NAGY VENDEL
KÖZTÜNK MARADJON
VERSEMLÉKEIM
E-KÖNYV
VÁLOGATÁS RÉGEBBI ÍRÁSAIMBÓL
KIADOTT
KÖNYVEIM 13.
2018. FEBRUÁR 20.
KÉSZÜLT 2018 TAVASZÁN, A KÖLTÉSZET NAPJÁRA.
AJÁNLOM
BARÁTAIMNAK ÉS ELLENSÉGEIMNEK, OKULÁSKÉNT...
VALAMINT MINDEN
CSALÁDTAGOMNAK.
SZÁZTÍZ HANGULATI VERS EGY BEFEJEZETLEN ÉLETMŰBŐL...
Kapcsolattartás:
nagy.vendi54@gmail.com
KÖSZÖNÖM A MEK DOLGOZÓINAK ÁLDOZATOS MUNKÁJÁT.
KÖSZÖNÖM A
KÖNYVBORÍTÓ TERVEZŐJÉNEK MUNKÁJÁT,
CSOMOR HENRIETT
BORÍTÓ
TERVEZŐ
A KÖNYVET STEKLY ZSUZSA ZOMÁNCFESTMÉNYE DÍSZÍTI.
STEKLY
ZSUZSA FESTŐMŰVÉSZNŐ ZOMÁNC KÉPE,
AZ ÖREG BARACKFA TÜNDÉRE
15X30
CM FESTETT ZOMÁNC RÉZLEMEZEN.
BONYHÁDI
MŰTERMÉBEN ÉS A HONLAPJÁN
KERESSÉK.
zomancmuves@gmail.com
www.tolnaart.hu/stekly
www.zomancmuves.hu
A
SZERZŐ FÉNYKÉPE
AMATŐR FELVÉTEL.
A KÖNYV MAGÁNTULAJDON.
A KÖTET TARTALMÁT SZERZŐI JOGOK VÉDIK.
OLVASD ÉS ADD TOVÁBB.
A VERSEKET VAKOK IS OLVASHATJÁK, OLVASÓ PROGRAMMAL.
KÉSZÜLT 2018-BAN, TAVASZRA, KÖNNYED OLVASMÁNYNAK.
A KÖLTÉSZET NAPJÁRA AJÁNLVA.
A SZERZŐ TIZENHARMADIK KÖTETE A MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁRBAN.
TARTALOMJEGYZÉK, KERESÉS
01. Előszó
02. Néma sakál
03. Faddi humorka
04. Nem mese ez gyermek
05. Univerzum
06. Mai magyar mese
07. Mai magyar mondóka
08. Közhelyek
09. Három templom
10. Gólyahír
11. Testamentum
12. Hét kérdés Scherrer tanár úr órái végén
13. Igen - nem - nemigen
14. Rács az ablakon
15. Papír az ablakban
16. A lényeg az...
17. A nagyotmondó mese
18. Reklámszövegek - hirdetések - paródiák
19. Hitvallás
20. A Hajó
21. Ebből vita lesz
22. Kőbe vésve hősök szobra alá
23. A gólyákat levadásszák?
24. Elszámolás...
25. Egyebet nem mondhatok
26. Számvetés ezen idő szerint...
27. Áll a bál...
28. Minek ez a...
29. Hexameterben
30. BUÉK 2012
31. Részeges szilveszter hajnalán
32. Farsang 2011
33. Hierarchia
34. Hajnal
35. Haiku trió
36. Betlehemi történet
37. Ímhol az ember
38. Ahogy jó Neked...
39. Számvetés ez idő szerint
40. Ülök az ágyon
41. Szeretlek én
42. Kutyahűség
43. Székely gyermekek Kakasdon, a szomszéd portán
44. Álmomban Kupidó látogat
45. Ikernek születni...
46. Élni...
47. Össze-vissza vers
48. Rég elmúlott már
49. A jel
50. Istenkáromlás
51. Várom a párom
52. Ünnepi hármasugrás 2012
53. Gyöngyház nyelű kiskésem
54. Imáim
55. A sült galamb
56. Lépj egyet hátra
57. A Hold és a Nap
58. A nőkről
59. Élni kell...
60. Politicusz - demokraticusz - humanicusz, ja és hungaricusz
61. Jánosáldás
62. Elindulok
63. Variációk
64. Harangszó
65. Csillagok, csillagok
66. Már túl sötét
67. Kissé fáradtnak tűnt...
68. Egy este...
69. Kútmérgezők
70. Árvaságra jutva
71. Száraz malom
72. Mostanság igencsak...
73. Zöld a fű
74. Az utolsó ember
75. Politikuss
76. Futnak előttem
77. A végén
78. Mindennap kicsit meghalni
79. Mint hasábfát
80. Harangok
81. Esik az eső
82. Mesterem mondta
83. Farkasbőrbe bújt bárány
84. Vadászat
85. A nappali csillag
86. Vadgalamb sirató
87. Dzsigoló
88. Bármit is...
89. Más volt az én életem
90. Régi nevek az országlók közül
91. Én nem karácsonykor...
92. Mindenki alszik
93. Az égen
94. Kiállításon
95. Válás
96. A dolgokról
97. Születésnapodra
98. Angyal szállt az égen
99. Válasszunk magunknak illatot
100. Harangok hangjai
101. Átvállaltad...
102. Elveszett az Auróra
103. Síromon a virág
104. Katica
105. Ceruzacsoda
106. Szerelem magas hőfokon...
107. Évek elmúltával
108. Minden ősszel lehullanak...
109. Őszi Balaton
110. Szállok a széllel...
111. Néma sakálok dala
112. Utószó
KEDVES OLVASÓM...
ÖN most, nem titkolt reményeim szerint a tizenharmadik e-könyvemet kezdi olvasni.
Ha babonás lennék, akkor ezt a könyvet kihagynám, de nem akarom a folyamatosságot megszakítani, és nem kis bátorságra vall, hogy mégis csak kiadom magam.
Régi verseimet szedtem egy csokorba, a teljesség igénye nélkül, mivel már így is attól tartok, hogy száztíz versnek kevesen állnak neki.
E kötetet megpróbáltam egy bizonyos keretbe foglalni, s hogy kissé némi képzavarral élve elmondhassam, hogy a szokványos üvöltő sakálokat kijátszva, a néma sakál elbujdokló képében tetszelegve várjam a kedvezőbb időket, és megkérjem az olvasót, hogy amit itt lát és hall, ne adja tovább, maradjon köztünk a tartalom, ha lehetséges.
Ha nem tetszenek írásaim, amúgy sem beszélnek róla, de ha mégis megérint valakit, mindenképpen megpróbálja tovább adni, s mint a népmese, szájról-szájra terjed majd a hírük.
Akkor már nem tehetek semmit, csak remélem, hogy mégis érdemes volt végigrágni magukat a köteten.
Ha rám volna bízva, én mindenképpen megkeresném a másik tizenkettő előzetes könyvet, és várnám a következő, már előkészületben lévő újabb írásgyűjteményeket.
Tehát, őszinte szívvel ajánlom az érdeklődőknek ezt a babonából készült tizenharmadik e- könyvet, talán mégsem kell tőle annyira tartani. Valamikori mesterem, ORDAS IVÁN, aki legendás újságíró, és publicista volt, utolsó találkozásunkkor azt mondta nekem, tizenhárom kötetemmel sírba szállok, s így is tett. Magam még nem szándékozom követni az árnyékvilágba, de eléggé intő jel.
ŐSZINTE
HÍVÜK
NAGY VENDEL
SZEKSZÁRD 2018. FEBRUÁR 18.
A KÖLTÉSZET NAPJÁN...
Néha olyan
idők jönnek,
Hogy hallgatni muszáj.
Megtört a lélek,
Elhallgat
a száj.
De kattog az agy,
S dübörög a szív.
rossz ellen és
jóért dalolna,
mi a költő dolga volna.
De a lélek
reszket
Elnyomja a tettet
És most hallgat a poéta,
Nem írja
a verset,
Jobb időkre vár,
Mert a tolla reszket
nem üvölt
már rég,
Figyel a neszre,
nem ügyel a cselekedetre..
Háborúban
csendes a múzsa,
bölcsen visszavonul a múltba.
Hallgat akár
sivatag,
és oázis határán
A néma sakál.
Feje felett köröz
már
egy csapat halálmadár.
2017 áprilisán
Fújja a
kürtöt
Hajnalban
A két kanász
Felváltva.
Hajtsd ki
Gyura
A disznódat,
Aztán meg a
Malacodat.
Felírta
Pruzsina
Jóváhagyta: Pupriii.
Lé tartja
a
Szolgát
Átok, szitok
A gazdát.
Felírta
Pruzsina
Jóváhagyta: Pupriii.
Hé,
emberek!
Hová mentek?
Faddra
Kettő d-vel.
Miért is?
Mert
eggyel kevés
Hárommal meg sok.
Bugrisok!
Vannak
újabb
Rigmusok.
Faddot
Hadd ott
Gyere vissza
Jobb ott.
2011-04-06
KB
KGB
KST
KGST
LSD
CIA
SECURITÁTE
STB
Kicsiknek:
Piroska
és a farkaska
Nagyoknak:
Piros a Farkas
Nem mese ez gyermek,
így feddé az apjuk.
A Műegyetemre majdcsak beíratjuk.
Így megy
ez
Manapság minálunk,
Aki nem hiszi:
Annak utána járunk.
2011-11-12
Hogy boldog
voltam-e
Itt a Földön
Nem tudom!
Csak a munka
okozott
Maradéktalanul örömöt.
Most már a gravitáció
pórázán
Száguldok egy fekete lyuk felé.
A világegyetem nagysága
előtt meghajolok.
