---

Tartalom

Bévezetés
Értekezés a' magyar verselés módjárol és fordittásokrol.
Titus Petronius Arbiter' nevezetesebb versei. (Próba-fordittás.)
Rövid magyarázatok

---

Bevezetés

A' MAGYAR Verselés módjárol, 's Nyelvbeli ujjittásokrol támadt vetélkedések - Literáturánknak hasznára e' vagy kárára? a' következés fogja megmutatni! - máig-is hevesen folytattatnak. Az Iró, ki akár eredeti Versezetet készitteni; akár valamelly Munkát Versekben forditni szándékozik: minémü Vers-nemben irjon? 's millyen Magyarsággal éljen? - jóformán meghatározni sem tudja. Azon buzgó érzéstöl lelkesittetvén, hogy Nemzeti Literáturánknak, 's Anyai Nyelvünknek köz-ügyében meg-szóllamlani; minden Irónak 's Hazafinak nem csak méltó jussa, hanem kötelessége-is: reménylem, nem fogják tőlem Tudósaink rossz neven venni; hogy én, ki a' Versezeteknek nem csak olvasásában, hanem néha-néha készitgetésében-is gyönyörűségemet találom: a' fenn-forgó vetélkedésröl megállapitott vélekedésemet e' jelenvaló ÉRTEKEZÉSBEN, Hazám előtt felfedezni bátorkodom.

Szükségesnek láttam pedig, hogy az ennek következésében itt bémutatott Próba-fordittásnál fogva: átaljában a' Fordittásnak belső tulajdonságait, és különösen e' jelenvalónak minémüségeit-is eggy-két szóval megemlitvén; végre az egész Értekezest a' Magyar Nyelvről teendő némely Észrevételeimmel fejezzem-bé. Senkire azomban vélekedésemet erővel kötni nem akarom; hanem annak megitélését, 's a' fenn-forgó vetélkedésnek végső elintézését-is tudós Literátorainkra hagyván, részemröl megelégszem azzal: hogy a' miket a' Nemzeti Verselés, és Nyelv' ügyében rég'olta szivemben érzek, most ezen Értekezésben eggyüvé foglalva, közönségessé tehettem. - Azt ugyan eggy részröl nem kevéssé sajnálom, hogy midőn Gróf TELEKI LÁSZLÓNAK a' Magyar Versszerzés' mesterségéröl szólló Gondolatait e' folyó 1819-dik Esztendei Tud. Gyűjt. I. Kötetében olvashattam: akkor már a' Nyomtatás alá is tisztán elkészitett Kéz-irásomon többé nem változtathattam. Más részröl mindazáltal annyival inkább örűlök: hogy ama' túdós Méltóságnak Gondolataihoz; 's annál fogva, reménységem szerént több túdós Hazafiaknak megeggyező értelméhez is - csekély vélekedésemmel sokakban közelitettem.

A' mi pedig FORDITTÁSOMAT illeti; minthogy annak czélja, 's belső tulajdonságai alább a' most irtt Értekezés' folytában előadatnak: elég legyen itt, annak külső elintézéséröl röviden e' következendőket megjegyezni:

1. PETRONIUS' Satyriconjának többféle Kiadásai közül én csak kettőt láthatván; ugymint, a' SAMBUCUS' régibb kiadását, és a' Prof. ANTONIUS' Jegyzéseivel BURMANN szerént 1781-ben ki-adottat: a' Fordittást is csak ezekhez, 's a' mint egymástol eltávoznak, hol eggyikhez, hol másikhoz alkalmaztattam; a' melyikben t. i. helyesebb értelmet találhattam.

2. Nem az egész Satyricont (melly külömben- is nagy részént folyó-beszédböl áll); hanem csak az abban találtató nevezetesebb Verseket forditottam pedig-le: ugymint a' ki nem Prósának hanem Verseknek; még pedig hasonló Versekre leendő fordittásával kivántam ez uttal próbát tenni.

3. Fő tárgya volt ugyan fordittásomnak a' Polgári Háboru, mellynek folyóbeszéddel irtt bévezetését is elébe tettem; de e' mellett több apróbb darabjait, 's Vers-töredékeit is által forditottam: mellyek magokban 's minden öszvefüggés nélkül is érthetők; egyszersmind bennek valamelly hasznos igasság, szép leirás, vagy a' tisztább füleket sem sértő enyelgés foglaltatik. Noha pedig:

4. A' Trója' megvétele nagy részint az Aeneis' II-dik Könyvéből költsönözött képeknek eröltetett nagyittásábol áll; 's hihetőképpen csak az idegen tollakkal kevélykedő Vers-faragók' kigúnyolására irattatott: de eggy részröl magának a' tárgynak nevezetes; más részröl a' Szép-mesterségek, 's Tudományok' elhagyásáról, Folyó-beszédben elébe tett panasznak érzékeny volta - arra birtak: hogy Fordittásomban ezeknek is helyet adtam.

5. Petronius' Életének rövid leirása után, mindjárt a' Polgári háborut, mint legjelesebb Költeményt tévén; a' több külömbféle tárgyu Versezeteket, eredeti rendjekre való minden tekintet nélkül, a' mint jobbnak láttam, egymás után a' szerént helyheztettem; 's folyó számokkal jegyezve, mindeniknek rövid foglalattyát is elébe kitettem.

6. Hogy az Olvasó a' fordittást az eredetivel annál könnyebben öszve vethesse; 's hogy annak külömböző olvasása (varians lectio) közül, én melyiken állapodtam-meg? láthassa: - mellé tettem a' Deák Originált is. Végre

7. A' Polgári háboru' leirását követő Jegyzés, annak Költői szerkeztetését adja elő: de ezen kivül a' Versekben előforduló tulajdon nevek, helyek, 's nehezebb kitételek' világosittására szolgáló RÖVID MAGYARÁZATOK is - az azokkal élni kivánók' kedvéért Betü-rendben, a' könyvnek végén feltaláltatnak: hol a' Romai számok a' Vers-fejeknek; az Arabsok pedig magoknak a' Verseknek, hasonló számjaira mutatnak.

Többire, ha Munkátskám a' tudós és jó izlésü Hazafiak közül kedvellőket találhat, meglesz fáradtságom' jutalma; melly ujjabb próba-tételre is ösztönül; de az Oltsárlók ellen is paizsul fog szolgálni. Kiknek az általam 1813-dik Esztendőben kiadott MONDOLATRA koholt Feleletjekben, 's némely Recensiókban foglalt - nem annyira helyes ellenvetésekre; mint leginkább alatsony személy-sértésekre különösen felelni érdemesnek nem tartván; de azokat egészen szó nélkül hagyni sem kivánván: engedjék meg Olvasóim, hogy rész szerént saját mentségemre; rész szerént a' Mondolattal küszködők' megczáfolására - itt foglalhasson (mint-eggy toldalék képpen) helyet, ezen igasságos

VÁLASZ A' MONDOLATRA - FELELŐKHEZ, ÉS RECENSENSEKHEZ.

---