Dupka György
Kárpátalja magyar művelődéstörténete
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
ELŐSZÓ
I. FEJEZET
KÁRPÁTALJA ÉS A MAGYAR KÖZÖSSÉG "ÉLETPÁLYÁJÁNAK" SZAKASZAI
1.Történelmi helyzetkép
2. Fogy a magyar a nyelvhatársávban
3. A létszámcsökkenés útján
II. FEJEZET
ELŐZMÉNYEK. A MAGYAR KÖZÖSSÉG POLITIKA- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉNEK ÁTTEKINTÉSE
1. Az összeomlás utáni kulturális "életjelek"
2. Magyar művelődés Kárpátalján az első Csehszlovák Köztársaságban
3. A magyar kultúra elleni hatalmi intézkedések
4. A nyelv- és kultúrpolitikai önszerveződés útján
5. Civil mozgalom a magyar kultúra ébrentartásáért
6. Országos és regionális pedagógiai egyesületek, iskolaügyek
7. A történelmi egyházak által felvállalt kulturális, oktatási ügyek
8. A kárpátaljai "játékszín" korlátozott mértékű színházigénye
9. Magyar zeneélet
10. Az irodalmi centrumok alakítói
11. Képzőművészeti élet
12. Magyar újságok, periodikák, nyomdák, könyvkiadás
13. Film, rádiózás
14. Összefoglaló következtetések
15. Magyar művelődés a visszacsatolt Kárpátalján, 1938-1944
III. FEJEZET
VÁLTOZATLANUL KISEBBSÉGBEN. MAGYAR MŰVELŐDÉS A SZOVJETUNIÓHOZ CSATOLT KÁRPÁTALJÁN, 1944-1991
1. Újra földig alázva, kisebbségben Zakarpatszka Ukrajnában
2. Sztálin-arcú művelődési élet a Szovjetunióhoz csatolt Kárpátalja területén
3. A "desztalinizálódó" művelődési élet az "olvadás" korszakában
4. A magyar művelődés új lehetőségei az 1956 utáni normalizáció éveiben
5. A "szamizdat" Együtt
6. A Kárpáti Kiadó magyar szerkesztősége és a Kárpáti Kalendárium
7. A szovjet típusú magyar nyelvű sajtó, rádió, tv, mozi
8. Állami és kolhozfenntartású művelődési házak, együttesek, könyvtárak
9. Irodalmi körök, stúdiók és közművelődési klubok, körök a 70-es, 80-as években
10. A képzőművészet a "hivatalos" szocialista realizmus útján
11. Amatőr színjátszás
12. Zenei élet
14. Könyvtárak, levéltári gyűjtemények
15. Oktatás
16. Az üldözött történelmi egyházak
IV. FEJEZET
A MAGYAR (KÖZ)MŰVELŐDÉS LEHETŐSÉGEI A FÜGGETLEN UKRAJNÁBAN
1. A kárpátaljai magyarság etnikai, gazdaságpolitikai helyzete és szakmai érdekvédelme
1.1. Demográfia
1.2. Gazdaság
1.3. Politikai érdekvédelem és érdekmegjelenítés az ukrán parlamentben
1.3. Képviselet a megyei önkormányzatban
1.4. Szakmai érdekvédelem
2. Irodalmi élet, az írástudók önszerveződése
2.1. A kárpátaljai alkotók értékteremtő munkája
2.2. Kovács Vilmos Irodalmi Társaság: az új írógeneráció szellemi műhelye
3. Könyvkiadás, könyvterjesztés 1991-2016
3.1. Kárpáti Kiadó (1991-)
3.2. Oszvita Tankönyvkiadó
3.3. Galéria Kiadó
3.4. Mandátum, Új Mandátum Kiadó, Hatodik Síp Alapítvány
3.5. Tárogató Lap- és Könyvszerkesztőség
3.6. Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ)
3.7. Intermix Kiadó
3.8. Egyéb kiadók
3.9. Könyvterjesztés
4. Közkönyvtárak
4.1. Kárpátaljai Tudományos Könyvtár Idegen Nyelvű Osztály
5. A fontosabb magyar képzőművészeti műhelyek
5.1.Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága
5.2. Bereg Alkotóegyesület
5.3. ArtTisza művészeti egyesület
5.4. Munkácsy Mihály Képzőművészeti Egyesület
5.5. Sevlush Képzőművészeti Egyesület
5.6. Pro Arte-Munkács
6. Színházi élet
6.1. Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház
7. Zenei élet
7.1. Zádor Dezső Zenei Társaság (ZDZT)
7.2. Magyar Melódiák Kamaraegyüttes
7.3. Credo Alapítvány
7.4. Zenei tehetségek, kezdeményezések a diaszpórában
8. Tömegközlési és -tájékoztatási eszközök
8.1. A húsz év alatt megszűnt magyar sajtókiadványok
8.2. Kárpátaljai Szemle
8.3. Tárogató
8.4. Megszűnt egyéb lapok, kiadványok
8.5. A "talpon maradt" sajtóorgánumok
8.6. Magyar nyelvű adások a tévében, rádióban
8.7. Honlapok, blogok az interneten
9. Oktatás, szakképzés
9.1. Óvodák
9.2. Alsótagozat, elemi
9.3. Általános iskolák
9.4. Középiskolák
9.5. A szórványmagyarság oktatása, magyar nyelvtanfolyamok
9.6. Líceumok, gimnáziumok
9.7. A művészeti iskolák
9.8. Szakiskola, technikum, koledzs
9.8.1. Szakoktatás
9.8.2. Ungvári Művészeti és Közművelődési Koledzs
9.8.3. Beregszászi Egészségügyi Koledzs