Születtem és évmilliók múlva meghalok,
Akár a
csillagok.
Szétporladok.
2011-11-03
Hol
voltam,
Hol nem voltam
A Lajtán innen
És azon is túl
Most
már kimehecc!
Holnap után bejöhecc?
Ímhol
daloltam
Legott
Ilyetén
Akár egy bigott Kretén.
Hiszen
én
Nem vagyok olyan hülye,
Mint amilyennek látszom
A
gondolataimmal játszom
Magam után nyomot hagyok:
Én
sokkal
Hülyébb vagyok.
2011-10-27
A házasság
A
válás
A bő gyermekáldás
A hess
A fess
Itt szörnyű ricsaj
lesz.
Jön a Vakaróni-Makaróni bíró,
A kutya a hájjal
A
macska a májjal
A pék a péklapáttal
A kovács a kalapáccsal
A
kőműves a kanalával
A költő a tollával
A strici egy lánnyal
A
katona a puskájával
Tiszt a puccerjával.
De hol vannak a
vitézek?
Valahol köztünk élnek.
Útkeresztben bádog
Krisztus
Hová lett a magyar virtus?
2011-08-26
Azt állítják
az észlények
Ép testben ép
Csak a lélek
Ezek után mit
reméljek?
Roncs testemben
Épp, hogy
élek.
Szemtelenül
Lábatlankodom
Közöttetek.
2011-06-07
Akropolisz
Istenek
kövei
Kövek Istenei
Isteni kövek
Kőistenek.
Kő
Mennykő
Tűzkő
Vízkő
Cseppkő
Homokkő
Mészkő
Márványkő
Oltárkő
Templom
rom
Romvár
Vár
rom
Rom halom
Kőhalom
Rom kert
Sírhalom
Templom.
2011-02-15
Gólya
lépeget
Szépen a réten
Béka hadakra
Hoz riadalmat.
Lépdel a
gólya
Hűvös patakban
Fiát eteti
Siklóval, hallal.
Ősszel
elrepül
Meleg tájakra
Visszahúzza majd
Szíve tavaszra.
Haza babát
hoz
Csőrében tartva
Félnek a lányok
Álmuk riasztja.
2011-01-08
Miután
meghaltam
Mindenki kapja meg ami neki jár
Az Istennek ami az
Istené
A királynak ami a királyé
A többi ami marad:
A
családé.
Az Ördög se várjon hiába,
Jusson neki tűzifára.
S
végül elvárom
Mindenki sirasson el utoljára.
Aztán menjen az
élet tovább vidáman
Nélkülem.
A MAGA ÚTJÁRA.
2011-01-02
12. Hét kérdés Scherrer tanár úr órái végén
Értik?
Nem
értik?
Óhaj?
Sóhaj?
Vasalt százas?
Kincstári
k-va?
Nincs?
Akkor mehetünk haza!
2010-12-13
Tiszteletben
tartom,
De nem szeretem
A női nem-eket,
Csak az igen-eket.
Ha egy
úrinő
Azt mondja:
Nem,
Ez azt jelenti:
Talán.
Ha azt
válaszolja:
Talán,
Ez azt jelenti:
Igen.
Ha azt
feleli:
Igen,
Akkor nem úrinő.
Elmúlt
már
Fölötte az idő.
Nem mondja már, hogy:
Nem.
Csak
annyit, hogy:
Nemigen.
S ez oly sokat mond.
Megjegyzés:
2012
Ez így volt kedvenc korszakomban, Szindbád idején. Most hogy
van?
A vasajtó
Kis
ablakán átnézve,
Nézőpont kérdése:
Ki van a rácson túl.
Ha a Nap
Nem
téved
Be az ablakon,
A madár azért
Bús Himnuszt dalol
Egy
faágon,
A börtönudvaron.
Az őr
fázósan
Összehúzza
Köpenyét,
A hideg hajnalon.
Rabok
könnye csordul,
A mocskos falakon.
Börtön mélyéből
Süvölt az
éjszaka
Ráfagyott fájdalom.
2012
Megjegyzés:
A Kommunizmus áldozatainak napján, szüleim emlékére, február 25.
Ez a ház
eladó.
Ha nem, kiadó.
A kurva
elköltözött,
Itt most szabó lakik.
Ugatós
kutya
Ingyen elvihető
A szomszédból.
Régiségek,
nagykabát,
Üstház, bogrács,
Friss tojás
Van eladó.
Szentképek,
Házi
áldás
Porcelán Szűz Mária,
Az összes tartozékokkal
Mária
Terézia lovagrend
A függelékekkel,
Velencei
kristálytükör,
Hatágú üvegcsillár
A gyöngyökkel
Együtt
eladó.
Néprajzi
Gyűjteménybe
Balos
boglyakerekítő
Elvihető.
A jobbos eltörött.
Egyebek között.
Megjegyzés: 2012
Ezek
után
Most már semmi
Nem számít.
A lényeg az, hogy
A
gyerekek a
Napon legyenek,
Éretlen gyümölcsöt
Ne
egyenek,
Hogy a nyulak
Ne dögöljenek.
És hogy a Maris
Cipót
süt.
Ha én nem lennék,
Meg a penész,
Ki enné meg
A
kenyeret?
Isten veletek.
Megjegyzés: 2012
Faluvégen,
Partok
alatt,
Akkora nagy
Hó szakadt,
Hogy a madarak
Guggolva
repültek
El az ég alatt.
A feneketlen
tóba
Belefagytak a halak.
És csúsztak rajta
Az agarak.
Éhes
róka
Kergeti a nyulat,
Az meg szalad,
Ki a hóból,
Be a
zöld kukoricásba.
Érik a búza,
Meg az árpa.
Süt a Nap száz
ágra.
Mindenki arat,
Csak a lusta
Falu bolondja
Hűsöl a
fa alatt.
Nevet, fogja a hasát,
Cudar ez a világ.
Megjegyzés:
2012
Amikor mesét mondtam, belealudtam, s így folytattam.
18. Reklámszövegek - hirdetések - paródiák
Üde,
friss
Lehelet,
Szopogasson
Lámpabelet.
Sárgarépa
Zöld
ribizli.
Egészséges
Biciklizni.
Megszületett
Tizenkettő.
Kiskutya
Ingyen
elvihető.
a szomszédból...
Hosszú
lófarkas
Erényes leány,
Hasonló adottságú
Párjára vár.
Piás
hirdetése
Alkoholista
vagyok.
Nősülni akarok
Sör, bor, pálinka,
Lehetek-e
boldog?
Jeligére a hirdetőbe.
Dvesítsünk,
vagy ne dvesítsünk?
Meg
ne-
dvesíteni
és felra-
gasztani.
Az
utolsó mozielőadás
Bezár a
mozi.
Ez van a plakáton
A vak asszony visszanéz
És a
Hatan
egy lovon
Amerikai dzsungelfilm,
Lesz a vásznon.
Vakoknak
féláron.
2012
Megjegyzés:
Hirdető újságnál dolgoztam évekig..., ne tudd meg...
ÖKUMENIKUS IMA
Erős vár
A
mi Istenünk
Te benned bíztunk
Eleitől fogva.
Tanúid
leszünk
Áldott legyen
Az Úr neve
Most és mindörökre.
HALLJAD
IZRAEL.
2011-06-22
Süt a
Nap
Vagy esik
A hó,
A gályarabnak
Leláncolva
Sem
mindegy,
Hogy merre indul
el a hajó.
Megjegyzés:
2012
Mindenkiből bármikor lehet rabszolga.
A hazugság
A
stressz,
Ebből vita lesz.
A cipó,
A liszt.
A jó
gazdatiszt.
Az ősi jog,
A juss,
Törvény elé fuss.
Egy
ciha,
Egy dunyha,
Egy párna.
Hamis a párja.
Az apám
Gróf
volt,
Gróf a
Fiam is.
Csak én vagyok
Egyedül
Kocsis.
Megjegyzés:
2012
Történet a dzsentri világból.
22. Kőbe vésve hősök szobra alá
Elmúltunk
mindegyikőnk,
Márványkövön látod neveinket.
Belevéste a hálás
utókor,
Ki szeretettel gondol mireánk.
Dicsőít e világ, s
túlvilág.
Megjegyzés: 2012
Ha már
Két
napja
Fent fekszel...
Azt gondolod:
Boncasztal ez
Vagy
ravatal?
Haza szeretnél menni
Vagy csak ki innen,
S azt
mondod
Magadban:
Ezután
Mindenki megszülethet,
Úgy
ahogyan
Akar.
Megjegyzés:
Dr. Geréb Ágnesnek ajánlom
2012
Csak
nyugalom,
A hosszú élet ritka.
A pontos elszámolás,
A tartós
barátság titka.
Azt mondod, ez közhely.
Röhej.
Ez nem
gazság,
Hanem az igazság.
Az igazság
az,
hogy nincs igazság,
ez viszont igazság.
Megjegyzés: 2012
A világ
végére kiülök,
Lábamat a semmibe lógatom,
Hallgassátok
meg
Szónoklatom.
Fázom.
Hűvös van nagyon,
Kérlek
Angyalom,
Előtte
Hozd ki a
Pruszlikom.
Ha átkelsz
A
sivatagon,
Előbb
Mondjál
Egy imát.
Mondj el kettőt,
Ha
hajóval
Tengerre szállsz.
Ha háborúba indulsz
Hármat
mormoljál.
De hogyha
Megházasodtál,
Minden
nap
Imádkozzál.
Érte, vagy
Miatta.
Egyre megy.
Fogadjátok
meg e
Sok okos
Gondolatot,
Egyebet nem mondhatok
Megjegyzés:
2012
A család hete alkalmából.
