---

Tartalom

Előszó

1. A tudomány
1.1. A tudomány, a tudományosság és a tudományos kutatás
1.2. A tudomány osztályozása
1.3. A tudományos kutatás célja és a célok meghatározása
1.4. A tudományos kutatás tárgyi eszközei
1.5. Áltudomány

2. A tudományos kutatás osztályozása
2.1. A kutatás célja szerint: alapkutatás és alkalmazott kutatás
2.2. A kutatási módszerek szerint: elméleti kutatás és empirikus kutatás
2.3. A kutatási folyamat iránya alapján: induktív kutatás és deduktív kutatás
2.4. Kvalitatív kutatás és kvantitatív kutatás
2.5. A kutatás az irodalmi előzményekhez való viszony alapján: primer kutatás és szekunder kutatás
2.6. A nyelvészeti kutatások osztályozási lehetőségei

3. A tudományos kutatás legfontosabb fogalmai
3.1. A tudományos elmélet
3.2. Alapfogalmak, alaptételek
3.3. Definíció
3.4. A mérés
3.5. Az osztályozás
3.6. Az absztrakció
3.7. A hipotézis
3.8. A modell
3.9. A kód
3.10. Az algoritmus
3.11. A hálómodell

4. Az adatgyűjtés és adatfeldolgozás általános módszerei
4.1. Általános követelmények
4.2. Megfigyelés
4.3. Tudományos kísérlet
4.4. Esettanulmány
4.5. Interjú
4.6. Kérdőíves adatfelvétel
4.7. Publikált adatok másodelemzése
4.8. Forráselemzés
4.9. Mintavétel
4.10. Korpusz
4.11. Hibaszámítás

5. Publikáció - a kutatási eredmények közlése
5.1. Folyóiratban megjelenő tudományos közlemény
5.2. Kritika, recenzió
5.3. Előadás tudományos konferencián
5.4. Könyv (monográfia, tankönyv stb.)
5.5. Doktori értekezés
5.6. Szakdolgozat (diplomamunka)
5.7. Kutatási beszámoló
5.8. Hivatkozás és idézés
5.9. Az eredmények értékelése, tudománymetria
5.10. A viták szerepe a tudományos kutatások során

6. A kutatás jogi és etikai kérdései
6.1. A kutatás jogi szabályozása
6.2. A szerzői jogi törvény
6.3. A szabadalmi törvény
6.4. Az innovációs törvény
6.5. Az akadémiai törvény
6.6. A felsőoktatási törvény
6.7. íratlan szabályok - a kutatói etika

