"Ifjúságom
széthordta más.
Most: újraépül,
napra nap."
(Petrőczi Éva: Egy Jeszenyin-témára)
álmomban „ő” halkan így szólt hozzám
fiatal leszel megint ha akarod
de a tapasztalat hullámhosszán
állítanom kell ezt te is tudod
újra kezdhetsz majd minden elölről
az idő síkot te választod meg
a hosszú és tartalmas szövegből
munka család gyermek mi értelmet nyert
új ifjúságom mit kezdjek most veled
a hibákat újra elkövethetem
nyugodt öregkor mit eddig megéltem
tudom ez nem mond semmit sem neked
értem én már nem tűnődöm tovább
öreg maradok ébresztő „jó-barát”