---

Tartalom

Előszó

I. FEJEZET: A TESTNEVELÉS ÉS A SPORT AKTUÁLIS KÉRDÉSEI AZ ISKOLÁKBAN ÉS AZOK FALAIN KÍVÜL
Hamar Pál - Karsai István - Soós István: Pedagógusi vélemények az iskolai testnevelés aktuális kérdéseiről
Fintor Gábor: Tanulói nézetek a mindennapos testnevelésről észak-alföldi általános iskolákban
Balogh László - Kiss Mihály: Merre tovább testnevelőtanár-képzés?
Orosz Róbert - Jónás Péter: Új generáció - új szemléletek és utak a sporttehetség gondozásában
Fenyő Imre - Rábai Dávid: A sporttehetség-gondozás jogszabályi környezete - a sportakadémiák Magyarországon
Keresztény István - Greba Ildikó: A testnevelési kategóriába sorolás helyzetelemzése egy kárpátaljai oktatási intézményben

II. FEJEZET: A TESTNEVELÉS ÉS A SPORT ÉRTÉKTEREMTŐ ÉS -ÁTADÓ SZEREPE
Bodnár Ilona - Perényi Szilvia: Értékháló az iskolai testnevelés körül
Urbinné Borbély Szilvia: A testnevelők és a testnevelés tantárgy presztízse a megváltozott testkulturális környezetben
Nagy Ágoston - Fintor Gábor - Urbinné Borbély Szilvia: Az egyetemi testnevelő tanárok tevékenységprofiljára ható testkulturális változások
Hideg Gabriella: Fair play, neked mit jelent? Kárpát-medencei fiatalok véleménye a fogalomról
Nagy Beáta Erika - Kovács Karolina Eszter: Serdülők egészségmagatartása a sport és családszerkezet függvényében
Sorin Buhaş: Sports and Physical Education - Determinants of Social Integration Among Students in Romania

III. FEJEZET: A TESTNEVELÉS ÉS SPORT HELYZETE, SZEREPE A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN
Kovács Klára: Közép-kelet-európai hallgatók sportolásának szociokulturális jellemzői
Kozma Miklós - Szabó Ágnes - Huncsik Péter: A budapesti egyetemisták sportolási szokásai - 2004-2014
Lepeš Josip - Halasi Szabolcs - Stajer Anita: A testnevelés és a sport egészségmegőrző hatása a vajdasági fiatalok értékrendszerében
Dobay Beáta: Rekreációs sporttevékenységek jelenléte a szlovák felnőtt lakosság körében
Greba Ildikó - Greba Anna: A testnevelés és a sport presztízshelyzete Kárpátalja magyar középiskoláiban

Abstracts
Szerzőink

---

Előszó

Az Eurobarometer 2013 adatai szerint a magyar lakosság 44%-a soha nem végez testedzést, ezzel elmaradva az EU-s átlag mögött. Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy a magyar lakosságra igencsak jellemző inaktivitás következtében számos betegség előfordulását tekintve a magyarok élen járnak más EU-s országokhoz viszonyítva. Ezek a negatív tendenciák azonban nemcsak hazánkban, hanem a szomszédos országokban is érvényesülni látszanak. A statisztikai mutatók hatására számos kormányzati döntés született és kezdeményezések indultak annak érdekében, hogy minél többen vehessenek részt rendszeres fizikai aktivitásban. A jelenség azonban fontossá teszi az olyan tudományos kutatásokat is, amelyek célul tűzik ki a sportolás és testnevelés társadalmi, oktatási, pedagógiai, gazdasági és politikai összefüggésrendszerének feltárását, illetve a különböző programok következményeinek, hatékonyságának vizsgálatát. Emellett fontos megismerni a magyar lakosság vagy egyes régiók, társadalmi csoportok inaktivitásának okait, melyek alapul szolgálhatnak további programok kidolgozásához.

A Debreceni Egyetem Felsőoktatási Kutató és Fejlesztő Központjában (CHERD-H) az elmúlt években több adatfelvételt készítettünk a magyar-román-ukrán-szerb határ menti régióban, melyekben többek között megvizsgáltuk a fiatalok sportolási szokásait és a sportolás hatásait egészségmagatartásukra, jóllétükre, tanulmányi eredményességükre. E tanulmánykötet célja, hogy a testnevelés, a sportolás értékteremtő és -átadó szerepéhez kapcsolódóan kapjunk választ a fenti kérdésekre országos, régiós és nemzetközi adatok felhasználásával és tendenciák, gyakorlatok bemutatásával. A kötet bemutatja, hogy mi zajlik a testnevelésórákon, az egyénileg és közösségben végzett sporttevékenység közben, milyen értékeket, készségeket, képességeket sajátítanak el a fiatalok testmozgás végzése közben, mire nevel, hogyan kell foglalkozni a sporttehetségekkel, hogyan viszonyulnak a fiatalok a sportoláshoz, testneveléshez, tanáraikhoz, s miért pont úgy, illetve milyen társadalmi, egyéni, gazdasági tényezők befolyásolják a fiatalokat a fenti kérdésekben, sportoláshoz kapcsolódó döntéseikben.

