---

Tartalom

Előszó

1. Bevezetés
1.1. Nyelvtudomány és kognitív pszichológia
1.2. Grammatikák és nyelvészeti irányzatok
1.3. Kontextusában él a nyelv
1.4. Más szemlélet - más nyelvtan

2. Szabály és analógia a nyelvtudományban
2.1. Újgrammatikus szabályok és analógiák
2.1.1. A hangtörvény-koncepció és a hangváltozási tendenciák
2.1.2. Az analógia mint keresztfolyamat
2.1.3. A hangváltozások tipológiája
2.1.4. Kauzalitási és tipológiai problémák
2.2. Az újgrammatikus örökség utóélete
2.2.1. A strukturális nyelvészet és az analógia
2.2.2. A chomskyánus nyelvészet és az analógia

3. A szabályok problémája a nyelvtudományban
3.1. A változó és változatos nyelv
3.2. Változás, változatosság és történeti nyelvészet
3.3. Változás, változatosság és strukturális nyelvészet
3.4. Változás, változatosság és (poszt)generatív nyelvészet

4. Grammatika és kognitív pszichológia
4.1. A szabályok koncepciója és a nyelvtantanulás dilemmája
4.1.1. Algebrai tanulás
4.1.2. Statisztikai tanulás
4.2. Algebrai szabályok és statisztikai analógiák
4.3. Kognitív pszichológiai mérések és nyelvtudomány
4.4. Saffranék mérése és a vita kibontakozása
4.4.1. Marcusék mérése
4.4.2. Marcusék mérésének módszertani körülményei
4.4.3. Peñáék mérése
4.4.4. Peñáék mérésének módszertani körülményei

5. A vita tanulságai
5.1. A kísérleti ingeranyag és a statisztikai tanulás
5.1.1. Eltérő életkor, azonos ingertípus
5.1.2. Eltérő életkor, eltérő ingertípus
5.2. Komplexitás, habituáció és statisztikai tanulás
5.2.1. Bonyolultság és teljesítmény
5.2.2. Szoktatás és teljesítmény

6. A statisztikai tanulás értelmezései
6.1. Egy radikális jelentésváltozás
6.2. Kontextusfüggetlen és véges állapotú nyelvtanok
6.3. A statisztikai tanulás egyszerű modellje

7. A produktivitás kérdése
7.1. Bináris és skaláris nyelvtanok
7.2. Szerkezeti egybevágóság és hasonlóság
7.3. Szabályok és hasonlóság?
7.4. Fokozatok és grammatikalitási ítéletek

8. Dichotómiák a nyelvészetben és a kognitív pszichológiában
8.1. Nyelvtani tudás és Univerzális Grammatika
8.1.1. Ingerszegény környezet és indukciós paradoxon
8.1.2. Paraméterbeállítások és szabályáltalánosítások
8.2. Univerzális Nyelvtan és nyelvi adatok
8.2.1. Ingergazdagság és empirizmus
8.2.2. Grammatika és partikularitás
8.3. Grammatikai ugrások és lexikai folyamatok
8.4. A kétutas modell következményei
8.4.1. Tudás - tanulás
8.4.2. Nyelvtan - lexikon
8.4.3. Grammatikai tudás - nyelvtani változás

9. Lexikon és statisztikai grammatika
9.1. Szavak és átmenet-valószínűségek
9.2. Nyelvelsajátítás és átmenet-valószínűség
9.2.1. Csecsemők és hangkapcsolatok
9.2.2. Csecsemők és valószínűségek
9.3. Relativizált szóhatárok
9.4. Szóhatárok és kísérletek
9.4.1. Kohorszmodell és fürdőkádeffektus
9.4.2. Entrópia és átmenet-valószínűség

10. Morfológia és statisztikai grammatika
10.1. Morfémák és variációszámok
10.1.1. Variációk és disztribúciók
10.1.2. Kvantitatív elemzés és szabálynyelvtanok
10.2. Grammatikák és morfológiai elemzések
10.2.1. Algebrai nyelvtanok és nyelvi adatok
10.2.2. Nyelvi adatok és morfológiai szabályok
10.2.3. Statisztikai nyelvtanok és nyelvi adatok
10.2.4. Nyelvi adatok és morfológiai mintázatok
10.3. Relativizált szóelemhatárok
10.3.1. Algebrai szóelemek
10.3.2. Rugalmatlan morfológia
10.3.3. Statisztikai szóelemek
10.3.4. Hajlékony morfológia
10.3.5. Változatos morfológia
10.3.6. Változó morfológia
10.3.7. Problémák és flexibilitás
10.4. Fokozatok és folyamatok
10.4.1. Fokozatok és átmenetek
10.4.2. Folyamatok és átmenetek
10.5. Morfémák és átmenet-valószínűségek
10.5.1. Hangkapcsolatok és morfológia
10.5.2. Együttejtés és morfológia
10.5.3. Hajlékonyabb morfológia

