Fekete Lajos
Erdészeti rovartan
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
ELSŐ RÉSZ. A rovarokról és azoknak az erdőgazdasághoz való viszonyairól általában
I. A rovarok helyzete az állatországban és erdőgazdasági jelentőségük, a többi állatosztályokkal összehasonlitva
II. A rovarok osztályának bővebb jellemzése és az erdőgazdasághoz való viszonyaik általános ismertetése
1. A kifejlett rovar alakja és szervei
2. Kifejlődés és átalakulás, nemzés, nemzedék
3. Földirati elterjedés: éghajlat, időjárás és talaj
4. Táplálkozás és jelentőség
5. A rovarok ellenségei az állatországból, különös tekintettel a kártékony erdei rovarokra
6. A rovarok betegségei
7. A növény- és állatélet közt az erdőben fenn álló sulyegyen, annak megzavartatása és helyre állitása
8. A kártékony rovarok ellen alkalmazott legáltalánosabb rendszabályok és intézkedések
9. Irodalom
10. A rovarok osztályozásáról és elnevezéseiről e munkában
MÁSODIK RÉSZ. Az erdőgazdaságra nézve jelentősebb rovarok leirása
Bevezetés
I. Rend: Coleoptera, bogarak vagy fedeles szárnyuak
II. Rend: Lepidoptera, lepkék vagy pikkelyes szárnyuak
III. Rend: Hymenoptera, hártyás szárnyuak
IV. Rend: Diptera, két szárnyuak
V. Rend: Neuroptera, reczés szárnyuak
VI. Rend: Orthoptera, egyenes szárnyuak
VII. Rend: Rkynchota, csőresek, vagy hemiptera, félfedelüek
HARMADIK VAGY MEGHATÁROZÓ RÉSZ
Az erdőnek káros rovarok meghatározása tanyájuk és rágványaik segitségével
A. Tűlevelűek
I. Abius excelsa. DC. Lúczfenyő
II. Abies pectinata, DC. Jegenyefenyő
III. Pinus sylvestris, L. Erdei fenyő, Közperesznye
IV. Larix europaea DC., vörös vagy nyári fenyő
B. Lombfák
V. Quercus, L. Tölgy
VI. Fagus sylvatica, L.; Bükk
VII. Carpinus betulus, L Gyertyán
VIII. Acer L. Juhar
IX. Fraxinus excelsior, Közönséges kőrizs
X. Ulmus; Szil
XI. Tilia, Hárs vagy Szódok
XII. Betula alba, Fehér nyir
XIII. Alnus, Éger
XIV. Populus, Nyár
XV. Salix. Fűz
XVI. Barkás Lágyfák
XVII. Kerti gyümölcsfák
Előszó
Midőn e kis munkát szaktársaim használatára bocsátom, kedves kötelességemnek tartom mély köszönetemet kifejezni a magas m. kir. kormány iránt, mely annak kiadását pénzbeli segélyével lehetővé tette. Sajnos, hogy a szakkönyvek szükségét érző magyar erdészeti közönség száma még oly csekély, hogy ily munkák a kormány segélye nélkül létre nem jöhetnek; de a közönség ezen számra csekélyebb felének igényeit igyekeznünk kell kielégitni, hogy a szükség érzete a másik részben is lassanként felébredjen.
Nem kell azt hinni, hogy e könyvet csak az használhatja, aki már az erdészeti rovartant tanintézeten tanulta; ellenkezőleg hasznát veheti annak akárki, akit a tárgy érdekel. Az első rész - remélljük - bárkinek érdekes, és könnyű olvasmányt képezend és annak elolvasását ajánljuk is mindenkinek, mielőtt a más két részt használná. A második részből a kezdő csak a bevezetésekkel és a rendek jellemzésével ismerkedjék meg egyelőre. Az után pedig egy alkalmat se halasszon el, valamely kezébe kerülő és ismert rovart a leirással összehasonlitni; olvassa el azon fajok leirását, melyeknek működését a természetben látta, ha a faj neve előtte ismeretes. A második részt egymásután elolvasni annyi volna, mint a tárgyat végkép megunni. Azt csak előadandó alkalommal használja az ember. Legnehezebbnek fogja találni a kezdő, káros rovarok meghatározását, mely czélra a harmadik rész szolgál. Ennek használását okvetetlenül meg kell hogy előzze az első résznek, s a második részből a bevezetéseknek és a rendek jellemzésének beható tanulmányozása. Ha a könyv használója előtt egy erdei vagy gyümölcsfán élő kártékony rovar tünik fel, ennek nevét a fennebb jelzett előkészület segélyével és a harmadik rész elején adott használati utasitás alapján sok esetben sikerülni fog felkeresni, de koránt sem mindig. Ennek oka gyakran abban fog lenni, mert az illető rovar vagy igen csekély mértékben káros arra, hogy a könyvben való felvételek indokolva lett volna, vagy még eddig legalább jelentékenyen károsnak nem találtatott. Bármi legyen oka a fel nem találásnak, kérjük a rovart, ha lehet minden kifejlődési állapotában, valamint a rongált, lehetőleg jellemző tárgyat is, kellő vigyázatossággal becsomagolva, alólirottnak meghatározás végett elküldeni.
Végre nem mulasztjuk el megemlitni itt, hogy a rajzok egy része Altum, más része pedig Taschenberg után van adva.
Selmeczen, 1878, febr. 1.