---

Tartalom

I. KÖTET. GYEREKEK

ELŐSZÓ

1. A KORAGYERMEKKORI FEJLŐDÉS JELENTŐSÉGE
Bevezetés
1.1. Az egyedi gyermek
1.2. Pozitív kapcsolatok
1.3. Támogató környezet
1.4. Fejlődés és tanulás
1.5. A fejlődést befolyásoló tényezők

2. A JÁTÉK ÉS A FEJLESZTÉS SZEREPE A KORAGYERMEKKORI FEJLŐDÉSBEN
Bevezetés
2.1. A játék fogalma, jelentősége és típusai
2.2. A játéktevékenység feltételei
2.3. A korai fejlesztés

3. A KISGYERMEKKORI FEJLŐDÉS BIZTONSÁGA
Bevezetés
3.1. Testi fejlődés, növekedés
3.2. Táplálkozás
3.3. A konyha működtetése
3.4. Életmód
3.5. Biztonság
3.6. Gyermekbántalmazás
3.7. A gyerekek ellátásába bevonandó szakemberek
3.8. "Team around the child": Mit tehet a Gyerekház munkatársa?

4. A SZOCIÁLIS ÉS ÉRZELMI FEJLŐDÉS
Bevezetés
4.1. A szociális és érzelmi fejlődés általános jellemzői
4.2. Az érzelmi fejlődés alakulásának mérföldkövei kisgyermekkorban
4.3. A szociális fejlődés alakulásának mérföldkövei kisgyermekkorban - A gyerek belépése a szociális világba
4.4. Eltérő fejlődés a szociális és érzelmi fejlődés területén
4.5. A nevelő/gondozó aktív szerepe a szociális és érzelmi fejlődés területén

5. KOMMUNIKÁCIÓ ÉS NYELVFEJLŐDÉS
Bevezetés
5.1. A kommunikáció fejlődésmenete
5.2. A verbális és a nemverbális kommunikáció jellemzői
5.3. A nyelv- és beszédfejlődés folyamata, mérföldkövek a nyelvfejlődés területén
5.4. A hallott és írott nyelv fejlődése
5.5. A nyelvfejlődés zavarainak felismerése
5.6. A kommunikációfejlődés zavarainak felismerése, a fejlődés támogatásának eszközei

6. A PROBLÉMAMEGOLDÁS ÉS A LOGIKUS GONDOLKODÁS FEJLŐDÉSE
Bevezetés
6.1. A cselekvéstől a logikus gondolkodásig
6.2. A problémamegoldó, logikus gondolkodás főbb területei
6.3. A problémamegoldás és a logikus gondolkodás fejlődésmenete
6.4. Tipikus és eltérő fejlődés a problémamegoldás fejlődésének területén

7. A VILÁG MEGÉRTÉSE
Bevezetés
7.1. Tanulás és felfedezés
7.2. A világ megértése lépésről lépésre

8. TESTI FEJLŐDÉS
Bevezetés
8.1. A gyerekek testi fejlődése ötéves korig az egészséges életmódra nevelés tükrében
8.2. A nagy- és finommozgás fejlődése kisgyermekkorban. Az ideális tárgyi-személyi környezet jellemzői
8.3. A nagymozgás fejlődése ötéves korig
8.4. A manipuláció, finommozgás fejlődése kisgyermekkorban
8.5. A nagy- és finommozgás-fejlődés eltérései kisgyermekkorban

9. KREATÍV FEJLŐDÉS
Bevezetés
9.1. A kreativitás jelentősége a kisgyermekkori fejlődésben
9.2. vizuális alkotó tevékenységek
9.3. Zene, mozgás és tánc
9.4. Szerep- és fantáziajátékok
9.5. A mese világa
9.6. A passzív, nehézségekkel küzdő gyerekek bevonásának lehetőségei

10. DOKUMENTÁCIÓ, MEGFIGYELÉS, FELMÉRÉS
Bevezetés
10.1. Dokumentációs rendszer
10.2. Megfigyelés
10.3. védőnők által végzett szűrővizsgálatok
10.4. A fejlődés nyomonkövetése a Biztos Kezdet Gyerekházak Dokumentációs rendszerében

FÜGGELÉKEK / MELLÉKLETEK
Mellékletek az 1.3. fejezethez
Mellékletek a 4. fejezethez
Mellékletek a 9. fejezethez
Melléklet a 10. fejezethez
Szakkifejezések magyarázata
Szakirodalom
Szervezetek, intézmények és hasznos linkek

II. KÖTET. SZÜLŐK

ELŐSZÓ

1. EGYÜTTMŰKÖDÉS A SZÜLŐKKEL
Bevezetés
1.1. A gyerek fejlődésének motorja a szülő
1.2. A gyerekek sérülékenysége és érzelmi ellenálló képessége - Kockázatok és védőtényezők
1.3. A gyereknevelés kultúrája
1.4. Kapcsolat kialakítása a családokkal
1.5. A magabiztos szülő - A szülők megerősítése

2. A BIZTOS KEZDET PROGRAM ÉS A GYEREKHÁZAK
Bevezetés
2.1. A Gyerekházak működése
2.2. Családok a Gyerekházban

3. A CSALÁD - A GYEREKNEVELÉS TERMÉSZETES KÖZEGE
Bevezetés
3.1. A család, amelyen keresztül a gyerek megismerhető
3.2. A családok sokfélék
3.3. A Gyerekházak szerepe a gyerek fejlődésének segítésében
3.4. Különleges helyzetek
3.5. Bántalmazás és elhanyagolás kisgyermekkorban