11. Fonotaxis és statisztikai grammatika
11.1. Relativizált fonotaxis
11.2. A token-típus párok problémája
11.3. Szóhangalakok és hangtani különbségek
11.4. A szóelsajátítás paradoxona
11.5. Tokenek és típusok fonotaxisa
11.5.1. Statisztikai kódfejtés: egyszerűség és hatékonyság
11.5.2. Érzékeny periódus és Münchhausen-módszer
11.5.3. Statisztikai tanulás és S-görbe
11.5.4. Hangsor-kategorizáció és szóhangalak-elsajátítás

12. Korpuszok és statisztikák
12.1. Nyelvészeti korpuszok és elemzésük
12.1.1. Korlátok
12.1.2. Lehetőségek
12.1.3. Kiegészítések
12.2. Az /l/ és az /r/ elemű bigramok esete a magyarban
12.2.1. Bigramok és szomszédságok
12.2.2. Bigrampárok és gyakoriságok
12.3. Kategorizáció és gyakoriság
12.4. Az /n/ elemű bigramok esete a magyarban
12.4.1. Variánsok és hangkörnyezet
12.4.2. Gyakoriságok és szomszédságok
12.5. Kategorizáció és átfedés
12.6. Az /ɛ/ és az /e/ elemű bigramok esete a magyarban
12.6.1. Hangok és gyakoriságok
12.6.2. Hangkapcsolatok és gyakoriságok
12.7. Kategorizáció és minimális pár
12.8. Fonémák és eloszlások

13. Disztribúciós fonológia és szomszédsági eloszlás
13.1. Allofón, fonéma és szabad variáns?
13.2. Kontrasztív és szabad disztribúció?
13.3. Jelentés, gyakoriság

14. Kognitív pszichológia és gyakorisági eloszlás
14.1. Csecsemők és korpuszok
14.2. Az [l] - [r] az amerikai angolban és a japánban
14.3. Szóelsajátítási paradoxon?
14.3.1. Minimális párok és jelentések
14.3.2. Fonémák és gyakorisági eloszlások
14.4. Az [l] - [r] és a magyar csecsemők
14.5. Nyelvi világpolgárok és anyanyelvi szakértők
14.6. Mesterséges ingerek és gyakorisági eloszlás1
14.7. Nyelvek és [n] - [ŋ] eloszlások
14.8. Az [n] - [ŋ] a kanadai angolban és a tagalogban
14.9. Gyakoriságok és szomszédságok
14.10. Az [n] - [ŋ] és a magyar csecsemők
14.11. Az [ɛ] - [e] és a spanyol-katalán kétnyelvűség
14.12. Az [ɛ] - [e] és a magyar csecsemők

15. Dialektológia és fonológiai variáció
15.1. Lejegyzések és variánsok
15.2. Mérések és variánsok
15.3. Adatközlők és variánsok
15.3.1. Adatközlők és [ɛ] - [e] párok
15.3.2. Adatközlők és eloszlások
15.4. Perceptuális dialektológia és hangzó nyelvi adat

16. Fonetika és fonológia határán
16.1. Fonémák és jegyértékek a nyelvtudományban
16.1.1. Bináris jegyek és kitöltetlen jegyértékek?
16.1.2. Zöngésségi hasonulások és skaláris jegyek
16.1.3. Részleges neutralizációk és kitöltött jegyértékek
16.2. Fonémák és jegyértékek a kognitív pszichológiában
16.2.1. Relativizált prototípusfonéma
16.2.2. Fonémák és prototípusok
16.2.3. Perceptuális mágnes
16.2.4. Kategoriális észlelés
16.2.5. Mediák és átvételek
16.3. Fonológiai statisztika és S-görbe
16.3.1. Fonémák és kognitív folyamatok
16.3.2. Fonémák és nyelvtörténeti folyamatok
16.3.3. Hangváltozás és történeti nyelvészet
16.4. Fonetikai statisztika és nyelvtan

17. A szabálynyelvtan alulszabott határai
17.1. A szavak és a nyelvtan problematikája
17.1.1. Lexémák, lemmák és tőmorfémák nyelvtana
17.1.2. Grammatika és jelentéstan
17.2. A fonológia nyelvtani dilemmája
17.2.1. Hangtan, nyelvtan és történeti nyelvészet
17.2.2. Hangtan, nyelvtan és leíró nyelvészet
17.2.3. Fonológiával vagy anélkül?