A sportolás lehetőséget nyújt azoknak az értékeknek, normáknak, jelképeknek az elsajátítására, melyek elengedhetetlenek a társadalmi beilleszkedéshez. A sportoló csoportba érkező új tag az addigiakhoz képest teljesen más szociális közegbe kerül. Új érték- és normarendszer veszi körül, vagy legalábbis az eddig megismert értékek másfajta összefüggésekben jelennek meg számára (Gombocz 2008). A sportolás megtanít tisztelni a szabályokat, saját magunkat, a többi embert, az egészséges fair play-en alapuló versenyt (Izzo 2005). Segít megtanulni a fizikai, erkölcsi és kulturális alapelveket, hozzájárul a jellem fejlődéséhez. Megtanulják tisztelni egymást, megismerni a másikat és összehasonlítani önmagukkal, összemérni tudásukat legális eszközökkel (Gombocz 2010). Kötetünk arra keresi a választ, hogy hogyan jelenik meg ez az értékátadó funkció a testnevelésórákon és képzésben, a sportklubokban, a közösségi és egyéni sportolás révén hazai és nemzetközi kontextusban. Azonban számtalan társadalmi, gazdasági, pedagógiai tényező befolyásolhatja ezt a folyamatot, amelyek feltárása szükséges ahhoz, hogy megismerjük, mi zajlik a testnevelésórákon, hogyan nevel a sportolás, s felismerjük az esetleges problémákat, hátrányokat, negatív folyamatokat.

Fontos hangsúlyt fektetünk a sporttevékenységek közösségteremtő hatására. Akár a testnevelésóráról, akár a hasznos szabadidő-eltöltés céljából alkalmanként összejövő, sportolni vágyó fiatalok baráti társaságáról beszélünk, ahhoz, hogy a testmozgás örömteli, élvezetes, fizikailag és mentálisan hasznos legyen, motiváljon a rendszeres testedzésre akár egy életen át, fontos a légkör, a tagok egymásra figyelése, elfogadása, hatékony kooperációja kortól, nemtől, etnikai, társadalmi háttértől függetlenül. A közösen végzett testmozgás toleranciára, elfogadásra nevel, megtanít a csapatmunkára, a kemény munka tiszteletére, fejleszti a vezetői képességeket, de leginkább arra tanít meg, hogyan kell másokkal bánni, együttműködni, kapcsolatot kialakítani és fenntartani. Ebből kifolyólag a közösségben végzett sportolás az életre szóló barátságok vagy éppen közeli ismeretségek, így a társadalmi tőke egyik forrása, melyet kamatoztatni lehet az élet más területein is. De ennél sokkal fontosabb, hogy egy sportoló közösségnek csak akkor válhat valaki tagjává, ha elfogadja az ezekben érvényes norma- és értékrendszert, betartja a szabályokat, mindezek pedig nemcsak az egyén jellemének fejlődéséhez és a társadalmi beilleszkedéshez járulnak hozzá, hanem egy integráltabb, befogadóbb, egységesebb társadalomhoz is, hiszen megvédenek a társadalmi elgyökértelenedéstől, devianciáktól.

A kötet egyik legnagyobb újszerűsége, hogy nemcsak az oktatási intézményekben és ezek falain kívül vizsgálja meg a testnevelés és sportolás szerepét, hanem kilép regionális szintre, sőt az ország határain kívülre, egy nemzetközösséghez tartozónak kezelve az azonos nemzeti identitással, nyelvvel, kultúrával rendelkező anyaországi és határon túli magyar fiatalokat a Kárpát-medencében. Az első fejezetben olyan tanulmányokat olvashatunk, amelyek a diákok, sportolók, edzők és a (leendő) testnevelők szempontjából elemzi azt, hogy mi zajlik az iskolák falain belül és kívül a testnevelésórákon, a képzésben, illetve a sportoláshoz kapcsoló extrakurrikuláris programokon. A második fejezet tanulmányai a testnevelés és sportolás értékteremtő és -közvetítő folyamatában zajló jelenségeket mutatják be. A harmadik fejezet tanulmányai országos, regionális és nemzetközi viszonylatban vizsgálják meg a sporttevékenységek társadalmi, gazdasági, pedagógiai aspektusait a Kárpát-medencében.

Kötetünket egyaránt ajánljuk a sport és testnevelés megújításáért, fejlődéséért dolgozó oktatóknak, kutatóknak, tanároknak, edzőknek, döntéshozóknak és mindenkinek, akinek fontos a hazai és határon túli sport és testnevelés helyzete, szerepe és a magyar fiatalok sportoló nemzetté válása.

Debrecen, 2016 szeptembere
Kovács Klára

---