Völgyi Katalin
Japán gazdaságtörténete
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
ELŐSZÓ
I. A JAPÁN GAZDASÁG MODERNIZÁCIÓJA A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ELŐTT
A politikai rendszer és a gazdasági intézmények reformja, iparosítás és külkapcsolatok a Meidzsi-korszakban (1868-1912)
A Meidzsi-restauráció előzményei - röviden a Tokugava/Edo-korszakról (1600-1868)
A kikötők megnyitása és a bakufu bukása
A Meidzsi-korszak politikai reformjai
A Meidzsi-korszak gazdasági reformjai és az iparosítás
A japán külpolitika a Meidzsi-korszakban
A japán gazdaság a két világháború között
Exportvezérelt növekedés az első világháború idején és az 1927-es bankválság
A Sóva-válság és Takahasi expanzív gazdaságpolitikája (1929-1936)
Iparpolitika - a nehézipar és a vegyipar fejlődése
Külpolitika és a gyarmatok fejlesztése a két világháború között
Japán hadi gazdasága (1937-1945)
II. A JAPÁN GAZDASÁG HÁBORÚ UTÁNI GYORS NÖVEKEDÉSE
A megszállás évei - reformok és stabilizáció (1945-1952)
Politikai reformok
Az agrárreform
A túlzott gazdasági koncentráció csökkentése
Reálgazdaság, egyensúly és iparpolitika (1945-1947)
Változás a megszállási politikában
Joseph Dodge stabilizációs programja
A sokkterápia hatása
A koreai háború
A japán gazdaság gyors növekedési korszaka 1973-ig
A japán gazdasági rendszer fő elemei
Szűkös külföldi valutatartalékok és gazdaságpolitikai alkalmazkodás
Az állam szerepe a gazdaság fejlesztésében
Külgazdasági kapcsolatok
A gyors gazdasági növekedés eredményei
A gazdasági növekedés lelassulása
A két kőolajválság és a rögzített árfolyamrendszer megszűnése
Ipari struktúra átalakulása
Külgazdasági kapcsolatok
Pénzügyi dereguláció és a nemzetközi tőkemozgások liberalizálása
III. A JAPÁN GAZDASÁG ALACSONY NÖVEKEDÉSI KORSZAKA
A buborékgazdaság kipukkanása és következményei
A japán gazdasági rendszer főbb változásai
Japán külgazdasági kapcsolatai
A globális gazdasági és pénzügyi válság hatása a japán gazdaságra
A globális válság begyűrűzése a reál- és a pénzügyi csatornákon
Monetáris és költségvetési intézkedések
Kilábalás a válságból
A 2011. március 11-i katasztrófa hatása a japán gazdaságra
A japán gazdaság és az abenomics
FÜGGELÉK
A "Keleti nyitás politikája" - japán-magyar külgazdasági kapcsolatok
Külkereskedelmi és közvetlen külföldi befektetési kapcsolataink Japánnal
Japán vállalatok Magyarországon
A vállalati minta - interjúmódszerek
Interjúkérdések és válaszok
A japán vállalatok hozzájárulása a külgazdasági stratégia egyes pontjaihoz
Előszó
A visegrádi országok (V4) és Japán közötti csereév (2014) - amely célja a gazdasági és a tudományos-technikai együttműködés, továbbá a kulturális, politikai és diplomáciai kapcsolatok elmélyítése volt - kiváló alkalomként szolgált a japán gazdaságról szóló tankönyvünk elkészítéséhez. Az ázsiai szigetország a világgazdaság meghatározó szereplője. A negyedik legnagyobb gazdaság az Egyesült Államok, Kína és India mögött a Világbank által legutoljára publikált vásárlóerő-paritáson számolt GDP-adatok alapján. Kiterjedt nemzetközi gazdasági kapcsolatai révén nagy hatása van a világgazdaságra és azon belül is saját régiója, Kelet-Ázsia fejlődésére. Japán az egyetlen kelet-ázsiai ország, amely már közvetlenül a második világháború előtt iparosításba fogott. A régióból elsőként zárkózott fel a nyugati fejlett országokhoz