Versenyjog
Tartalom
I. RÉSZ: VERSENYJOG ÉS VERSENYPOLITIKA - ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉS
1. A verseny lényege, hatása
2. A verseny funkciói
3. Közgazdasági megközelítések
3.1. A klasszikus elmélet
3.2. Az árelmélet
3.3. A tökéletes verseny
3.4. A harvardi iskola
3.5. Dinamikus elméletek
3.6. A chicagói iskola
3.7. A támadható piacok elmélete
3.8. A modern piacelmélet
4. Versenyjog és versenypolitika
5. A verseny szabadságának korlátai
5.1. A verseny természetes korlátai
5.2. A verseny állami eszközökkel való korlátozása
5.3. A verseny korlátozása a piaci szereplők által
5.3.1. A versenykorlátozó megállapodások
5.3.2. Monopolizáció és kizáró visszaélések gazdasági erőfölény révén
5.3.3. A piaci struktúra alakítása - a fúziókontroll
6. Tisztességtelenség a versenyben
7. A versenyjog története
7.1. A versenyjog nemzetközi fejlődése
7.2. A versenyjog magyarországi fejlődése
8. Az Alkotmány és a versenyjog
9. A versenytörvény hatálya
9.1. Személyi és tárgyi hatály
9.2. Területi hatály
9.3. A Tpvt. korlátozott alkalmazhatósága
9.4. Az EU és a hazai versenyfelügyeleti eljárás illeszkedési szabályai
II. RÉSZ: A TISZTESSÉGTELEN VERSENY TILALMA
1. A tisztességtelen verseny tilalmába ütköző magatartások a Tpvt.-ben
1.1. Bevezető
1.2. A védendő érdekek
1.3. A szabályozás nemzetközi háttere
1.4. A tisztességtelen versenyjog fejlődése és a fogyasztói érdekek védelme - jogösszehasonlító elemzés
1.5. EU jogalkotás
1.6. Kapcsolat a magánjoggal
1.7. A szabályozás rendszere: generálklauzula és nevesített tényállások
1.8. A tisztességtelenség fogalma
2. Nevesített tényállások
2.1. A versenytárs jó hírnevének megsértése
2.2. Az üzleti titok védelme
2.2.1. Bevezető
2.2.2. A TRIPS-megállapodás rendelkezései a fel nem tárt információk védelméről
2.2.3. Az üzleti titok fogalma
2.2.4. Az üzleti titoksértés elkövetési magatartása
2.2.5. Az üzleti titok védelme a Ptk.-ban
2.2.6. Az üzleti titok védelme és az iparjogvédelem
2.2.7. A know-how védelme
2.3. Jellegbitorlás, utánzás
2.3.1. Védelem a versenytárs ráfordításainak jogosulatlan kihasználásával szemben
2.3.2. A jellegbitorlás tényállási elemei
2.3.3. Az áru eredetének megjelölése
2.3.4. A jellegbitorlás kapcsolata a fogyasztó megtévesztésének tilalmával
2.3.5. A jellegbitorlás kapcsolata az iparjogvédelemmel (szellemi alkotások védelmével)
2.4. Felhívás bojkottra
2.5. A versenyeztetés tisztaságának megsértése
III. RÉSZ: PIACMEGHATÁROZÁS ÉS PIACI ERŐ
1. A piac és az érintett piac
2. Az érintett piac meghatározása
2.1. Termékpiac és keresleti helyettesíthetőség
2.1.1. A SSNIP teszt
2.2. Termékpiac és kínálati helyettesíthetőség
2.3. A földrajzi piac
3. A piacok egymáshoz való viszonya
4. A piaci erő
IV. RÉSZ: A VERSENYT KORLÁTOZÓ MEGÁLLAPODÁSOK
1. Bevezető
2. A versenyt korlátozó megállapodások tilalma - alapfogalmak
2.1. A vállalkozás fogalma
2.2. A tiltott magatartások
2.2.1. Megállapodás
2.2.2. Összehangolt magatartás
2.2.3. A vállalkozások társulásainak döntése
2.2.4. Az egységes, összetett és folytatólagos megállapodás fogalma
2.2.5. Egyoldalú magatartás
2.2.6. A közös vállalat megítélése
2.2.7. Az ügynöki megállapodások
2.3. A verseny korlátozásának fogalma
2.3.1. A versenykorlátozó cél
2.3.2. A versenykorlátozó hatás és szükséges minimuma
2.4. A tagállamok közötti kereskedelem érintettségének fogalma
2.4.1. A tagállamok közötti kereskedelem
2.4.2. Érintettség
3. A versenykorlátozás tilalmának alkalmazhatósága
4. A versenykorlátozó megállapodások tilalmához fűzött jogkövetkezmény
5. Mentesülés a tilalom alól
5.1. A mentesülés feltételei
5.1.1. A megállapodásból származó előnyök
5.1.2. A fogyasztók méltányos részesedése
5.1.3. A korlátozások nélkülözhetetlensége