9.8.4. Munkácsi Mezőgazdasági Technikum
10. Felsőoktatás és tudományosság
10.1. Ukrán-Magyar Oktatási és Tudományos Intézet (Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Kar)
10.1.1. Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszék
10.1.2. Fizika és Matematika Tanszék
10.1.3. Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék
10.1.4. Bercsényi Miklós Könyvtár és Közösségi Tér
10.1.5. Lingvafon szaktanterem
10.1.6. Számítógépes termek, laboratóriumok, szakkollégiumok
10.1.6. Hungarológiai Központ
10.1.7. Kárpátaljai Magyar Diákok és Fiatal Kutatók Szövetsége
10.2. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és egységei
10.2.1. Történelem és Társadalomtudományi Tanszék
10.2.2. Pedagógia és Pszichológia Tanszék
10.2.3. Filológia Tanszék
10.2.3.1. Magyar Tanszéki Csoport
10.2.3.2. Ukrán Tanszéki Csoport
10.2.3.3. Angol Tanszéki Csoport
10.2.4. Matematika és Informatika Tanszék
10.2.5. Biológia és Kémia Tanszék
10.2.6. Földtudományi és Turizmus Tanszék
10.2.7. Gazdaságtudományi Tanszék. Könyvvitel és Auditálás Tanszék
10.2.8. Szakképzési intézet
10.2.8.1. Tanulmányi és Karrier-követési Osztály
10.2.8.2. Felnőttképzési Központ
10.2.9. Kutatóműhelyek
10.2.9.1. Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont
10.2.9.2. Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont
10.2.9.3. Fodor István Kutatóközpont
10.2.10. A főiskola egyéb intézményei
10.3.Munkácsi Állami Egyetem Humán-pedagógiai Koledzs magyar tagozata (Munkácsi Tanítóképző)
10.4. Diákelvándorlás a továbbtanulási lehetőségek tükrében
10.5. A magyar tudományosság kialakulása, intézményei
10.5.1. Kárpátaljai Magyar Tudományos Társaság (KMTT)
10.5.2. Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács
10.5.3. Kárpátaljai tudományos adatbank
11. Történelmi egyházak
11. 1. Vallási megoszlás
11.2. Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye
11.2.1. Katolikus intézmények Kárpátalján
11.3. Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye
11.3.1. A Munkácsi Görögkatolikus Püspökség Beregszászi Magyar Esperesi Kerülete
11.4. Kárpátaljai Református Egyházkerület
11.4.1. KRE-intézmények
11.5. A kárpátaljai izraeliták
11.6. A szabad- és kisegyházak
11.6.1. A kárpátaljai magyar baptista misszió
11.6.2. A kárpátaljai Hetednapi Adventista Egyház magyar missziós tevékenysége
12. Örökségünk tárlói: levéltárak, múzeumok, emlékszobák, tájházak, műemlékek
12.1. Kárpátaljai Területi Állami Levéltár (KTÁL)
12.2. Kárpátaljai Református Egyházkerület Levéltára és Múzeuma (KRLM)
12.3. Beregvidéki Múzeum
12.4. A munkácsi vármúzeum
12.5. A beregszentmiklósi várkastély
12.6. Péterfalvai Képtár és tájmúzeum
12.7. Egyéb tárlók
12.8. Műemlékek
13. A magyar közművelődés fontosabb színterei
13.1. A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK)
13.2. A Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (KMMI)
13.3. Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség
13.4. A beregszászi főiskola a magyar kultúra fellegvára
14. Népművészet, néphagyomány, népköltészet, szellemi és tárgyi értékek
14.1. Kárpátaljai Értéktár
14.2. A Kárpátaljai Magyar Folklórfesztivál
15. Az intézmények anyagi és működési háttere és identitásmegőrző funkciója
MELLÉKLETEK
1. sz. melléklet: Elismerések, díjak, megtisztelő címek 1990-2017
2. sz. melléklet: A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága díszoklevelével kitüntetett kárpátaljai értelmiségiek (2001-2017)
3. sz. melléklet: Az Együtt-nívódíjasok listája (2006-2016)
4. sz. melléklet: A Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemkereszt kitüntetettjei Kátpátalján
5. sz. melléklet: Adatbázis, címjegyzék
VÁLOGATOTT BIBLIOGRÁFIA
Előszó
Jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy az eltelt mintegy száz esztendőben egymást követő politikai, állami formációk, kisebbségi jogokat is sárba tipró, gyilkos ideológiák ellenére az egyetemes magyar művelődéshez való egyértelmű kötődésünket - sem a mai, sem a korábbi nemzetéhez hű generációs csoportok soha nem kérdőjelezték meg.