26. Számvetés ezen idő szerint...
Így hatvan év
felé
Az ember számvetést csinál,
Mit evett,
Mit ivott,
Mit
csinált.
És hová jutott.
Mi az, amiben elbukott.
Milyen
eredményre juthatott.
Valamikor még láttam
Templomunk
tornyán
Az órát és a láncot,
De ma már tornyot
Sem látok.
S
arcodon sem a ráncot.
Egyre jobban hullik
A hajam, és a
fogam
Olyan laza, és ritka, mint a
Cirkusz kerítésén a léc.
A
férfi hatvan felett, és
Száz kiló alatt
Csak csenevész
szobadísz.
Valamilyen köcsög,
Vagy padlóváza,
Ami a sarokban
áll
Amelyből hamar
Kifolyik a víz.
S ha nagy ritkán
nászágy
Közelébe kerülök,
Lelkesen küzdök,
Ha már
rádühödök.
Csak egy kis kertem van,
Hét szilvafás
Földbirtokos
vagyok.
Ebből is látszik, hogy
Rám nem vonatkoznak
A
földesúri jogok.
Engem már nem vonz
A dicsőség, és a
hatalom,
Az első éjszaka jogát is
Most már TIRÁTOK hagyom.
Megjegyzés: 2012
2012 FARSANGJÁN
Vízkereszttől
Húshagyóig
Áll a bál.
Ez újév farsangján is
Vigadni muszáj.
Talán
ismét
Pártában maradtak
A mai Dorottyák
Az idei
fársángon?
Azért mégis
Édesen csordult
A sárgabarackos íz
A
szalagos fánkon.
S jelmezzé szelídült
Anyám becses kalapja
És
puccos ruhája
Az esti bálon.
Ragyogó
arcod
Áttündököl
Az aranyálarcon.
Megjegyzés: 2012
Lobognak
Kopognak
Ősidőktől
Robognak.
Haladnak
Szaladnak
Hegyre
fel, és
Völgybe le.
Sután
Bután
Ki
után,
Mi után.
Azután
Tolatás,
Minek
ez a
Rohanás?
Megjegyzés:
2012
A szójáték jó játék.
Gondold meg,
ifjú
Téged is dologra várnak itt,
Reád is szüksége van,
E
Honban, a Hazának.
Megjegyzés: Üzenet a Rezidenseknek, 2012-ben.
Pusztulnunk
nem kell,
Éljünk ezen ősi földön, itt.
Ha el is bukunk
talán,
Dolgunkat tenni muszáj.
Megjegyzés:
Talán egyszer valaki egy kőlapra felvési.
2012
Pezsgő
pukkan
Pohár koccan
Szánkó csúszik
A nagy hóban.
Szilveszter van.
Játék
durran
Fénye lobban
Éjfélt ütnek
A toronyban.
A harangok.
Megjegyzés: 2011
31. Részeges szilveszter hajnalán
Rég
elmúlott
Már Karácsony,
Hóember áll
Az udvaron.
Söprű van
a
Kezében
A két szeme szén.
Fazék a fején.
Idekint
didereg
Újév reggelén.
Pezsgővel
a
Kezemben,
Mellé ülök én.
Beszélni
Tanítom
Konok
fejét.
Mondja azt
Okosan,
Szépen,
Hogy:
BÚÉK.
Megjegyzés:
2011 December
Jókívánságok helyett csak annyit: Boldogulj!
Vízkereszttől
Nagyböjtig
Vigad
a nép
A sok-sok mulatságon.
Talán ismét
Pártában maradtak
A
mai Dorottyák
Az idei fársángon?
Azért mégis
Édesen
csordult
A sárgabarackos íz
A szalagos fánkon.
Kislányomon
jelmezzé szelídült
Anyám becses kalapja
És puccos ruhája
Az
esti bálon.
2011-02-12
A
duhajok
Duhajkodnak
A szegények
Rabsickodnak
A
vadőrök
Elkoboznak
A halőrök
Halásznak
A
gazdagok
Horgásznak
De az urak
Még mindig
Vadásznak.
2011-12-13
Hajnali
szélben
Süvöltő gyárak
Gőzmozdonyának
Sípszava szól,
Dohogó
gépek
Fényesen szépek
Szívemben érzem
Révületét.
Munkáslány
siet
Napsugár arccal
Megfizet minden
Félelemért.
2011-12-12
Hadak útján
Hadak
vonulnak
Kutakba mocskot dobnak
Nyomukban halál
Telivér
Vágtató
szélben
Lovak sörénye lobog
Nemes lélekkel.
Mise
előtt...
Vasárnap
reggel
Templom előtt zsibongva
Gyűlnek a népek.
2011-12-11
Fényes
csillag
Ragyog az égen
Mutatja az utat.
Vezeti a híveket,
S
megáll Betlehem városa felett.
A mennyben angyalok kara énekel
Az
udvaron pásztorok
Hada térdepel.
Bent csend, és friss
széna
Illata leng a légben,
S ímhol a jászol,
Benne a kis
Jézus trónol,
Előtte három király hódol
A barlang sem nagy,
S
az is csak istálló.
Itt született a megváltó.
Nem született
ő
Fényes palotába,
Nem tették csöpp testét
Címeres
pólyába.
Hanem takarták
Jó meleg szalmába.
Nem fényes
palotában,
Jött Ő a világra.
Nem tették kis testét
Címeres
pólyába.
Hanem takarták
Jó meleg szalmába.
2011-12-10
Mint nyálkás
hüllő
Vergődsz a forró homokon,
S közben sasnak
Képzeled
magad.
Aki kitárt szárnyakkal
Kering a magasban
Figyeli a
prédát,
S lecsap terád.
Üvöltesz,
Ahogyan az
Oroszlán
teszi,
Ha jön a
Langymeleg alkonyat.
Pedig, akár a
nyúl,
Olyan gyáva vagy.
Túlértékeled önmagad,
Puszta
léted.
Tudósaink mondják:
Ma már tudjuk.
Hamis a tézis.
Ma
úgy tudjuk.
Ez a hipotézis.
Ne ösztönösen cselekedj,
Használd
az eszedet,
Kevésen múlott,
Hogy az Isten
Emberré tett.
Megjegyzés: 2012
Ha süt a
Nap,
Vagy dörögnek az egek,
Az életet úgy vegyed
Ahogyan jó
Neked.
Ha dől a
fal,
Nehogy alatta maradj.
Mindig csak azt tegyed,
Ahogyan
jó Neked.
A
nagyobbat
Vedd ki sokszor, ha tudod.
Ha nem így teszel
gyakran,
Az életet elbukod.
Hogy önző
vagy,
Nem is olyan nagy hiba.
Erre tanított mindig
Az
életiskola.
A
közelharc
Mindennapos, nem csoda.
Sorsod ezért mostoha
Nem
Te vagy az ostoba.
Megjegyzés: 2012
ŐSZ HAJÚ ANYÁM
Ősz hajú
Anyám
Este vacsorával vár.
Félrehúzza
A sparhelten
Az
ételt.
Kimegy
Utca elejére,
S vár, ha
Bementem
Munka
után
A kocsmába
Egy sörre:
Hogy jövök-e már
Végre
valahára.
Nézi örömmel,
Hogy eszem.
Egyszerű étel,
De
fejedelmi
Ahogyan mindig
Mesélte,
S restelkedve
Vette
kezébe
A fizetésem.
Tűzhely mellett ült
A fonott széken
Néha
dobott a tűzre
Egy-egy csutát.
Hogy ki ne hűljön
A konyha
melege.
Így anyák napján
Felidézem
A régi vacsorát.
S
eltűnődöm:
Több mint tíz éve már
Hogy megcsikordult
Koporsója
alatt
A kripta
Kavicsa.
Haptákban fekszik a
Selyemmel
bevont
Deszkaládában.
Ahogyan állt
Ukrajna
lágereinek
Olajfoltos,
Szénporos,
Gyűlölt talaján.
S
fején kosárral
Hordta ki
A bányából
A mélység feketén
csillogó
Aranyát.
Hány ember áll?
Ukrán, magyar,
német
Keveréknyelvén
Az őr így kiált.
Az orosz tiszt
is
Törte az ukránt.
Keréknyomból
Itták a vizet,
Mely egy
hét múlva
Hoz tífuszt,
És halált.
De ő
Évek
múltával
Hazajött, hogy
Megszülhessen engemet,
A fiát.
1954
május 7-én
Legyőzve a Halált.
Megjegyzés:
Megtörtént események. 2012.
Élettörténetek anyák napjára hangolva
Ülök az
ágyon,
A hintaágyon
Nevetnek rám
A csillagok.
Este az
ágyon
Lábom himbálom
Fejem felett
A Hold ragyog.
Az öreg
fákon
Bagoly rikácsol.
Vigyáznak rám
Az Angyalok.
A
fénysugárban
Ezüstös sávban
Halkan figyel
A Balaton.
Megjegyzés: 2012
Szeretlek én,
ha hagyod,
Ha Te is akarod.
Elmegyek végleg Tőled,
Ha Te azt
akarod.
Figyellek
könnyes szemmel
Szívem vággyal teli
Míg csapongó szíved
Nevem
elfeledi.
Nem lehet a
lelkünkben
Mindent eltemetni.
Mindent abbahagyni.
Még élni
akarni.
Megjegyzés: 2012
Nagy barna
szemeit
Reggel ha kinyitja,
Álombéli vadászat
Tükröződik
vissza.
Halkan megugatja még
Az udvari macskákat,
Ezután
jöhet
A napi szolgálat.
Csengettyűs hámot
A gazda
ráteszi.
Nyakörvét feltenni
Már rég nem engedi.
Izmai
feszülnek,
Fülét hegyezi.