5.1.4. A verseny kizárásának hiánya
5.1.5. A mentesülési klauzula alkalmazása
6. A versenyt korlátozó megállapodások fajtái
6.1. Kőkemény horizontális versenykorlátozások - kartellek
6.1.1. Kartellek: árrögzítés
6.1.2. Kartellek: kibocsátás-korlátozás, piacfelosztás
6.1.3. Kartellek: pályázaton való összejátszás
6.2. Egyéb horizontális versenykorlátozások
6.2.1. Az információcsere megítélése
6.2.2. Beszerzési megállapodások
6.2.3. Értékesítési megállapodások
6.2.4. Kutatás-fejlesztési (K+F) megállapodások
6.2.5. Gyártási, szakosítási megállapodások
6.3. Vertikális korlátozások
6.3.1. Kőkemény vertikális versenykorlátozások
6.3.2. Egyéb vertikális korlátozások
6.4. Vertikális csoportmentesség
7. Az uniós és a magyar szabályok viszonya
V. RÉSZ: A GAZDASÁGI ERŐFÖLÉNNYEL VALÓ VISSZAÉLÉS
1. Bevezető
2. Gazdasági erőfölény - jelentős piaci erő
2.1. A gazdasági erőfölény meglétének megállapítása
2.2. Az erőfölény megállapítása a joggyakorlatban
2.2.1. A piaci részesedés
2.2.2. A belépési és terjeszkedési korlátok
2.2.3. Vevői erő hiánya
2.3. Az együttes (közös) erőfölény
2.4. Az erőfölényes vállalkozás különleges felelőssége
3. Az érintett piac problémája
4. A tagállamok közötti kereskedelem érintettsége
4.1. A belső piac egésze, vagy jelentős része
4.2. A kereskedelem befolyásolása
5. A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés
5.1. A kizáró jellegű visszaélések
5.1.1. A felfaló árazás
5.1.2. Az egyetlen márkához kötés és a hűségkedvezmények
5.1.3. Árukapcsolás
5.1.4. A szolgáltatás megtagadása
5.2. Kizsákmányoló visszaélések
5.2.1. Túlzottan magas árképzés
5.2.2. Nem kívánt szolgáltatás igénybevételére kötelezés
5.2.3. Hátrányos szerződési feltételek kikényszerítése
6. Az uniós jog és a magyar jog viszonya
VI. RÉSZ: KONCENTRÁCIÓ-ELLENŐRZÉS, FÚZIÓKONTROLL
1. Bevezető
1.1. A versenypolitika és az összefonódások ellenőrzése, továbbá az egyéb politikákkal való kapcsolata
1.2. A fúziók okai, előnyei és hátrányai
1.3. A fúziókontrollra vonatkozó szabályozás megjelenése a világban
1.4. A fúziókontrollra vonatkozó szabályozás kialakulása az Európai Unióban
1.5. Fúziókontroll Magyarországon
2. Az összefonódás fogalma és fajtái Magyarországon és az EU-ban
2.1. Az összefonódások csoportosítása azok hatása alapján
2.1.1. Horizontális összefonódások
2.1.2. Vertikális összefonódások
2.1.3. Portfolió hatással járó összefonódások
2.1.4. Konglomerátum típusú összefonódások
2.2. Az összefonódások csoportosítása megvalósítás módja alapján
2.2.1. Szűk értelemben vett fúzió - egyesülés
2.2.2. Beolvadás
2.2.3. Közös vállalkozás
2.2.4. Irányításszerzés
2.2.5. Vállalkozásrész
2.2.6. Kivételek
3. Hatásköri kérdések
3.1. Bejelentési kötelezettség
3.1.1. Bejelentési kötelezettség Magyarországon
3.1.2. Bejelentési kötelezettség az Európai Unióban
3.2. Küszöbszámok jelentősége és meghatározása
3.2.1. Uniós jelentőségű összefonódás
3.2.2. A versenytörvény alapján bejelentési kötelezettség alá eső összefonódások
3.3. Árbevétel számítása
3.4. Az extraterritorialitás kérdése a fúziókontroll esetében
4. Az összefonódások értékelésének szempontjai - a fúziós tesztek és azok alkalmazási köre
4.1. Erőfölény teszt
4.2. SLC-teszt
4.3. SIEC-teszt
4.4. Az érintett piaci jellegzetességei az összefonódások esetében
4.5. A piaci részesedések és a koncentráció foka, valamint annak mérése
4.6. A közös erőfölény összefonódások esetében
4.7. A vevői erő jelentősége
4.8. A belépési korlátok jelentősége és a potenciális versenytársak szerepe az értékelés során
4.9. A hatékonysági védekezés és az elbukó vállalkozások esete
4.9.1. A hatékonysági védekezés
4.9.2. Az elbukó vállalkozások esete
4.10. Az új fúziós teszt rációja
5. Az összefonódások engedélyezése és a koncentráció megtiltása
