---

Tartalom

KEZDŐKNEK. I-IV. RÉSZIG.

I. RÉSZ. ÁLTALÁNOS FOGALMAK
A sakktábla, sakkbábok
A játszma: Húzás és ütés s azok jelzése
A kockák és húzások jelzése
A bábok (Bástya, a futár, a vezér, a király, a huszár, a gyalogok) menetiránya és ütése
A bábok csereértéke; a sakkadás
A mat; a pat; a remis
Az elsánczolás (Rochade)
A sakkozás műszavai és azok magyarázata
A sakkjáték kötelező szabályai
Húzások s jelek magyarázata
Gyakorlati játszmák (kezdők részére)

II. RÉSZ. JÁTÉKMEGNYITÁSOK. NYILT JÁTSZMÁK.
a) Király- és huszárjátszmák. A cseljátékok (Gambit) elméleti része a 353-ik oldalon található.
  1. Huszárjáték szabálytalan védelemmel (Damiano csele)
  2. Philidor védelme v. francia huszárjáték. (Szabályos védelem)
  3. Petroff v. orosz huszárjáték
  4. Olasz játék v. Giuoco piano
  5. Evans-csel. 1. Elfogadott
    Evans-csel. 2. Elhárított
  6. Kettős huszárjáték
  7. Huszárjáték utócsellel
  8. Magyar játék
  9. Angol játék vagy Ponziani játéka (Staunton-féle megnyitás)
  10. Skót játék
    Skót csel
  11. Spanyol (Ruy Lopez) huszárjáték
  12. Négyes huszárjáték
b) Vezér-huszárjátékok
  1. Bécsi játék
  2. Steinitz csele
  3. Pierce csele
  4. Hamppe-Allgaier csel
c) Király-futó játék
d) Középcsel
e) Király cseljátszmák
  Elfogadott csel:
    1. Szabálytalan csel
    2. Király-huszár csel
  Szabálytalan védelem:
    Cunningham csele
  Szabályos védelem:
    1. Allgaier csele
    2. Kieseritzky csele
    3. Philidor csele
    4. Salvio s Cochrane csele
    5. Salvio-Silberschmidt csele
    6. Muzio csel
  Visszautasitott cseljátékok
  Királyfutó cseljátszmák

III. RÉSZ. JÁTÉKMEGNYITÁSOK. ZÁRT JÁTSZMÁK.
1. Franczia játék
2. Sziciliai játék
3. Vezér-gyalog: király-gyalog ellen
4. Fianchetto (szárnygyalogjáték)
5. Vezér-gyalog játszmák
  A) Vezércsel
  B) Hollandi játék
  C) Vezér-gyalog játszmák
 6. Futógyalog játék
    a) From csele
    b) Király-futó-gyalog-játék
    c) Vezér-futó-gyalogjáték
  D) Szabálytalan játékok

IV. RÉSZ. VÉGJÁTÉKOK.
1. Különböző bábok magános király ellen
2. Vezér más bábok ellen
3. Bástya más bábok ellen
4 Futó más bábok ellen
5. Huszár más bábok ellen
6. Két könnyü tiszt - gyalogok ellen
7. Gyalogok - gyalogok ellen

A FELSŐBB SAKK V-IX. RÉSZIG. ELŐHALADOTTAK SZÁMÁRA.

V. RÉSZ. A SAKK FÖLADVÁNYOKRÓL.
1. Elméleti rész
  Utbaigazítás a feladványok szerkesztésére és megfejtésére
  Szabályok
  A feladványkészitő müérzékének szabad uralma
  A használt támadó bábok száma
  A győztes fél királyának alkalmazása
  A benső megoldási folyamat alkalmazása
  Báb-áldozat
  Az első húzás megalkotása
  A tisztek és gyalogok mérsékelt alkalmazása
2. Gyakorlati rész
  Kétlépéses föladványok
  Háromlépéses föladványok
  Négylépéses föladványok
 Ötlépéses föladványok
  Föltételes föladványok
  Önmatok
A feladványok megfejtése
  A kétlépésesek megfejtése
  A háromlépésesek megfejtése
  A négylépésesek megfejtése
  Az ötlépésesek megfejtése
  A föltételes föladványok megfejtése
  Az önmatok megfejtése

