Vadas Jenő
Az ákácfa monografiája, különös tekintettel erdőgazdasági jelentőségére
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előljáró szó
I. RÉSZ. Az ákácfáról általában
ELSŐ FEJEZET. Származása és elterjedése Európában. Tenyészeti viszonyai. Jelentősége
II. RÉSZ. Az ákácfa tüzetes ismertetése
MÁSODIK FEJEZET. Helye a növények természetes és mesterséges rendszerében; nomenklatura; nevezetesebb változatai
HARMADIK FEJEZET. Belső szerkezete. (Anatomia.)
1. A fa anatómiai szerkezete
2. A kéreg anatómiai szerkezete
NEGYEDIK FEJEZET. Külső szerveinek leírása. (Morphologia.)
1. A törzs, ágazat és korona
2. A rügy
3. A lombozat és levél
4. A virágzat és virág
5. A termés és mag
6. A gyökérzet
ÖTÖDIK FEJEZET. Táplálkozása és egyes részeinek chemiai összetétele. (Physiologia.)
1. Ásványos táplálóanyag szükséglete
2. Különböző részeinek chemiai összetétele. (Adatok az ákác chemiai ismeretéhez)
HATODIK FEJEZET. Élettani folyamatok és sajátságok. (Biologia.)
1. A mag csírázása, a sziklevelek és első levél fejlődése
2. Növekedési viszonyai általánosságban
3. A lombozat fejlődése és a levél sajátosságai
4. Virágzása és a virág sajátos tulajdonságai
5. A termés és a magérés
6. A gyökérzet fejlődése és a gyökér sajátos tulajdonságai
7. Sarjadzási képessége
8. Ellentállóképessége a hőmérsék szélsőségeivel szemben és egyéb nevezetes tulajdonságai
HETEDIK FEJEZET. Ellenségei és az ellenük való védekezés
A) Az állatországból
B) A növényországból
NYOLCADIK FEJEZET. Műszaki tulajdonságai
1. Nedvesség
2. Tömöttség. (Fajsúly)
3. Keménység
4. Hasadékonyság
5. Aszás, dagadás
6. Rugalmasság
7. Hajlékonyság
8. Szilárdság
9. Súly
10. Tűzerő
11. Tartósság
12. A műszaki tulajdonságok összehasonlítása más hazai és északamerikai fafajok műszaki tulajdonságaival
KILENCEDIK FEJEZET. Használhatósága
1. Általában:
a) mű-, szerszám- és mezőgazdasági fa
b) tűzifa
c) mellékhasználati anyaga
2. Használati jelentősége, alkalmazásának egyes módjai szerint:
a) bányafa
b) vasúti talpfa, távíró- és telefonoszlop
ej szőlőkaró
d) sorfa
III. RÉSZ Ákácerdők telepítése és felújítása
TIZEDIK FEJEZET. Telepítés és felújítás mesterséges úton
1. Telepítés vetéssel
2. Telepítés ültetéssel
A) Csemetenevelés csemetekertekben és faiskolákban
a) A vetőmag beszerzése és fejtése
b) A vetőmag eltartása
c) Az ákáccsemetekertről általában
d) A csemetekert helyének a megválasztása
e) A talaj előkészítése
f) A talaj javítása
g) A vetőmag jóságának a megvizsgálása
h) A mag elvetése
i) A vetőmag mennyisége és a vetés eredménye
j) Iskolázás
k) A csemeték kiszedése, osztályozása, olvasása, beföldelése, csomagolása és szállítása
l) A csemetekert és faiskola védelme
m) A csemetenevelés költségei
B) Az erdőültetés
a) Általános tudnivalók
b) Az ültetés módjai és az erdősítés kivitele
C) Elegyes állományok létesítése
TIZENEGYEDIK FEJEZET. Felújítás természetes úton
1. Felújítás sarjakról
TIZENKETTEDIK FEJEZET. Az ültetés és felújítás költségei
TIZENHARMADIK FEJEZET. Az ákácerdők gazdasági alakjai
1. Rendes erdőalakok
A) Szálerdőalak
a) Rendes szálerdő
b) Kétvágásos elegyes szálerdő
B) Sarjerdőalak
a) Rendes sarjerdő
b) Fejesfa sarjerdő
c) Nyeső sarjerdő
C) Középerdőalak
a) Szabályos középerdő
b) Sarjerdőszerű középerdő
c) Szálerdőszerű középerdő
2. Erdőalakok mezőgazdasági köztes használatokkal
A) Szálerdőalak
B) Sarjerdőalak
IV. RÉSZ. Az ákácerdők gondozása és nevelése
TIZENNEGYEDIK FEJEZET. Gondozás es nevelés
1. Utánpótlás
2. Kiegészítés, sűrítés
3. Gyomláló vagy tisztító vágás
4. Erdőlések
5. A csemeték tőrevágása és a fák felnyesése
FÜGGELÉK
I. Magyarország ákácerdeinek a területe 1910-ben
II. Az ákácfa értékesítési viszonyai 1911-ben
III. Kivonat a Coburg hercegi uradalmi "Fatermési táblák"-ból
IV. Fiatal ákácosok fatömegének a kimutatása
V. Történeti és egyéb régi irodalmi adatok az ákácfáról
Betűrendes név- és tárgymutató
Előszó
Amikor az Országos Erdészeti Egyesület az ákácfa monografiája megírására pályázatot hirdetett, ezzel az elhatározásával az ákácfa általános jelentőségére is reámutatott és felhívta a közfigyelmet arra a fafajra, amely kiváló tulajdonságait hazánk jelentékeny kiterjedésű termőhelyein fokozottabb mértékben fejlesztheti ki, mint más országokban, mert a magyar föld termőhelyi viszonyai e fa sajátos természetének nagy területen minden tekintetben megfelelnek.
