Bíborvörösen nyugszik le a nap
átszínezi a felhőket, a tájat.
Mielőtt eltűnik, még "visszanéz".
- egy percre csak -, az este nem várhat.
Eltűnik csendben. Magára marad
az este. Leple betakar mindent,
de fény játszik már a falu felett
s benne éji pillangók repülnek.
Szél is elült. Csendesen nyugodva,
hisz dolgozott egész nap kegyetlenül:
gyümölcsfákról a termést lerázta,
bokrokat tépázott... Most elszenderül.
Nyugalom mindenütt. A csendet néha
csak egy-egy jármű hangja töri meg,
lassan lehunyják szemüket a házak,
a világ e féltekén aludni megy.
A csendes éj, édes mámorában
születhetnek csodás, gyönyörű álmok.
Mit hoz a holnap? A remény veled van,
a választ ott belül... mindig megtalálod.