Alig várja már,
Hogy
elinduljanak,
Vak barátjának
Mutatja az utat.
Az ajtót
megkeresi,
Az akadályt kikerüli.
S vezeti, vezeti.
Társát
soha
El nem hagyja,
Lába mellől
El nem szaladna.
Dicsérő
szavait,
Jutalomfalatját
Szívesen fogadja.
Dolgozik
keményen
Örömmel, serényen.
Ha hazatérnek,
Hasznos volt a
napja.
Este ha fáradt,
Állát lábára nyújtja
Mély álomba
merül,
Visszatér a múltba.
Zöld mezőkön,
Tarka
réten
Szaladgálva
Kerget pillangókat.
Velős csontról,
Jó
szóról és
Barátságról
Álmodik.
S ilyenkor mintha
Mosolyogna
egy kicsit.
Megjegyzés:
2012
Achátszemű Obszidián Alice
43. Székely gyermekek Kakasdon, a szomszéd portán
Hová mégy
leányka?
Gyere bé nálunk.
Édesanyám!
Kié ez a nagydarab
zsíros kenyér
Itt az asztalon?
A tiéd fiam.
Jaj de
kicsi!
Kicsi gyermek.
Megint bépottyintottál
A nadrágba?
Ezt
is Lázikának?
Azt is Lázikának?
Az Istenit
Lázikának.
Annyuk,
Szólj a pujáknak,
Hogy hajcsák bé a
tehent,
Meg a bürgéket.
Az Istenit Lázikának.
Megjegyzés: 2012
Mostanában
Hosszúlábú
Magas,
szőke
Nőkről álmodom.
Skandináv
Szépségekről.
Ilyenekkel
ritkán találkozom.
Egyet Porecsben,
Az Adrián
láttam.
Bronzvörös bőrén
Világos kosztüm feszült,
Este a
bárban,
Csillogott a haja,
Szőkén a holdvilágban.
Egy másik
hölgy
Székesfehérváron
Várt engemet.
A
vasútállomáson.
Úristen, Miatyánk.
Ferencz Jóska a mi
apánk.
Harmadik a mozgólépcső
Huzatos peronján állt,
Kezében
Varjuckó,
Mint ismertető jel.
Ekkor Ámor nyila
Gyorsan
eltalált
A hamis kis Kupidó
Incselkedett velem.
De nagyon
jó.
Csalfa, csalóka csók
Kéjes csúcsán
Álmaim valóra
váltak.
Hálószobámban, ágyamon
Jó illatú, dúskeblű
Hajnal
ébredez.
S én e langymeleg
Kebel felé kapok,
S incselkednek
velem
Lágytestű, pucér
Gömbölyded, pajkos
Huncut angyalok.
Megjegyzés: 2012
Kemény
belső
Harcok árán,
Másodmagammal,
De
elsőként
Megszülettem.
Vért, mocskot,
S halál
leheletét
Hagytam mögöttem.
Az eredendő bűnt
Lemosandó
Másnap
megkereszteltek,
Hogy ne bűnben haljak meg,
Mert olyan
satnya
Volt az ivadék.
Apám húsz év múlva is mutatta,
Honnan
vették tőle a vért.
Az anyatejet
És a csokit is
Mindig
megfeleztem
Örökségem odaadtam
Mert már saját házban
laktam.
Mindenért megfizettem,
Íme életemet
Csaknem
leéltem.
Nehéz sorsú élet
Van már mögöttem.
Remélem,
hogy
Énérettem is
Meghalt Jézus
A kereszten,
S
harmadnapra
Feltámadt
Húsvét hajnalán.
S imáimmal
bűneimet
Levezekeltem
Végre talán.
Megjegyzés: 2012
Élni
rossz,
Vagy
Élni jó.
Ez a kettő verzió,
Életminőségtől
függ talán.
Materialista szemlélet:
Élni csak egyszer
lehet.
Ámbár némely egyház
Hirdeti az örök életet.
Borzasztó,
őrület.
Vajon ki akarhat
Örökké élni?
Keresve keresem.
De
a csúcsok csúcsa,
Egy másik elmélet.
S ez elgondolkodtató.
Más
alakban visszatérni:
A reinkarnáció.
Azért a dologban
Valami
mégiscsak lehet,
Miért ragaszkodik
Mindenki annyira
Ehhez
a...
Élethez?
Megjegyzés:
2012
A kipontozott szó helyére mindenki beírhatja a maga
jelzőjét.
Jó játék. Igaz?
Írjunk együtt verset.
A házasság,
A
válás,
A bő gyermekáldás.
A hess,
A fess,
Itt szörnyű
ricsaj lesz.
Az állomás,
A látomás,
Valami nagy
változás.
Jön a Makaróni, Makaróni bíró.
A kutya a hájjal,
A
macska a májjal.
A pék a péklapáttal,
A kovács a kalapáccsal,
A
kőműves a kanalával.
A költő a pennájával,
A strici egy
lánnyal.
Egy tiszt a puccerjával,
Katona a puskájával.
De
hová lettek
A vitézek?
Közöttünk elvegyültek.
Útkeresztben
bádog Krisztus,
Hová lett a magyar virtus?
Megjegyzés: 2012
Rég elmúlott
már,
Mikor titokban
Átzokogtam az
Egész éjszakát.
Keserű
könnyekkel
Áztattam a párnát.
Ma már csak ritkán
Fordul
elő,
Hogy tehetetlenségemben
Dühödten felkelek,
S mint az
ágyszomszédom
Ki leszállt az ágyról,
A zuhanásra vette
észre,
Nincsen lába,
Így nem tud kimenni
Az utcára.
Én is
álmomból
Nagy fényességre
Ébredtem, de még
A poharat is
levertem.
Nem jött vissza a fény,
Ahogyan reméltem.
Csak
álom volt csupán,
Hogy látok,
S hogy megtalálom a
ruhám,
Szerencse talán.
A nővérke mondta,
A cukorbetegségbe
még
Nem halt bele senki,
De a szövődmények...
Az már döfi.
A
szívinfarktus pedig
Azért jó, mert
Megelőzi a rákot.
A jó
édesanyátok...
Megjegyzés:
2012 aug. 3.
A kórházi viszonyokról kötetnyi irodalmam van.
Egyszer még megtudjátok...
Az értelmes
ember
Mindenre felfigyel,
Megmutatja sorsunkat
Csak érteni
kell,
A jel.
A Föld sarkain
Tonnaszámra
Omolva olvad a
jég,
A sivatagot
Száguldva tágítja
A szárító szél.
Homok
alól menekül
A méregfogú vipera
Szomjazva szikkad
A sárguló
levél.
De az emberek
Nem értették a jelet,
Hogy fejük
felett
Oázis lebegett,
Hogy az oroszlán
Zebra
helyett
Majomkölyköt evett,
A majmok helyette
Elloptak egy
gyereket,
S a kutya
Farkast kölykezett.
Káosz van,
Mert
megszűnt
A rend.
S fölöttünk
Süvölt a szél
A magasban
kavarog,
Majd lecsapva felkavarja
A homokot,
Ami eltakarja a
Napot.
A földre sötét
Porfelleg borul
A teremtmények
apró
Lyukakba bújnak el
A folyók kiszáradnak,
A tengerek
megáradnak,
Mindez intő
Jel.
Mert letértünk
Az igaz
útról,
Mely kijelöltetett
S Mammont imádva
A romlásba
vezetett.
S visszatérni már
Nehezen lehet,
Mert nincs
olyan
Még meg sem született
Aki ismét
Vezetőnk lehet.
Egy
új Messiás.
Megjegyzés: 2012 aug. 10.
Felveszek a
földről
Egy marék port
Kezemben tartom,
S
beleköpök.
Összegyúrva sarat csinálok,
Ahogyan Jézus
Tette
egykoron.
Szemhéjamra teszem,
És várok.
Semmi!
Megint
csak rájöttem,
Hogy nem vagyok
Isten.
Bocsáss
meg
Nekem,
Hogy vétkeztem.
Megjegyzés: 2012
Várom a
párom,
Nem jön az álom,
Éj leple alatt
Eljön-e még?
Hinni
szeretném,
Bennem a remény,
Boldog szerelmét
Adja az ég?
Szemét
lehunyva
A küszöbön áll,
El nem szaladna
Sohase már.
Megjegyzés: 2012
MIKULÁS
Ha jó voltál
ma,
Jókedvű, és vidám,
Nem morcos, és nem arrogáns,
Ha még
hiszed,
S várod a csodát,
Ajándék jár Neked,
Nem aranyos
virgács.
Ma este még
Hozzád is eljöhet
Egy elképzelt
Várva
várt
Mikulás.
2012. 12. 6.
SZENTESTE
Karácsony
este
Angyalok szárnyán
Belopództam
A szobádba.
Majdnem
eltévedtem
A félhomályban.
Talán hívatlan
Vendéged
voltam,
Ajándékba
Magamat hoztam.
Elbújtam!
Én látlak
tégedet,
Te nem láthatsz engemet.
Pedig itt vagyok
Veled
Ha
keresnél,
Szívemet a
Fa alatt
Leled.
Csupán csak
Ennyit
adhatok
Neked.
Örökbe.
2012. 12. 24. Karácsony szenteste
BOLDOGULJ
Szilveszter
éjszaka van,
Holnap új évre ocsúdok,
Mivel segíteni
Semmivel
nem tudok,
Csupán csak
Jónak vélt
Tanácsot adhatok
Nincs
a Nap alatt
Semmiféle új,
Titok,
Szívem melegével
Csak
annyit mondhatok:
Boldogulj!
2012. 12. 31. Szilveszter
Gyöngyház
nyelű a késem, a késem,
Barna lány a szerelmem,
szerelmem
Elveszett a kiskésem, kiskésem,
Elhagyott a
szerelmem, szerelmem.