VI. RÉSZ. MESTERJÁTSZMÁK.
Mesterjátszmák időrendben. 1575-1897
Mesterjátszmák üzenet utján
Mesterjátszmák tanácskozással
Mesterjátszmák fejből (tábla nélkül)
Nürnbergi sakkverseny játszmái, 1896
Budapesti millenáris sakkverseny, 1896. okt. 5-21
Moszkvai sakkverseny a "világbajnok" czimért

VII. RÉSZ. A SAKKOZÁS TÖRTÉNETÉHEZ.
A sakkjáték fejlődése:
  A) Indiában
  B) Perzsiában, Arábiában stb.
  C) Tamerlan körjátéka
  D) Európában
    1. Ströbecki játék
    2. Kempelen br. sakkautomatája
    3. Egy sakk-beszélyke
A sakkjáték történetének rövid időrendje (chronologiája)
Jeles sakkmesterek névsora

VIII. RÉSZ. A SAKK LOGIKÁJA.
  A) A sakk szellemi munkájának elmélete s gyakorlata
    1. A sakkozás s a benne levő erő
    2. Önmagában legjobb búzás
    3. A kiszámitásról
    4. A tervről általában s egyes eszmékről különösen
    5. A játszma 3 részének természete s határai
      A matolhatás általános szabályai
    6. Vizsgálódás és látás a sakkban
  B) A sakk-számitástan
    Elemző értékelmélet

IX. RÉSZ. ARANYSZABÁLYOK A SAKK JÁTÉKHOZ.
I. A cseljátékok (Gambit) elméleti szabályai
II. A jó hadállás elrendezésének, a roham kivitelének és védelmének szabályai
III. A különböző sakkbábok használata és alkalmazására vonatkozó szabályok
Végszó

---

Előszó

Sajátságos jellegénél fogva a sakkozást sem játéknak, sem tudománynak sem pedig művészetnek nem tarthatjuk, mert "játék"-nak sok a tudomány és "tudomány"-nak sok a játék. Inkább a tudomány, művészet és játék összetételéből áll.

A sakkozást, e nemes "játékot" két oldaláról alaposan tárgyaljuk:

1. Gyakorlatának, technikájának oldaláról. Aki a sakktábla felállitásától kezdve, a játék szabályait, a megnyitások és végjátékok gazdag változatait tanulmányozza, a feladványok megoldásait és a mesterjátszmákat végigjátszsza, az már sakkjátszó lehet és a sakkozás technikájának elméletét és gyakorlatát elsajátította.

2. Gondolkodástanának, logikájának oldaláról. A midőn magasabb szempontokból a szemlélő tehetség a combinátió és tervezgetések fejlesztésére szolgáló utbaterelő tanokat tárgyaljuk, ekkor alanyi módot nyújtunk a sakkozás gondolkodástanának elméletét és gyakorlatát alaposan megtanulni.

A sakkozás gondolkodástana, technikájának alapos ismeretét feltételezi.

A sakkozás ilyen kétoldalú megvilágitása után adjuk az érdekes chronologiát, mely nyilvánvalóvá teszi, hogy ezzel a legnemesebb játékkal már évezrek óta foglalkoznak az emberek - s mint minden, - ugy ez is nagy átalakuláson, fejlődésen ment keresztül, mig a tökély mai fokáig eljutott.

Fentiek nyomán a mű első négy része a kezdők kézikönyve, másik öt része pedig az előhaladott sakkozók nélkülözhetetlen kútforrása, hogy a sakkozás terén oly tág láthatárt nyerjenek, hogy azt magukban tovább fejleszszék - még tábla nélkül is.

---