7. A kutatás gazdasági vonatkozásai

8. A kutatás és oktatás kapcsolata

Irodalom
Források
Függelék
Tárgymutató

---

Előszó

A tudományos kutatás és az eredmények közlésének módszertanáról számos könyv jelent meg, nagyobb részben angolul. Magyarul is egyre több általános szemléletű és a konkrét eljárások leírásával foglalkozó kutatás-módszertani publikáció lát napvilágot, a nyelvtudomány területéről azonban hiányzik egy, az általános elméleti és módszertani alapokba bevezetést nyújtó, összefoglaló jellegű munka. A saját kutatásaim során többször szembesültem azzal, hogy mekkora szükség volna a nyelvészek számára írt olyan kutatás-módszertani kézikönyvre, amely a kutatás egyes fázisainak algoritmusán túl a tudományos kutatás fogalmi rendszerében való eligazodáshoz is segítséget ad. Az ötlet, hogy nyelvészek számára írjak a kutatás alapjairól, mégis akkor vetődött fel bennem, amikor kutatásmódszertan-órát tartottam alkalmazott nyelvészet szakos hallgatóknak. A tananyag kialakítása során tisztázni kellett, hogyan lehet úgy általános képet nyújtani a kurzus hallgatóinak tudományról, kutatásról, módszerekről és eszközökről, hogy az a nyelvészeti tanulmányaikat és későbbi munkájukat megfelelően előkészítse. A konkrét módszerek ismertetése sem lehetséges anélkül, hogy a tudományos szemléletmód lényegével, a tudományos kutatás alapfogalmaival ne ismerkednének meg a hallgatók. A lexikográfia és a terminológia tárgyában széles körben kibontakozott hazai kutatások tapasztalatai szintén azt mutatják, hogy a nyelvészet, különösen az alkalmazott nyelvészet fogalmi rendszerében található ellentmondások feloldása a tudományos kutatás elveinek, módszereinek az egységes értelmezésén keresztül tehető meg. A nyelvészeti kutatás módszere a nyelvtudomány különböző ágaiban más és más, eltérő módon dolgozik a leíró, a generatív grammatikával foglalkozó, a szociolingvista vagy az idegennyelv-elsajátítást vizsgáló nyelvész. Azonban az eltérések ellenére valamennyi kutatás közös alapokon nyugszik, és sok közös tulajdonsággal rendelkezik, ezek egy része minden konkrét munkában megtalálható, más része a vizsgált téma sajátosságaitól függően jelenik meg. Számos olyan módszert is alkalmaznak a kutatások során, amelyeket a szociológia, a pszichológia vagy a matematika módszereiből kölcsönöztek. A feladat tehát a tudományos kutatásmódszertan általános kérdéseibe való bevezetés nyelvészek számára. Ehhez tisztázni kell, mi a tudomány, mi a tudományos kutatás, milyen módszerek léteznek, és ezek közül melyek fontosak egy nyelvész számára. Ezért ebben a könyvben nem az egyes nyelvészeti ágak módszertani kérdéseit tárgyalom részletesen - ezt részben megteszik ezek összefoglaló monográfiái, részben pedig a nyelvészekre vár, hogy megírják a még hiányzó munkákat a számos részletkérdésről -, hanem a kutatás általános kérdéseit tekintem át.

A nyelvtudomány az emberi nyelvet tanulmányozza. Arról, hogy a nyelv tanulmányozása filozófiai, biológiai, társadalmi, pszichológiai vagy filológiai szemléletmóddal közelíthető-e meg célszerűbben, számos vita folyt és folyik napjainkban is. A nyelvnek, az egyes természetes nyelveknek a történeti vizsgálata, a nyelvek szerkezetének vagy a nyelvhasználat kérdéseinek tanulmányozása, a nyelv és a gondolkodás viszonyának analízise stb. számos megközelítésmód és nyelvészeti ág kialakulását eredményezte. A közös ezekben a tudományos szemlélet, különböznek viszont kutatási módszereikben. Egységes fogalmi és terminológiai alapokról is csak részben beszélhetünk a nyelvészetben, ami megnehezíti és lassítja a kutatásokat és az egységes gondolkodásmód kialakulását.

A tudományos kutatás módszertani alapjainak kidolgozása a természettudományokból indult, és ma is ezeken a területeken a legfejlettebb és a legpontosabban kimunkált. Kialakították például azokat az algoritmusokat, melyek egy-egy típusú kísérletsor elvégzéséhez szükségesek. A természettudományos egyetemi oktatásban a laboratóriumi gyakorlatok és/vagy a terepgyakorlatok természetes részei a hallgatók képzésének, ahol a feladat - többek között - azoknak az algoritmusoknak az elsajátítása, amelyek a kutatáshoz és a későbbi munkavégzéshez feltétlenül szükségesek. A nyelvészeti oktatás legtöbb területén egyelőre még nincs kidolgozva olyan jellegű gyakorlatsorozat, amely a különböző nyelvészeti területek egy-egy jellegzetes adatgyűjtési és feldolgozási fázisát fejlesztené készségszintre.