Milyen ember az olyan,
Akinek kése
és
Szeretője nincsen.
Megtaláltam a késem,
Visszajött a
kedvesem.
Nem kell újat keresnem.
A régit elöl
Kieresztem,
Az
újat hátul
Beengedem.
Megjegyzés: 2012
Aki hajóra
száll,
Mondjon el egy imát.
Úgy talán
Meghallgatásra
talál.
Megúszhatja,
Ha süllyed a hajó.
Kiúszhat a cápák
elől,
Ha közel a kikötő.
Kettőt imádkozzon
Ki repülővel
száll.
Fenn a felhők felett
Mivel nem te vezetsz
Talán
megmenekülhetsz,
Egy ejtőernyővel,
S Isten segedelmével.
Ha
jó hátizsákot
Vettél fel.
Ki háborúba indul,
Három imát
mondjon.
Hogy Isten óvjon
A golyótól,
A készületlenül
ért
Hirtelen haláltól.
Az értelmetlen
Földi áldozattól.
De
ki megházasodott,
Mindennap imádkozzon.
Érte, vagy
miatta,
Egyre megy.
Nem ezen múlhat.
Mert könnyű, vagy
Nehéz
az iga,
Többé soha
Nem szabadulhatsz.
Megjegyzés: 2012
Az éjszaka
álmomban
Sült galambot láttam,
S a számat kitátva
Vártam, s
vártam...
Hirtelen arra ébredtem,
Éppen elrepült felettem.
Az
üveghegyen túlra,
Akkor arra gondoltam:
Mi lehet az
Üveghegyen
túl?
Biztosan nem egy
Kurta farkú malac túr.
Ahogy a
mesében
Lenni szokott.
Vagy terülj-terülj asztalkám?
Az
volna egy csoda ám.
Mi lehet a hegyen túl?
A remény, és
A
mindenkori menedék.
S az esély
Hogy lesz
Egy kis pénzem,
Ha
visszakapom
A sok üvegbetétet.
Megjegyzés: 2012. szept. 6.
Ha felértél a
csúcsra,
Lépj egyet vissza.
Aztán nézz hátra,
A
visszaútra.
Ha vársz egy villamosra,
Lépj egyet hátra,
Régen
volt divat
Felülni a tujára.
A metró vezetőjének
Mindennapos
élmény
Meglátni az alagút
Végén a fényt.
Akkor ijed meg
igazán,
Ha elromlik a fék.
Lépj egyet hátra,
Ha ott a
szakadék.
Ösztönösen érezd
A félelmet
Ne dobd el ok
nélkül
Az életet.
Háborúban is előbb
A hősök halnak
meg,
Majd a vakmerők,
Utána a maradék.
Végül a
menekülők.
Csak arra vigyázz,
Hogy gyáva ne légy.
Gyáva ne légy.
Megjegyzés: 2012. aug. 12.
A Hold arca,
és a Nap haja
Láthatom este az
Ezüstös Holdnak
Fényesen
csillogó
Hűvös orcáját.
Látom a
napkorong
Fényben tündöklő
Világot teremtő
Arany fonalát.
Értelmet
kibontó
Otthonmaradó
Faluban tanító,
Aranyló haját.
Erdei gazok
közt
Halkan megbúvó
Illatát ránk ontó
Szerény ibolyát.
Az égbolt, s
a tenger
Ajándékával
Boldogan kérkedő
Kéklő szemeket.
Mosolygó
orcáját
Gyöngyös fogsorát
Pirosló csöpp száját
Mely mindig
nevet.
Szívének
legmélyén
Soha nem feledve,
Be nem vallott hévvel
Még ma is
szeretve.
Megjegyzés: 2012
Az
idejekorán
Tőről szakított
Bimbózó rügyektől
Elvásik
fogunk.
Meg kell várni amíg
Az érett gyümölcs
Önként ölünkbe
hull,
Önmagát kínálva,
Enyhíteni étvágyunk,
Akaratlanul.
Megjegyzés: 2012
Egy üveg
szekszárdi Kadarka
érzem, hogy messze visz el.
Előre, nem hátra
nézni,
mert élni, s élni kell.
Mikor kezedbe vetted a
sorsod,
rögtön rendőr vitt el,
miután kiengedtek,
azóta
másik figyel.
Főnököd veled ordít,
de a cementet
ő lopta
el,
mert élni, élni kell.
Hogy iskolatársad
volt a
besúgó,
nehezen hiszed
s hogy többre vitte mint te,
azt jobb
ha elhiszed.
Ezentúl még félni kell?
mert élni kell, élni
kell.
A nehezen megszületett
satnya ivadék,
ha elvégezte
egyetemét,
jó ha nyulat,
vagy tyúkot tenyészt.
Néhány év
múlva
felveti az ész.
Az ő gyereke is csenevész
néha
visszaüt,
de a lényeg az,
hogy a Mari cipót süt,
és nem eszi
meg a penész,
mert élni kell, élni kell.
Életedben a siker
csak
nagyritkán jön el.
Verseidet ugyan ki olvassa el?
hangod még
mindig mutál,
de vajon mi marad
egy költő után?
Sok
vers.
egy-két könyv,
és néhány
örökérvényűnek
vélt
őszinte
gondolat.
Kötve
hiszem
hogy ezektől
az emberiség
tovább halad.
Megjegyzés: 2012
60. Politicusz - demokraticusz - humanicusz, ja és hungaricusz
kérem
szépen,
ne mondjátok meg anyámnak,
hogy politikus
lettem.
inkább mondjátok azt,
hogy egy kuplerájban
vagyok
bárzongorista.
ámbár hosszú a lista
ahol
dolgoztam,
vagy inkább a pénzt kaptam
igazából rosszat
soha
senkinek nem akartam.
csak miután
a gerincem megroppant
a
teher súlya alatt
csak az orromig látok,
politizálok,
és
privatizálok, privatizálok.
azt azért ne gondoljátok,
hogy
telhetetlen vagyok,
csak már a gyerekek is nagyok.
az asszony
is éli
az unatkozó úriasszonyok
sanyarú életét.
hogy mások
nyomorát
ne lássam
másféle helyekre jártam
a cigányság
ügyében
az Azori-szigeteken üdültem.
a kisebbségi jogokért
a
világ végére is elmennék.
messzebbre is jutnék,
ha gerinces
lennék.
bolond nagybátyámnak volt két lova,
mindig egymás mellé
fogta őket az ostoba.
nem is hagyták őt a kátyúban soha.
csak
azóta nevetnek rajta
a buta emberek
mióta az egyik lovat
előre,
a másikat hátulra fogja be.
szétszakad lassan
az
ország szekere.
annyira bevált:
bevezettük mi is
a
parlamentben.
Megjegyzés: 2012
Jánosáldás
Búcsúzóul
koccintsunk pohárt
Kedves egészségetekre
Köszönjük, hogy
eljöttetek,
Isten Veletek,
Legyetek szépek, és kövérek,
Máskor
is jöhettek,
Ha jöttök lesztek,
Ha hoztok esztek.
Semmit nem
ígérhetek.
Jót ne halljunk felőletek,
Mert a jó mindig
gyanús.
Örömmel elviseljük,
Ha nektek sem
Minden sikerül.
2012-11-01
Elindulok,
De
hosszú az út,
Megrövidítené az időt
Egy repülő,
Vagy egy
hajó
Olyanra nem ülök fel,
Amíg a Föld forog,
Mert még egy
széken is szédülök,
Ami nem stabil,
Ami imbolyog.
A
ringlispíles is
Bezárja a boltot,
Ha meglátja, hogy
jövök,
Pedig minden körhintát
Nagyívben elkerülök.
Még ha
bort iszom is
Nehéz megállni,
Állítsátok meg a menetet,
Mert
arról is
Le akarok szállni.
Megjegyzés: 2012.
Az én
csizmám
Csikorgós, csikorgós.
Ingyen adta
A szatócs, a
szatócs.
Azért adta ingyér
A szatócs, a szatócs,
Mert a
csizmám
Csikorgós, csikorgós.
Az én csizmám
csikorog, csikorog
A varga meg vigyorog, vigyorog
A varga azért
vigyorog, vigyorog,
Mert a csizmám csikorog, csikorog.
Az én ágyam
nyikorog, nyikorog
Az asztalos mosolyog, mosolyog
Az asztalos
azért mosolyog, mosolyog,
Mert az ágyam nyikorog, nyikorog.
Az én kocsim
zireg-zörög,
A lószerszám csireg-csörög.
Nem hallom, hogy
csireg-csörög,
Mert a kocsim zireg-zörög.
Megjegyzés: 2012
A harangok szava felhallik az égig
Templomunk
tornyában
Két harang lakik.
Hangjuk messzire
hallatszik,
Egészen az égig.
Misére hívják az élőket,
Elkísérik
a holtakat.
Vidáman mennek az Úrhoz,
Vigadozva járulnak színe
elé,
Dicsőségét hirdetvén.
Minden megbocsájttatik,
A bűn és
az erény.
Megjegyzés:
2013. 07. 26.
Hét éve, ezen a napon halt meg öcsém. Reá emlékezem
ezzel a verssel.
Bebetonozzák
magukat
Kemény, szürke cementbe
Négyágú, ötágú, hatágú
Hamis
csillagok
Nem olyanok,
Mint amilyen
Fent az égen
ragyog.
Alig száz éve tán,
Hogy virít
A vörös
Oly sok
homlokon,
De ezredévek óta
Népek senyvednek
A Dávid
csillagon.
Mostanság újra
Felüti fejét
Sok régi
borzalom,
Elhangoznak őrülten
Merész mondatok.