4. A SZÜLŐK MEGERŐSÍTÉSÉNEK FORMÁI
Bevezetés
4.1. Egyéni beszélgetések családokkal, szülőkkel
4.2. Szülői csoportok a Biztos Kezdet Gyerekházakban
Szakirodalom

III. KÖTET. KÖZÖSSÉGEK

NÉHÁNY GONDOLAT A KÖZÖSSÉGEKBEN VÉGZETT MUNKÁK ELÉ

1. A GYEREKHÁZ MINT MŰKÖDŐ TANULÓ SZERVEZET
Bevezetés
1.1. Másokhoz önmagunkon keresztül vezet az út
1.2. Mit jelent a team-munka?
1.3. Gyerekházak hálózata
1.4. Felelősen a fenntartásért

2. KÖZÖSSÉG ÉS KÖZÖSSÉGI MUNKA
Bevezetés
2.1. A társadalmi részvétel "rendszere"
2.2. A Gyerekház mint közösség és mint közösségformáló erő
2.3. Módszerek a közösségben végzett munkához
2.4. Konfliktus a közösségben

3. EMBERI, ÁLLAMPOLGÁRI, GYERMEKI ÉS SZEMÉLYISÉGI JOGOK
Bevezetés
3.1. Emberi és állampolgári jogok
3.2. Kiemelt figyelmet az Esélyegyenlőségi törvénynek!
3.3. A gyermeki jogokról
Függelékek

---

Előszó

Könyvünk célzottan a Biztos Kezdet programban résztvevő és különösképpen a Biztos Kezdet Gyerekházakban dolgozó szakemberek számára készült, egyben a Gyerekház munkatársai számára kidolgozott képzési anyag része. Mint ilyen, gyújtópontjában a nélkülözésben élő gyerekek fejlődése és elsősorban is az ő fejlődésük elősegítése áll.

A gyerekek fejlődése egyetemes törvényszerűségeket követ, mégis: a fejlődés egyszersmind egyéni, meghatározza mindaz, ami a gyereket körülveszi, mindaz a tapasztalat, amit átél. A gyerekekkel foglalkozó szakembereknek egyénenként ismerniük kell a rájuk bízott gyerekek fejlődési ívét, szükségleteit. Mindennek szegénységben élő gyerekek számára különös jelentősége van: későbbi iskolai sikereik és munkalehetőségeik szempontjából is fontos, hogy már a legkorábbi évektől - a program adta kereteken belül - a legtágabb értelemben vett teret kapják képességeik kibontakozásához. Kötetünk írásakor célunk tehát az volt, hogy a koragyermekkori fejlődés megismerésén túl az olvasók gyakorlati segítséget, ötleteket is kapjanak a rájuk bízott, leghátrányosabb helyzetű településeken, településrészeken élő gyerekekkel végzett mindennapi munkájukhoz.

A kötet másik jellegzetessége az, hogy a fejlődés általános jellemzőin túl minden fejlődési területen kitér az átlagostól eltérő fejlődés sajátosságainak leírására is. Nem korai fejlesztő szakkönyvet írtunk, de célunk volt, hogy a gyerekekkel foglalkozók idejében felismerjék, hogy a fejlődés egyik vagy másik területen lényegesen eltér az átlagostól, és az ilyen gyerekek esetében megfelelő szakember bevonásával segítsék a korai fejlesztés elindulását is. Kötetünk így felkészíti a Biztos Kezdet programban dolgozó szakembereket arra, hogy a gyerekek fejlődésének megfigyelése és értelmezése révén észleljék a jelentős eltéréseket, és megfelelően tudjanak együttműködni korai fejlesztő szakemberrel.

A harmadik újdonság, hogy könyvünk szorosan épít A koragyermekkori fejlődés megalapozása c. kézikönyv ("Early Years Foundation Stage", röviden EYFS) szemléletére, mintegy részletezve és kiegészítve a tömör Kézikönyv tudnivalóit. A Kézikönyv kötetünkkel egy időben válik hozzáférhetővé a Biztos Kezdet program munkatársai számára, és jól áttekinthető formában tartalmazza a gyerekek korai fejlődésének jellemzőit, annak megfigyelhető jeleit, valamint a hasznos tennivalókat.

...

A Biztos Kezdet Gyerekházak, ha jól működnek, mindenütt másfélék: igazodnak a helyi igényekhez, ugyanakkor néhány közös jellegzetességük is van, mindenekelőtt az, hogy itt kisgyerekek, szülők és az őket segítő szakemberek találkoznak rendszeresen - reményeink szerint oldott légkörben és barátságos körülmények között. Módszertani Kézikönyvünk II. kötete a gyerekek, a szülők és a Gyerekházak munkatársai között kialakuló kapcsolatokkal foglalkozik. A hangsúly mindenütt a kapcsolaton van: a szülő és a gyerek közötti, a szülők és a Gyerekház munkatársa közötti, valamint a Gyerekházba járó gyerekek és a szülők egymás közötti viszonya áll a figyelem középpontjában. Természetesen egyik területet sem lehet kimerítően bemutatni, ráadásul ezek a kapcsolatok napról napra változnak: amit ma még nyilvánvalónak tekinthetünk, rövidesen átalakul, új jelenségek bukkannak fel, mások megszűnnek.

...

A Gyerekházon kívül zajló munkák közül minél több szereplőről kívánunk szót ejteni, akik a Gyerekházak környezetében élnek, és akikkel valamilyen módon együtt kell, vagy lehetne működnünk annak érdekében, hogy a Gyerekházak a környék ismert és becsült intézményei legyenek. Ettől a folyamattól - amelynek során a környék megismeri és befogadja a Gyerekházat, ezzel együtt pedig a programot is - remélhető a fenntartásban való felelősség megszületése, mind a civilek, mind a helyi döntéshozók körében.

---