exportorientált iparosításának köszönhetően. A japán minta alapján az 1960-as évektől kezdve a többi kelet-ázsiai ország is egymást követve gyorsan növekvő gazdasággá vált. Kelet-Ázsia gazdasági felemelkedésében, a világgazdaság harmadik - Észak-Amerikát és az Európát követő - erőközpontjává válásában Japán vitathatatlanul fontos szerepet játszott, amiben nagy része volt a közvetlen külföldi befektetéseknek, az ehhez kapcsolódó kereskedelemnek (alkatrészek, tőkejavak), a technológiaexportnak és a fejlesztési támogatásoknak. Ezért könyvünkben kiemelten foglalkozunk Japán külgazdasági kapcsolatainak alakulásával. Külön vizsgáljuk Magyarország Japánhoz fűződő gazdasági érdekeit. Könyvünk három részben tárgyalja Japán gazdaságtörténetét. Az elsőben megismerhetjük Japán nyugati minták szerinti gazdasági és politikai modernizációját a Meidzsi-korszakban (1868-1912), valamint betekintést nyerhetünk Japán második világháború előtti ipari fejlődésébe és ázsiai nagyhatalommá válásába is.
A második rész első fejezete Japán második világháborús újjáépítéséről és az Egyesült Államok által kezdeményezett reformokról szól. A második fejezet foglalkozik Japán felzárkózásával a fejlett nyugati országokhoz. Külön kitér a rendkívül gyors gazdasági növekedést támogató gazdasági rendszer fő elemeire, az állami intézmények szerepére, az iparpolitikára. A harmadik fejezetben a két kőolajválság és a rögzített árfolyamrendszer megszűnésének a japán gazdaságra gyakorolt hatásáról, valamint a szigetország kereskedelmi kapcsolatairól, illetve tőke- és pénzügypiaci nemzetköziesedéséről írunk. A harmadik részben tárgyaljuk a buborékgazdaság kipukkanásának következményeit, a japán gazdaság stagnálásának okait, majd a 2002 és 2007 közötti rövid fellendülési időszakát és végül a globális gazdasági és pénzügyi válság, valamint a 2011. március 11-i természeti katasztrófa hatását és a bevezetett gazdaságpolitikai intézkedéseket.
Könyvünk megírásával elsősorban az volt a célunk, hogy megismertessük az olvasót Japán gazdaságtörténetével, s ezzel lehetőséget teremtsünk a történelmi, gazdasági és társadalmi folyamatok tanulságainak levonására. A Függelékben azt is hangsúlyozni kívántuk, hogy Japán Magyarország számára nemcsak példaértékű gazdaságfejlődése és a történelmi folyamataiból levonható következmények miatt érdekes, hanem egy olyan kelet ázsiai ország, amely egyrészt Magyarország egyik legfontosabb nem európai gazdasági partnere, másrészt az ázsiai, csendes-óceáni integrációs és tágabb értelemben a világgazdasági folyamatok máig egyik legmeghatározóbb szereplője és formálója.
A Függelék első fejezetében a japán-magyar külkereskedelmi és tőkebefektetési kapcsolatokkal foglalkozunk, a második fejezetében pedig japán tulajdonú vállalatok vezetőivel folytatott olyan írásbeli és szóbeli interjúk eredményeit ismertetjük, amelyeket - a magyar külgazdasági stratégia célkitűzéseit figyelembe véve - azzal a szándékkal készítettünk, hogy megvizsgáljuk, a Magyarországra telepedett japán vállalatok mennyiben járulnak hozzá az egyes, kiemelt stratégiai célok megvalósulásához.
Könyvünket minden olyan felsőoktatásban tanuló hallgatónak ajánljuk, aki nemzetközi gazdálkodás, nemzetközi tanulmányok, japanológia vagy Kelet-Ázsia tanulmányok szakon folytatja tanulmányait és/vagy gazdasági kurzusok keretében ismerkedik Japánnal.
...