Én vagyok az, aki nem jó,
a fellegajtót nyitogató.
Nyitogatom a felleget,
sírok alatta eleget.

Ifijúságom telik el,
azért a szívem hasad el.
Ifijúság gyöngykoszorú,
ki elveszti de szomorú.

De bolond volnék, ha búsulnék,
ha a búnak helyet adnék.
Én a búnak utat adok,
magam pedig vígan járok.