18. Az analógianyelvtan kiterjesztett határai
18.1. A szótagoktól a mondatokig
18.2. A szavaktól a hangokig

19. A szabálynyelvtan formális modellje
19.1. Hierarchia és szegmentáció
19.1.1. Nyelvtani struktúra és pszichológiai realitás
19.1.2. A mondat és elemei
19.2. A formalizmus irányai

20. Az analógianyelvtan nem formális modellje
20.1. Az analitikus és a holisztikus nyelvtanok között
20.1.1. Analógia és hangsorszerkezet
20.1.2. Analitikus és holisztikus nyelvtanok?
20.1.3. Átlátszóság, tagolhatóság és termékenység
20.2. A hierarchikus és a lineáris nyelvtanok között

21. Analógianyelvtan és hálózatmodell
21.1. Társas-kognitív hálózatnyelvtan
21.2. A filogenezis és az ontogenezis nyelvtana
21.3. Nyelvtan - dichotómiák nélkül
21.3.1. A változás nyelvtana
21.3.2. A változatosság nyelvtana
21.3.3. A kontextus nyelvtana
21.4. A modell működése
21.4.1. Az ontogenezis példája
21.4.2. Szociogenezis
21.4.3. Átmenet, beágyazás, értékelés

22. A beszédpercepció és a szótagok
22.1. A disztinktív jegyek és a nyelvtudomány
22.2. A szótagok és a kognitív pszichológia
22.3. Érvek és ellenérvek
22.3.1. Hangmegkülönböztetési tesztek
22.3.2. Alfabetikus írásrendszerek
22.3.3. Memória és hatékonyság
22.4. Szótagok és nyelvelsajátítás
22.4.1. Fonémák és iskolások
22.4.2. Szótagok és csecsemők
22.4.3. Fonotaxis és beszédpercepció
22.4.4. Szótagok és kísérletek
22.4.5. Szótagok és definíciók

23. A prozódiától a fonotaxisig
23.1. Hangsúlyok és szóhatárok
23.2. Prozódia vagy statisztika?
23.2.1. Két statisztikai mintázat: prozódia és fonotaxis
23.2.2. Prozódia és magzati tanulás
23.2.3. Szótag-, hangsúly- és moraalapú nyelvek
23.2.4. Magánhangzó-mássalhangzó arányok és prozódia
23.3. A prozódiától a szótagok felé
23.3.1. Prozódia, fonotaxis és dajkanyelv
23.3.2. Top-down vagy bottom-up nyelvtan?

24. A fonotaxistól a lexikonig
24.1. Jelentés és statisztikai tanulás
24.1.1. Szemantikai jegyek és nyelvi referencia
24.1.2. Folyamatok és prototípusok
24.1.3. Gavagai-helyzet és szociális tanulás
24.2. Szemantika és statisztikai grammatika
24.2.1. Szavak és kapcsolatok
24.2.2. Prototípusok és kontextusok
24.2.3. Motiváltság, kompozicionalitás és transzparencia

25. A lexikontól a morfoszintaxisig
25.1. Szókincs és morfoszintaxis
25.1.1. Morfoszintaxis és szótárrobbanás
25.1.2. Morfoszintaxis és tanulási görbék
25.2. Statisztikai morfoszintaxis
25.3. Adatok és morfoszintaktikai elméletek
25.3.1. A szegmentáció problémája
25.3.2. Az ingeranyag problémája
25.3.3. A gyakoriság problémája

26. Nyelvtanhálózat - nyelvhálózat
26.1. Motiváltság és hatékonyság
26.1.1. Hálózat és prototípusok
26.1.2. Hálózat és statisztikai tanulás
26.1.3. Heterogenitás és dinamizmus
26.1.4. A gyenge pontok jelentősége
26.2. Nyelvgrammatika

Utószó
I. Magyar hangok fonetikai átírási jelei
II. Név- és tárgymutató
III. Ábrák, táblázatok és mottók jegyzéke
IV. Irodalom

---

Előszó

Azt hiszem, nyelvi szempontból nem egészen szokványos körülmények között nőttem fel. Olyan helyzetben voltam, ami a kezdetektől eléggé nyilvánvalóvá tette számomra, hogy a nyelv lényegi jellemzője változatossága és változékonysága. Hajdúságiként a gyerekkoromtól fogva nap mint nap tapasztaltam azt, hogy a helyiek, beleértve magamat is, másképp beszélnek, mint amit a televízióban és a rádióban hallok. Az öcsém születésével azzal is korán szembesültem, hogy a nyelv nemcsak szociális, de biológiai-kognitív tényező is: a nyelvelsajátító gyerek nyelvi fejlődése egy meghatározott ívet ír le, a nyelv bizonyos biológiai adottságok és kognitív képességek híján pedig egészen más tud lenni, mint amivel általában találkozhatunk.