Számos nyelvész álláspontja az, hogy a nyelvészet a természettudományok módszereit használja. Mások lényegi különbséget látnak a társadalomtudományok és a természettudományok módszerei között: Csányi a természettudományok alapvető, központi tézisét - és egyben különbségét a társadalomtudományoktól és bölcsészettudományoktól - az elmélet és a gyakorlat közötti kapcsolatban látja; Bańczerowski szerint pedig a fő különbség a humán tudományok és a természettudományok között az, hogy míg a nyelvi jelenségek különböző szempontok alapján, de nem tárgyi módszerekkel vizsgálhatóak, a természettudományok kutatásaikat tárgyi mintázat szerint folytatják (Banczerowski 2006).

Meggyőződésem, hogy a részletek különbözősége ellenére a tudomány egységes, alapelvei és fő módszerei minden tudományterületen hasonlóak. Ebben a könyvben a természettudományos szemléletmódból kiindulva, nyelvészeti példákat felsorolva és párhuzamba állítva arra teszek kísérletet, hogy egy olyan áttekintést adjak az egyetemi tanulmányaikat végző és kezdő kutatóknak, amely biztos alapként szolgálhat további tanulmányaik és kutatásaik során. Egyetemi éveim alatt két évet töltöttem fizika szakon, és ez alapvetően meghatározza a gondolkodásmódomat. A nyelvészet és a fizika alapkérdéseivel egy időben történő mélyebb megismerkedés, majd a lexikográfia és a terminológia területén kezdett kutatásaim - a kettősségből adódó nehézségeik mellett - kiváló lehetőséget adtak a különböző tudományterületek eltérő és közös vonásainak felismerésére. A tudományos gondolkodásnak szigorú logikai rendszere és szabályai vannak, az alapfogalmak és alapelvek, a tudományos gondolkodás elsajátítása mindenkire nézve kötelező, mert aki ezeket nem kezeli nagy magabiztossággal, az vitára, továbblépésre nem lesz képes. Ebben a szemléletben írva ezt a könyvet, a kutatás alapfogalmainak, általános módszereinek megismertetésén keresztül kísérlem meg végigvezetni az olvasót a vizsgálatok főbb lépésein, az eredmények kiértékelésén keresztül a társadalmi hasznosítás kérdéséig. Nemcsak a kutatás írott és íratlan szabályaira térek ki, hanem olyan érvényes jogszabályokra is, amelyek a kutatókra és munkájukra érvényesek.

A kutatásmódszertan egyik kiemelt feladata a tudományos megismerési folyamat egészét átfogó, a kutatás eredményességét meghatározó tudományos gondolkodás elemeinek, kialakított módszereinek, eljárásainak a bemutatása. Könyvem tulajdonképpen a tudományos gondolkodás kialakulásához vezető egyes lépések sorát mutatja be, amit a kutató végigjár, amikor kísérletekkel vagy elméleti levezetésekkel, modellek, algoritmusok alkalmazásával közelíti meg a még ismeretlen világot. Nem állt szándékomban a tárgyalt kérdéseken keresztül bevezetést adni a nyelvtudományba, az méreteiben és mélységében messze meghaladná célkitűzésemet, a kutatás alapkérdéseinek a tárgyalását. Meggyőződésem, hogy a tudományos kutatás általam elemzett részleteinek megismerése nemcsak azok számára lesz hasznos, akik tudományos pályára készülnek, hanem a tudomány eredményeinek elsajátítása, az ismeretek alkalmazása során is segítséget jelentenek, mivel a tudományos gondolkodás kialakulásához, a tudományos eredmények sikeres felhasználásához segítenek hozzá.

A könyvben feldolgozott anyag, a tárgyalás módja és szemlélete túlmutat a szakdolgozathoz kapcsolódó kutatás és dolgozatírás témakörén; nem bocsátkozom a kutatás apró részleteinek kibontásába, hanem a kutatásmódszertan általános kérdéseit írom le. A részletkérdések után érdeklődőket a rendelkezésre álló irodalom felsorolásával szeretném segíteni.

...

Pécs-Szombathely, 2008. február 5.
Fóris Ágota

---