Nem akarok
látni
A Magyar Hazában
Sem sárga,
Sem vörös
Sem
másmilyen
Csillagot.
Van nekünk ősi jelképünk,
Mely örökkön
ragyog.
Megjegyzés: 2012. 11. 30.
Már túl
sötét
Volt az éj.
Aludni tért a fény.
Felhők mögé
Bújt el
a Hold,
S az erény.
Csak én láttam,
Szemeden a
fátyolt,
Arcod könnyben úszott.
Körülötted mindenki
A
szerelem
Hiábavalóságáról
Szónokolt,
Te pedig
Ahhoz
mentél,
Aki már akkor
Saját házában
Lakott.
Megjegyzés:
2012. 11. 02.
1975 környékén
Kissé
fáradtnak tűnt az arca,
Az alvóké olyan halovány.
Mellette a
vizes pohár.
Nem ivott belőle,
Félig üresen áll.
A búza, ha
megérik,
Élhetné világát,
De kipereg a szem már,
Fogják a
kaszát,
S levágják.
Vajon
észrevetted- e
Hogy könnycsepp alakú
A búza lepergő
szeme?
Siratja önmagát.
Elszórja magvát.
Nyugodt, és
halovány
Volt az arca,
Piros orra megfakult,
Csupán csak ott
feküdt,
Akár egy holt.
Szalmakalapja
alatt
Megsárgult a kóc,
Nem történt semmi,
Csak
örökre
Elment egy bohóc.
Megjegyzés:
2013. 06. 13.
Csak úgy magamnak...
Mint fagyott
üstökös,
Melegségre vágyva,
Hosszú hideg útjáról
Néha
visszatér,
S egy szikrától kigyúl,
Hogy fényét szórja szét.
Egy
este jöttél
Hogy felragyogj.
S másnap visszahullj
A kihunyni
készülő
Örök csillagok közé,
Hol eláraszt mindent,
A viola
színű fény.
S feltornyosul
A negyvenévnyi remény.
Így kerek
ez a világ,
Éljen, s illatozzon
Minden csodálatos virág.
Mely
fekete,
Mint a világ.
Megjegyzés: 2012. szeptember 30.
Régi
bölcselet a
Vincellér igazsága.
Útból, kútból
Senkit nem
szabad
Kizárni.
Tilos a vízbe
Mocskot dobálni,
Az útba
árkot ásni,
A töltést a szomszédra
Záporkor átvágni.
Ma a
kútmérgező
Nem csinál a kútba,
Csak a kávájára,
Aztán
belerúgja.
Megjegyzés: 2012. 12. 13. Luca napja
Milyen szép
nagy,
Kerek ez a világ.
Tarka udvarokon,
Néma
sírkertekben,
Nyílik a sok virág.
Reggel kitárul a
horizont,
Lassan körbeér a pont.
Estére mindig bezárul a kör.
A
Nap és a Hold is
Sötéten tündököl.
Nem látom, hol van,
De
tudom, hogy ott van.
Ahol lenni szokott.
S keringnek
körülöttük
Ragyogó csillagok.
Sok-sok dolog,
Mégiscsak
megváltozott.
Annyi ember volt,
Aki elbúcsúzott
Még több
az,
Aki csak elhagyott.
Többekről tudom,
Hogy hol lelem
meg,
Sokakat Rúzsamájban,
Egy kriptában
Másokról azt
gondolom,
Régen elfeledtek,
Szívükből kitöröltek,
Élve
eltemettek.
A számvetést én is
Lassan abbahagyom,
Mióta
tudom
A Nap énreám már
Halványabban ragyog.
A dolgokat
csinálhatja bárki,
De megszületni,
Élni, és
Meghalni
helyettem
Nem tud akárki.
Megjegyzés: 2012. szeptember 7.
Fejemet
önként
Igába hajtom,
Mint betört barom
Nyakamat tartom.
Nem
szaladgálok
Vadul, szilajon,
Sivár ugaron.
Feszül a
járom,
Morog a malom
Süvölt a huzat,
Az üres garaton.
Nem
terem búzaszem
Elvadult földeken.
Megjegyzés: 2013. 04. 15.
Mostanság
igencsak
Elhanyagoltad hívedet.
Vajon bánat, vagy öröm
Hevíti
lelkedet?
Felejtésed oka
Mindkettő lehet.
Mert, hogy
szívedből
Kitörölj engemet,
Meg nem történhet.
Megjegyzés: 2013. 04. 26.
Azt hittem
régen,
Hogy mindig
Kék az ég, és
Zöld a fű,
Az élet
egészen
Ilyen egyszerű.
Bizonyosságom megremegett,
Mikor a
laktanyában
Zöld festékkel
Fújtuk le a gyepet.
Aztán azt
mondták,
Fessük be az eget.
Nem az volt a kérdés,
Mivel?
Hanem
hogy
Milyen színű legyen.
Ha hullámzott,
Gereblyéztük a
vizet,
S disznópörzsölővel
Olvasztottuk a jeget.
Póznával
vertük a diót,
Bár magától is leesett,
Ha már
kirepedezett.
Némely dolgok
Teljesen feleslegesek.
Ezek az
emberek
Mindenkor azt hiszik,
A szögletest gurítják,
A
gömbölyűt viszik.
Önbizalmuk irigylésre méltó,
Rájuk
odafigyelek,
Mert veszélyesek.
Bebizonyítják, hogy
Nincsenek
lehetetlenek.
Megjegyzés: 2012. 12. 12.
Ha már az
utolsó ember is
Meghalt a Földön,
Mi néma sakálok
Húzgáljuk
testedet,
Örülsz, hogyha
Fényesre kopott
Koponyádat
megleled.
Csontos kezeddel felemeled,
Üres tarisznyádba
rejted.
A nem létező utókornak
Emlékül elteszed.
Néha
dicsekszel vele,
Mikor előveszed.
De nincs, aki
Szembe
jöjjön veled.
Megjegyzés:
Néma sakálok dala
2012. 11. 19.
Ha
megválasztanak,
Házad kapujáig
Leszurkozzák az utat.
Ha
visszahívnak,
Visszaállítják
A földes utat.
De ez nem
biztos...
Nem törvényszerű,
Nem ésszerű.
Megjegyzés: 2012. 12. 12.
Futnak
előttem
A mák és a holnapok,
Sokat írok Neked,
Hogy
olvashass,
S én oly keveset kapok.
Vágtatnak a napok,
Lélekben
itt vagy velem
S írok Neked.
De üresek a holnapok.
Nem jön
levél,
Az ember remél,
Nem jön levél.
Megjegyzés: 2012. 11. 10.
Földbe vertem
egy nagy karót,
Beledöftem a szívébe.
Átszúrtam a Föld
szívét,
Elkalapáltam a végét.
Ki ne húzhassa senki
sem,
Maradjon bűnös testében.
Nyughasson békében.
Megjegyzés: 2012. 11. 05.
Mindennap egy
kicsit meghalni
E világot lassan elhagyni.
Ez a végső
elhatározás.
Nem egyszerre,
Mint a robbanás,
Ami
szétvet
Ahogy a szilánkok sorát.
Hanem, mint a
Belső
korhadás
Mit férgek hordanak szét.
S összerakni többé
Már
nem lehet,
Hé emberek!
Söpörjön össze valaki,
Hogy egy
helyen,
Egy kupacban legyek.
Úgy talán
Könnyebben
lehet
Feltámadni.
Megjegyzés: 2012. 11. 12.
Ha
meghaltál,
Mint hasábfát
Dobnak a kazánba,
Legalább
egyszer,
Meleg lesz a szobában.
A zuhany alatt álltál,
S
vártad
Víz folyik-e
Vagy gáz
A csövekből
Vér szivárog
olykor
A barna kövekből.
Beitta magát,
Mint a szag,
Melyet
árasztanak
Ma is a falak.
Az émelygő édes
Illat a
légben,
Beszivárgott vér
Két méter mélyen.
Nem oszlik
el
Soha, soha.
A vonat füstje
Rátapadt a
peronra.
Gyűlölettel gondolsz
A marhavagonra.
Megszökni nem
lehet,
Neveltetéstől fogva,
Hiszen fenn van a vonaton
A
dunyha, meg a sonka.
Milyen messze van még
Az az Ukrajna?
S
csak azt a
Hosszú szőke hajfonatot
Tudnád feledni
S az
ezernyi cipőt,
A gyengeségtől
Latrinába esett
Sikoltozó
nőt.
A gimnasztyorkás
Katona mosolyát.
Jaffaje matty.
Hogy
tudjál sírni,
A keréknyomból
Megtanultál inni
Fejed
tetejétől
Gerinceden át
A talpadig
Nyomott a szén.
Feketén
csillogott,
Mint a szembogár
Ha a kosár súlyosan
A fejedhez
nőtt.
S anyád sem ismert meg,
Mikor kopaszon
Katona
ruhában
Hazaosontál a hostelon.
Vissza lehetne-e
Forgatni az
időt?
Hiszen házadban
Már más lakik,
S betámasztja a
kaput,
Hogy nehogy visszajuss.
Kint állhatsz hajnalig.
S
megkérded akkor
Az egy igaz Isten
Ilyenkor hol lakik?
S mi
miért imádjuk
Százféleképpen.
Mikor reszkető testtel
Térdepelsz
éppen.
Az oltár előtt.
A hideg köveken.
Megjegyzés:
2012. 10. 20.
Lágerből hazajött anyám elmesélése nyomán.
Azt mondják, csak a halálban van igazság a Földön. Tényleg?
Meghalt a
falu bírája.
Szól érte a templom
Négy mázsás harangja.
Azt
kongatja,
- Házát, földjét, szőlőjét
- Házát, földjét,
rézpénzét.