Ez a nyelv, amit a közvetlen környezetemben megismertem, annyira más volt, mint amiről később a nyelvtanokban olvashattam, hogy kételkedni kezdtem, a grammatikák egyáltalán a valós nyelvről írnak-e. Az ottani merev szabályok és az emberek természetes nyelvének hajlékonysága között, ha nem is szakadékot, de legalábbis igen nagy rést láttam tátongani. Eleinte csak kérdéseim voltak, míg egyetemista koromban oda jutottam, hogy egyre inkább úgy gondoltam, egy-egy tudomány alaptételeinek feltétlen elfogadása helyett olykor hasznosabb lehet kissé lázadónak lenni, és merni akár még az axiómákat is újragondolni. Ennek az útnak az állomásai e könyv fejezetei, élükön egy-egy, az adott szakaszra nézve emblematikus Wittgenstein-mottóval. Bár a fejezetek látszólag sokféle és egymástól független témakört tárgyalnak, valójában szorosan egymásra épülnek, így egy remélhetőleg koherens gondolatmenet előrehaladásának egyes lépcsőfokait jelentik. Ezek végül ahhoz az elsőre feltehetőleg sokak számára meghökkentő következtetéshez vezetnek, miszerint a nyelvtan nem más, mint maga a nyelvi működés.

Ez egyúttal a könyv főcímét is átértelmezi: "A nyelv grammatikája" a kötet első felében még tényleges, egész-rész viszonyra utaló birtokos szerkezet, míg a második felétől már tautologikussá válik, legalábbis olyan vonatkozásban, hogy azt jelzi, a grammatika nem más, mint valamennyi nyelvi folyamat együttes rendszere. Kétségtelen, hogy egyedül a nyelv az, aminek grammatikája (vagyis: nyelvtana) van, ilyen értelemben pedig a cím már eleve tartalmaz némi redundanciát. Ami miatt mégis ragaszkodtam ehhez a címhez, az éppen a rész-egész viszony kiemelése, amit e kötet majd feloldani kíván. Az egyes fejezetcímek a nyelvtannak e koncepciója miatt nem egyszerű témamegjelölők (a szokásos értelemben nem egy-egy grammatikai részproblémára utalnak, de a klasszikus felfogásban nem is minősülnek mindig nyelvtaninak), sokkal inkább ennek a gondolati útnak egy-egy következtetését jelző címkék.

Mindezekből adódóan nem lehetetlen ugyan egy-egy részt kiragadni a könyvből, és kimondottan azt tanulmányozni, a kötet fejezeteivel mégis jobb sorrendben megismerkedni. A könyv célkitűzése, hogy egy, a szokásostól merőben eltérő grammatikai modell alapjait mutassa be, ez pedig alighanem csak lépésről lépésre, a kötet egészén keresztül valósulhat meg. A fejezetekben előrehaladva - az érveket az egyes elemzések tanulságainak tükrében megfogalmazva és felsorakoztatva - magát a nyelvtan fogalmát igyekszem majd fokozatosan átértelmezni egy olyan grammatikafelfogássá, amely meglátásom szerint az emberi nyelv rendszertani műveleteinek modellezésére alkalmasabb.

*

Jelen kötet előzménye az "Úton egy más nyelvészet felé. Elméleti-módszertani problémák a 20. századi magyar nyelvtudományban" című könyvem, amely 2016-ban jelent meg. A két munka kapcsolatára utal a két kötetet összefogó "Bevezetés a társas-kognitív nyelvészetbe" sorozatcím. Bízom benne, hogy az előző munkám szerencsés kiegészítése és előkészítése lehet ennek a könyvnek, mivel olyan nyelvészeti területekről (így például a nyelvrokonság-kutatásról vagy a magyar sztenderdizáció történetéről) is hoz esettanulmányokat, amelyeket ebben a könyvben már nem tárgyalok, hanem helyettük más témákat helyezek a középpontba, miközben mindenhez a grammatika felől közelítek. Elképzeléseim ugyanakkor azóta változtak is: az a nyelvtanmodell, amely itt megjelenik, az utóbbi évek során formálódott, és abban a változatában állapodott meg, amivel jelen kötetben találkozhatunk.

Ez a kötet természetesen előzménye nélkül is olvasható. Annál is inkább, mert egy másik tudományterületet is megcéloz. Ezt a könyvet az előzőhöz képest interdiszciplinárisabbnak szántam: ahogy azt az alcím is jelzi, a nyelvtudomány és a kognitív pszichológia határán helyezkedik el, és egy lingvisztikai kérdéskör, a nyelv grammatikája kapcsán a két tudományterület eredményeinek ötvözésére vállalkozik.

...

---