Ez teszi ezt az Amerikából Európába bevándorolt fát "magyar fává" és az, hogy nálunk ott is bevált, ahol a föld jórészt parlagon hevert, holott most már ebből a területből eddig 154.000 k. holdat hódított meg és tett értékessé, jelentékenyen jövedelmezővé. Ez biztosítja részére nemcsak az erdő-, hanem a közgazdasági jelentőséget is.
Amily örömmel és szeretettel foglalkoztam régóta ennek az érdekes és értékes fának a tanulmányozásával és igyekeztem azt a maga egészében, teljes mivoltában, erdőt alkotó természete összes sajátságaival és közgazdasági értékével együtt megismerni, épp oly lelkesedéssel fogtam hozzá e szerény munka megírásához, melynél egyedül az a cél vezetett, hogy az ákácfa kiváló tulajdonságainak tudományos és gyakorlati megismertetésével és ezzel kapcsolatosan széleskörű felkarolása szükségességének a nyilvánvalóvá tételével gazdasági életünk fejlődését előmozdítsam.
A tárgyat nem merítettem ki teljesen; tudom, hogy munkánkban itt is, ott is vannak hézagok és az is valószínű, hogy hibáktól sem mentes. De szolgáljon mentségemül az a lelkiismeretes igyekezet, melynek nyomai könyvem sorai között bizonyára felfedezhetők, nemkülönben az a hűséges kitartás, melylyel adataimat a természet nagy könyvéből és a szétszórt irodalomból tárgyszeretettel gyüjtöttem össze. Utóbbiakat a szükséges irodalmi tájékozottság megszerzése után igyekeztem kritikailag feldolgozni, a forrást pedig megfelelő helyen és módon idézem.
Egyes adatok gyüjtésében segítségemre voltak hazánk ákácerdő-gazdaságának kiváló specialistái, nevezetesen: Ajtay Jenő m. kir. erdőmérnök, Kallivoda Andor m. kir. erdőtanácsos, Kiss Ferenc és Kondor Vilmos m. kir. főerdőtanácsos és Teodorovits Ferenc m. kir. erdőtanácsos urak, t. szaktársaim, akiknek ezért ezen a helyen sem mulaszthatom el őszinte köszönetemet kifejezni, nemkülönben ama szaktársaimnak, akik egyes kimutatások fárasztó összeállításában, fényképek és rajzok készítésében voltak szolgálatra készen segítségemre, így: Fekete Zoltán m. kir. erdőmérnök, Papp Gusztáv m. kir. s.-erdőmérnök és főiskolai tanársegéd, Roth Gyula m. kir. főerdőmérnök és adjunktus, Volfinau Gyula m. kir. s.-erdőmérnök és Dr. Zemplén Géza m. kir. főiskolai adjunktus uraknak.
Végül köszönetet mondok a kir. erdőfelügyelőségek igen tisztelt vezetőinek, akik azzal nyujtottak az adatok gyüjtésében segítő kezet; hogy a kerületükben levő ákácosok kiterjedéséről szíves készséggel adták meg a kívánt felvilágosítást.
Selmecbánya, 1911 augusztus hava.
Vadas Jenő.