Meghalt a
falu bolondja.
Szól érte a falu
Kis lélekharangja.
Azt
kongatja,
- Ringye-rongya,
- Ringye-rongya.
Megjegyzés: 2012. szeptember 30.
Ha az ember
már
Hosszú napok óta
Az ablak előtt áll,
Unott-idegesen
Jobb
időkre vár.
Lesi az ég alján
Feljön-e a szivárvány.
De csak
esik az eső.
Özönvízszerűen ömlik mindenünnen,
Mintha örökre el
akarná
Önteni a vad zápor
E cudar világot.
Közben dörög az
ég,
Villámlott jó elébb.
Egészen magasról
A Földig
cikázott.
Zeusz haragvón
Viharos villámokat rázott.
Akár ha
össze akarná
Zúzni a világot.
Mindenünnen szürke
Árnyak
bújnak felfelé,
A színeket kíváncsian
Csak a fény csalogathatja
színe elé.
A nagy Univerzum is sötét,
Csak a mi földünk kék.
A
talajon hideg a szél,
De a magasban sistereg a levegő.
Kopaszodó
ágú fákon
Didereg az őszi levél,
Teste reszketőn remegő.
Fázós
öregasszonyként.
A ráboruló köd,
Betakarón óvó kendő,
S csak
vigasztalhatatlanul
Esik az eső.
Megjegyzés: 2013. 07. 07.
Az a rendes
iparos,
Aki mindig italos, és
Sohasem részeg.
Csak
kellemesen
Alkoholizáló mester.
Nem vagyok én részeg,
Csak
boros.
Nem keskeny az utca,
Csak szoros.
Nem tántorgom,
Csak
a lépést cifrázom.
Ez nékem egy
Régi szokásom.
Régen hét
napig ittunk,
Egy napig gyógyultunk.
Ma egy napig iszunk,
Hét
napig gyógyulunk.
Az igazi mester
Nem tanítványokat
nevel,
Hanem újra csak mestereket.
PVC a házunk teteje,
PVC-vel
van minden tele.
PVC az asztal lapja,
Meg a szék.
PVC a WC
vezeték.
Ma olyan világot élünk,
Hogy az egyforintos fagyi
is
Kettőszázba kerül.
És soha semmi
Nem sikerül.
Amíg
nálam tanulsz,
Mindig tedd fel a sapkát.
Akkor tanultad
Meg
a szakmát,
Ha a golyóba,
Beleesztergáltad
A kockát.
A
vizes gyerek,
Sose kesereg,
Ott a metsző,
Nagy a
feje,
Nyomja eleget.
Manapság az a sztár
Aki a
TV-ben
Letolja a bugyiját.
A dolognak
Akkor van vége,
Ha
a papírmunkát is
Valaki elvégezte.
Megjegyzés:
Okulás névnapomra
2012. október 19.
No, ez az ember már nem él.
Éhes volt a
farkas,
Szomjas volt a bárány.
Megette őt
A patak
partján.
Báránybőrbe bújt
A farkas,
Farkasbőrbe bújt
A
bárány.
Megjegyzés: 2012. október 26.
Reccsen a
száraz ág,
Megtöri a csendet
Erdő sűrűjében
Zavarják a
rendet.
Puska csöve kattan.
Bozótba menekíti
Malacát a
vadkan.
Bokorban csendesen
Reszket az őzgida,
Az anyja
rejtette oda,
Hogy túlélje az ivadék.
Míg őt halk
vágtával
Elnyeli a nyiladék.
Szarvasbika lépdel
Királyi
kéjjel
Hátravetett fővel
Suhan át a réten.
Idegen
illatát
Érzi a légben.
Varjak károgása
Jelzi a
veszélyt
Futás, menekülés
Ad némi esélyt.
Az emberben
Nincs
semmi alázat,
Mert az urak még
Mindig vadásznak.
Megjegyzés:
2012. október 5.
A gemenci erdőben láttam...
Fényévekben
számolhatjuk
A csillagok közötti
Irdatlan távolságot,
Bárhogy
is kutatjuk
A messzi világot,
Be kell látnunk,
Számunkra
legfontosabb csillag
A Nap.
A nappali csillag.
A sok
milliónyi Nap
Ragyogását csak
Éjszaka látjuk,
A fény
sebessége:
Háromszázezer kilométer
Másodpercenként.
Egy év
alatt az hány kilométer?
Akkor nekem jó a szemem,
Mert messzire
ellátok,
Egészen a csillagokig.
Ahonnan a fény
utazik
Évszázadokig.
De ha kialszik a Nap,
Nyolc percig még
látom,
Mert nyolc perc,
Míg a Földre ér a fény.
Utána
végleg, örökre
Reánk borul az éj.
Megjegyzés: 2012. 10. 25.
Vadgerle
hajnalban
Keresi társát,
Elvitte éjjel a
Halálmadár.
Kuviknak
fiai
Elvannak egy napig
Míg újra
Eljön a sötét.
Csak a
galamb
Siratja párját,
Egyedül őrzi a fészkét,
Megölték
szegénykét!
Megölték szegénykét!
Megjegyzés: 2012
Odafigyelés
egy
jó szó
a parketten
kellemes ölelés
tánc végén
egy
kézcsók,
forró hideglelés.
Az asztalnál jégbe hűtött
Édes
pezsgő pukkan,
ez a dzsigoló.
Régi emlékképek
feltóduló
sora,
eddig miért voltam
ilyen ostoba,
az erény, és
hűség
porlepte szobra.
Pénz csak annyi kell,
Hogy mindig
elég legyen.
Autót, ruhát, szerelmet
Ne hitelbe vegyek.
Mindig
a társaság középpontja legyek.
Hogy dzsigolóval jöttem?
Ezért
ne aggódjatok,
Irigyeljetek.
Egyebet nem mondhatok.
Talán
néha
Boldog is vagyok.
Megjegyzés:
Egy unatkozó úriasszony életéből...
2012
Bármit is
állítanak rólam
Nem igaz.
Ha mégis kiderül,
Hogy igaz,
Akkor
azt kimagyarázom.
Jó híremet vigyázom,
Nektek elárulom,
A
dolgokat nem értem,
De megmagyarázom.
Néha azt
remélem.
Összecsapnak mellettem
Jó és rossz szellemek,
Fejem
felett vonulnak
Fekete fellegek.
Ti értitek ezt?
Mindenféle
emberek
A világból.
Megjegyzés: 2013. 07. 20.
Más volt az
én életem
Hosszú-hosszú éveken
Át.
Mások elől
Fal mellé
húzódva.
Bár,
De mostanság
Akár,
Mint beteg
állat,
Kihúzódom
A testet gyógyító
Melegre, s a fényre
Házam
küszöbére.
Most már merészen,
Akarva, nem akarva,
Fejemet
büszkén
Magasra tartva,
Bátran belenézhetek
A Napba.
Megjegyzés:
Év végi elszámolás...
2012. 12. 10.
90. Régi nevek az országlók közül
Régen némely
királyok
Tudtak uralkodni
De manapság
Szakadt gönczel
és
Üres kupával
Törött sólyom szárnyán
Nem lehet
torgyánkodni,
Mert a kádárok
Nem járnak cifra szűrben.
És a
bolond
Felmutatja csörgős sipkáját,
Ez volt a te koronád
királyom?
Megjegyzés: 2012 aug. 21.
Én nem
karácsonykor
Szeretnék meghalni.
Családomra ünnepkor
Bút és
bajt hozni.
Két ünnep közt,
Úgy tán igen,
Az új esztendőt
már
Nem kezdeni el.
Mindenki
alszik,
Szép álmokat.
Hívjátok elő
A vágyakat.
Dobjátok
sutba
A bánatot,
Ne hagyd uralkodni
A kárhozatot.
Reggelre
kelvén
Virradóra.
Ugorj az ágyból
Kakasszóra.
Élvezd az
életet,
Amíg lehet.
Amíg csak lehet.
Megjegyzés: 2013. 04. 03.
Szörnyű
tűzkígyó
Fenekedik az égen.
Hirtelen, hamarvást
Háborúság
lészen.
Bárányfelhők úsznak
Sietve, serényen
A nap, a hold,
a csillagok,
A fény ragyog.
Az Auróra fenn északon,
Tündököl
a havas tájakon.
Az ég alján
Ível a szivárvány.
Színeiben
pompázva,
Mint pogány bálvány.
Megjegyzés: 2012. 12. 24.
Szívem
melegével
Érzem a képet,
Ha átsugárzik
Annak ereje.
Nem
jut el fénye
Kihunyt szemembe,
Eltompult annak már
Tengerszín
kékje.
Csak, ha igazi tűz
Lobog a képben,
Az sugárzik
át,
Lágyan szelíden
Képzetemig.
Megjegyzés: 2013. 05. 23.
Bírónő a
tárgyaláson,
Olvassa a leltárt:
Egy ciha,
Egy dunyha,
WC
kefe,
Használt.
Asztaltól, ágytól,
Elválunk,
Mikor
kenyértörésre
Kerül a sor,
Szék, tányér, kanál,
És a
csörgés...
Családi ház,
Nyaraló,
Autó,
Kripta.
Mindennek
a fele,
Amikor akarsz,
Akkor fekszel bele.
De a
lényeg:
Elsiklunk felette,
Ki vigyáz a gyerekre?
Megjegyzés: 2012. 12. 29.
A dolgokról, a micsodákról, és a hogyishívjákokról
A
dolgokat
Csinálhatja
Bárki,
De jó munkát és
Szép
öregasszonyt
Ritkán
lehet
Látni.
Megszületni,
Élni,
Meghalni
Helyettem
Nem
tud
Akárki.
A mókuskerékből csak a
Legvégén szállj ki.
