált táskaszerűség volt, ami a kutya mindkét oldalán nyitható volt. A lány így motyó nélkül futhatott, mindent a kutyus cipelt.

Egy elágazásnál halottam egy poént a hátam mögött jövőktől.
- Két út van előtted, mint a tanároknak. Az egyik az alkoholizmus, a másik járhatatlan...

Most valahogy nem jellemezte a túrát az a bajtársiasság, mint tavaly. Senki nem segített a másiknak. Remélem, persze, nem így volt, csak az én utamat kerülte el ilyesmi.

Boldoggá tett ez a siker. Bizonyítás, visszavágás volt.

Mindenki hős, aki ezt megcsinálta. Hétköznapi hős.

Kezdőlap