Szeretnénk azt is hinni, hogy az egyre színvonalasabb, értékteremtő és figyelemre méltó eredményeket is elért kárpátaljai magyarság művelődési életére, hagyományaira szilárdan ráépülhet a kárpátaljai magyar "nemzetiségi jövő". A dolgát végző értelmiség tisztában van azzal, hogy a kisebbségben élő, ám magyarságukhoz ragaszkodó emberek jövőbe vetett reményét az anyaország támogatása erősíti.
Az eddigi tapasztalatok birtokában a kárpátaljai magyarság művelődési életének megírására, leltárának elvégzésére vállalkoztam, hogy számba vegyem az egykor a történelmi Magyarországhoz tartozott és Trianon napjától leválasztott vidékünk mintegy tíz évtizedének fontosabb kultúrtörténeti értékeit, a múlt és jelen krónikásait, a "szláv tenger" övezte nyelvünk és kultúránk bástyáit, végvári küzdőtársait, napszámosait, a magyar érdekeltségű intézményeket, műhelyeket, hitünket, nyelvünket megtartó templomokat, iskolákat, amelyek a magyar hagyományok, a megmaradás helységtámpontjai, a túlélés eszméinek védelmezői, hirdetői és terjesztői voltak és lesznek. A kiadvány első részében a Csehszlovákiához húsz évig tartozó, majd Magyarországhoz újra visszacsatolt vidék magyar közösségét érintő művelődéstörténetének rövid áttekintését nyújtom.
A szovjet korszak kapcsán rávilágítok arra, hogy a jelentős emberi áldozatok tükrében milyen károkat okozott az erőszakos szovjetizálás a kultúra (irodalom, képzőművészet, színház, zenei élet stb.) területén, hogyan használták fel oktatási intézményeink ellen az internacionalizmus eszméjét. A párt diktatúra ideológusainak egyik célja az volt, hogy elsorvasszák a nemzetiségi iskolákat, a történelmi egyházak templomait, a magyarság intézményeit, és elhallgattassák a magyar értelmiség vezéralakjait, akik önzetlenül kiálltak a magyar közösség kulturális, nyelvpolitikai jogai mellett.
Munkám második részében a törzsanyagban bemutatom a magyar művelődés lehetőségeit a független Ukrajnában. Alfejezetet kapott az irodalmi, színházi, zenei, képzőművészeti élet, továbbá az írott és az elektronikus média, a kiadók, könyvterjesztés, könyvtárak, múzeumok, emlékházak, levéltárak, közművelődési intézmények, klubok, magyar művelődési szakképzés, oktatás, felsőoktatás, tudományos élet stb.
Kitértem az intézmények anyagi és működési hátterére, identitásmegőrző funkciójának bemutatására is. Kénytelenek vagyunk szembesülni a súlyos ukrán gazdasági helyzettel, amely a kulturális és művészeti élet lehetőségeit korlátok közé szorítja. Az ukrán állam kormányzati szintű anyagi támogatást nem nyújt sem a magyar, sem pedig az országban működő más kisebbségi szervezeteknek, mivel ezt a hatályos törvények nem írják elő. Ebben a helyzetben a kárpátaljai magyarság a jövőben sem nélkülözheti az anyaország fokozott támogatását.
Munkámban felhasználtam a magyar szakirodalmon kívül a vonatkozó szláv, ezen belül az orosz, ukrán nyelven felelhető kiadványokat, levéltári forrásokat, amelyekkel az eddig ismert kutatók alig, vagy egyáltalán nem foglalkoztak. A mellékletekben fontos művelődéstörténeti adatokat is közreadunk. Jó szívvel bocsátom közre magyarságunk művelődéstörténetének kistükrét, amely rendhagyó és szokatlan a maga nemében, de a teljesség igénye nélkül ad gyors eligazodást, vázlatos képet. Mentségemre azt hozhatom fel, hogy egy emberöltő, de a jelen könyv terjedelme is kevés ahhoz, hogy közel száz év történéseit, adatait, eseményeit részletekbe menően elemezzem, könyv alakban is bemutassam. Remélem, újabb művelődéstörténészek, krónikások jelentkeznek, akik a múltnak és jelennek teljesebb szintézisét, árnyaltabb feldolgozását adják.