A
micsodákat már elérted,
De a hogyishívjákokra kell még
Egy
kicsinykét várni.
Megjegyzés: 2013. 02. 18.
Ne számold
kedves
Hány évet éltél,
Nem tehetsz arról,
Mikor születtél.
Életedben
sokszor
Örültél, és féltél,
Eljutottál addig,
Hogy egy újat
lépjél.
Rugaszkodjál
neki,
Tovább az éveknek,
Ne hagyd abba addig,
Míg sokan
szeretnek.
Megjegyzés: 2013. 05. 03.
Angyal szállt
az égen,
Elsuhant csendesen.
Lángot vitt kezében,
Ragyogó
fényesen.
Angyal szállt
az égen,
Halk suhogással.
Kezében lángot vitt
Fényes
ragyogással.
Oszlatni sötétet,
Elhozni a fényt,
Hitet
vesztett
Embereknek
Adni a reményt.
A megváltást várva,
Az
utolsó reményt.
Tömjén füstjén át
Érezni az erényt.
Angyal
szállt az égen,
Elsuhant csendesen.
Lángot vitt
kezében,
Ragyogón, fényesen.
Megjegyzés: Most, augusztus elején haladt át a Föld egy százhetven évenként érkező üstökös csóváján, ami fényesen ragyogott és néhány csillaghullást okozott. Erről a szép jelenségről íródott ez a vers.
2013. augusztus 11-12.
99. Válasszunk magunknak illatot
Hogy
mennybe,
Vagy a pokolra jutnak-e
A vakok,
Azt az illatok
alapján
Döntik el...
A mennyben angyalok
Kara énekel,
S
tömjén illata
Leng a légben.
Tisztítja a lelket,
És a
szellemet.
A pokol tornácáról
Kénkőnek füstje gomolyog,
Ki
hová menne,
Orra után döntse el.
Válasszon magának illatot.
Szólnak a
harangok
Hirdetnek örömöt,
Fájdalmat, bánatot.
Kongatnak
harangot,
Jeleznek tüzeket,
Áradó vizeket.
Zúgnak a
harangok,
Esküvőre menet
Temetésről jövet.
Zengenek a
harangok
Urunk dicsősége
Általuk ragyog.
Csendítenek
harangot,
Fel ne ébredjenek
A holtak, a csillagok.
Megjegyzés: 2013. október 23.
Átvállaltad
Anyámtól
a sírást.
Béna kezemtől
Vaksi szememtől
Az írást.
Szomorú
lelkemtől
Lassuló szívemtől
A bízást.
Testemet,
lelkemet
Féltve,
Az Isten áldjon meg
Érte.
Megjegyzés: 2013. október 20.
Azt veszem
észre,
Már napok óta,
Elveszett számomra
Az Auróra.
Fent
északon,
Még valahol kavarog,
De ezt nem veszik észre,
Idelent
a vakok.
Alszik a
hideg fény
Melegszik a világ,
Arcod üvegéről
Olvad a
jégvirág
Megjegyzés: 2013. október 24.
Testemből
sarjadzott
Három szép virágszál
Gyöngyen illatozó
Fehér
liliomszál
Leszakítva mind már,
S testem síromba
száll,
Ültessetek immár
Viruló rózsaszált'.
Ha lesz
síromon virág,
Feljövök megöntözni
Könnyemmel éjféltájt.
Hogy
reggelre kelvén
Csodálhassa majd
A világ.
Megjegyzés: 2013. október 03.
Kopogtat
reménylőn
szívemen e név.
Angyali csengése
elbűvölt már
rég.
Terád gondolok
e szép szót kiejtve
Imámba
foglallak
minden este.
Céltalan bolyongok
az
éjszakába
Alkalmi szerelemre
reád találva.
Oh azok a
zöld
kiscica szemek,
s a reá csukódó
édes
szemfedelek,
felélesztik a zöld szemű szörnyet.
Megjegyzés: 2013. október 26.
Szalad a
ceruza a papíron,
Valami előjön a vonalon.
Apró ház, vagy
kicsinyke tanya,
De sohasem laktanya.
A tanya előtt dió- vagy
eperfa
Aprócska asztal alatta
S boroknak bíbor pohara.
Fut
tovább a ceruza,
A bányász is látja,
Ki a mélyből
A grafitot
kivájta...
Más lapokon barátod arca,
Majd saját portrédat
mutatja
Puccos kalapban.
Mona Lisa mosolya...
Fényképnél
élethűbb
E ceruzacsoda,
A grafikus érzelmeit
Rajzolta oda.
S
mint valami tűz,
Vagy izzó parázs
Érzéki világok sora,
A
ceruza varázsa.
Megjegyzés: 2014. 01. 25.
106. Szerelem magas hőfokon...
Szeretlek
magzatodban,
Szeretlek bájos gyermekkorodban,
Szeretlek
diadalmas ifjan,
Boldog felnőttként is,
Nyíltan.
Szeretlek,
ha már
Megöregedtél,
Szerelmedben is
Széplelkű
lettél.
Szeretlek akkor is,
Miután,
Ráfátyolosodott
Szemedre
a halál.
S kihűlt szívedben
A szikrázó vulkán.
Megjegyzés: 2014. 01. 11.
Éjszaka
születtem
Lanttal a kezemben
Eleve megfenyegetve
A
költészetnek
Mindenféle Múzsáit,
S megtapasztalva
A forrongó
pokolnak
Kénbűzös bugyrait.
S a Parnasszus felé hágva
Sokak
által
Gyenge testemnek
Ganajba tiprása
Volt
többeknek
Legfőbb óhajtása.
S vesztek el gondolataim
A
feledés homályába.
Évek elmúltával
Kihunyni készülő
Öregedőn
romos
Rideg cemende
Fekete kemence lukába
Agg testemet
elrejtve
Az örök feledésbe temesse.
Rávilágítva arra,
A
száraz fát kezében tartva,
Mindenki maradjon
Annál a
fánál,
Amelyiket kapta.
Megjegyzés:
Kritikusaimnak figyelmébe
2014. 11. 21.
108. Minden ősszel lehullanak...
Minden ősszel
lehullanak a falevelek,
Éles malomkővel megőrlöd a
búzaszemet
Megláthatod Jézus arcát
Ha sütöd a kenyeredet,
S
osztja a cipót, s a halat
Az összegyűlteknek,
Szenvedéllyel
harcol
A gonosszal
Ki ellened fenekedett,
S áldozati füst
száll
Az oltár felett.
Meghal minden szenvedőn,
A falu, az
emberek,
A szeretők,
De mindörökké élnek
A temetők.
Megjegyzés: 2014. 09. 10.
Pajkos őszi
szellő
Fodrozza a hűs vizet,
Parti fák tövére kúszik a
fény,
Közeleg a cinkos éj.
Láncait rázva
bólogat
Egy csónak a móló mentén,
Susognak egymással a
nádasok
Ezüstös sávban árad a holdfény.
Felette ragyognak a
csillagok,
Méla bágyadtsággal figyel,
S aludni készül a
Balaton.
Megjegyzés: 2014. 10. 05.
Szállok a
széllel, éjféli madarakkal
Nyakunkat nyújtva a sarkcsillag
felé,
Tollunkat tépi vad vihar erejével,
Zord fellegeket
gördítve utunk elé.
Lábunk,
szárnyunk összekötve
Haptákban repülve
Saját vérünkben
fürödve
Guggolva húzunk el
Az ég alatt,
Ösztönnel ügyelve
arra,
Marad az ék alak.
Hangunk egész
a földig leér,
Élesen jelez elöl a vezér,
Nekifeszül a
légnek
Az elöl repülő,
Néha leváltja
A mögötte jövő.
Hogy
pihenjen kicsinyét
S magával rántja az örvény
Könnyebb a
követés.
Egyszer
délnek,
Majd újra északnak,
Ősi ösztöne a körforgásnak
A
sarki mágnes pólusa
Mutatja az utat,
Szabad madaraknak,
S
lenyűgöz az Auróra fénye,
S a szférák zenéje.
Megjegyzés: 2015 01 28
AZ UTOLSÓ EMBER
Ha már az
utolsó ember is
Meghalt a Földön,
Mi néma sakálok
Húzgáljuk
testedet,
Örülsz hogyha
Fényesre kopott
Koponyádat
megleled.
Csontos kezeddel felemeled,
Üres tarisznyádba
rejted.
A nem létező utókornak
Emlékül elteszed.
Néha
dicsekszel vele,
Mikor előveszed.
De nem maradt, aki
Szembe
jöjjön veled.
2012. 11. 19.
KEDVES OLVASÓIM...
Na ugye, hogy ugye? Nem is volt olyan borzasztó. hogy kiolvasták végre, majd megadózok érte.
Sokféle típusú verset tártam Önök elébe, témaválasztásban gazdag, terjedelmekben sokféle, néha komoly, néha pihentető a verselése.
Próbálkoztam az EGYSÉGESSÉGGEL, aztán feladtam, így lett sokféle.
A világ is tarka, és színes néha feketéllik az erény fehérje. Átmehet sötétszürkébe.
Ha tetszik a könyv, mondják el másoknak is, ha nem tetszett, mondják el nekem. Hadd okuljak belőle. Hála érte.
Mindenkinek köszönöm, hogy időt szakított rám, jöjjenek máskor is, én itt leszek még némi időt remélve.
A magyar nyelv gyönyörű, a legszebb a Földön.
A vers örök, a szavakat koszorúba fonni csoda.
ŐSZINTE
HÍVÜK...
NAGY VENDEL
MAGÁNZÓ
SZEKSZÁRD, 2018. FEBRUÁR 20.
VÉGE, ENDE, KONYEC, END, FIN, FINÍTÓ