5.1. Az összefonódások engedélyezése feltételekkel vagy kötelezettségekkel
5.1.1. Strukturális feltételek
5.1.2. Magatartási feltételek
5.2. A kapcsolódó versenykorlátozások megítélése
6. Az összefonódások elbírálására rendelkezésre álló határidők és az eljárás végén hozható határozatok
6.1. A Versenytörvény alapján
6.2. A 139/2004/EK tanácsi rendelet alapján
VII. RÉSZ: GAZDASÁGI SZABÁLYOZÁS ÉS VERSENYJOG
1. Versenyjog és gazdasági szabályozás fogalma
2. A gazdasági szabályozás és versenyjog viszonyának történeti megközelítése
3. Gazdaság-szabályozási elméletek
3.1. Industrial organisations
3.2. A gazdasági szabályozás normatív teóriája
3.3. A szabályozás pozitív elmélete
3.4. A pozitív és normatív elmélet közti kapcsolat
4. Versenyjogot meghaladó szabályozás szükségessége
5. Szabályozott iparágak
5.1. Természetes monopólium
5.2. Reguláció
5.3. Dereguláció
6. Versenyteremtés a szabályozott iparágakban
6.1. A versenyteremtés modelljei és elemei
6.2. Re-reguláció
7. A versenyteremtés európai modellje
7.1. Az európai modell pillérei és a versenyjog szerepe
7.2. Liberalizáció és versenyjog
7.3. Európai re-reguláció és versenyjog
7.3.1. Az európai re-reguláció fejlődése a távközlés tekintetében
7.3.2. A jelentős piaci erő, mint az arányos beavatkozás biztosítéka
7.3.3. A jelentős piaci erő alkalmazása a távközlésben
7.3.4. A JPE más iparágakban
7.4. Versenyjog, mint az európai szabályozási modell önálló eleme
8. Szabályozóhatóságok és a versenyhatóság
8.1. A szabályozóhatóságok létrejötte
8.2. Szabályozóhatóságok és versenyhatóságok közti integrációs törekvések
8.3. Szabályozóhatóságok és versenyhatóságok közti együttműködés
9. Gazdasági szabályozás és versenyjog viszonya a gyakorlatban
9.1. Versenyjog kizárólagos alkalmazásának esetei
9.2. Versenyjogi jogalkalmazás alól kivett területek
9.2.1. Az Uniós versenyjog alól kivett területek
9.2.2. Tpvt. hatálya alól kivett magatartások
9.3. Az ágazati szabályozás és versenyjog párhuzamos alkalmazása
9.4. Versenyjog és ágazati szabályozás közti ütközések
9.4.1. Az EU versenyjogba való ütközés
9.4.2. Nemzeti versenyjogba ütközés
VIII. RÉSZ: TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLATOK TANÚSÍTÁSÁNAK TILALMA
1. Fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása
2. Szabályozási előzmények
3. Az EU-szabályozás
4. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény
5. A versenytörvény
6. A reklámtörvény
7. Egyéb jogszabályok
IX. RÉSZ: AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK SZABÁLYOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON
1. Bevezetés
2. Az Európai Unió működéséről szóló Szerződés állami támogatási szabályai
2.1. EUMSZ 107. cikk (1) - összeegyeztethetetlen állami támogatás
2.1.1. A támogatás tagállam által nyújtott vagy állami forrásból származik
2.1.2. Kedvezményezett
2.1.3. Előny
2.1.4. Szelektivitás. Speciális és általános intézkedések. A rendszer természetéből fakadó intézkedések
2.1.5. A tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatás
2.1.6. A verseny torzítása
2.2. Kivételek az EUMSZ 107. cikkének tilalma alól
2.2.1. A belső piaccal automatikusan összeegyeztethető támogatások
2.2.2. A Bizottság jóváhagyásától függő mentességek, kivételek
2.2.3. Az állami támogatási intézkedések értékelésekor figyelembe vett tényezők, a teljesítendő feltételek
2.2.4. Csoportmentesség
2.2.5. Az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése alóli egyéb mentességek
2.3. Eljárás
2.3.1. Az EUMSz rendelkezései
2.3.2. A Bizottság ellenőrző szerepe
2.3.3. Hivatalos bejelentés és prenotifikáció
2.3.4. Jogellenes támogatások
2.3.5. Támogatással való visszaélés
2.3.6. Létező támogatások ellenőrzése a 108. cikk (1) bekezdése alapján
2.3.7. Érdekelt felek és a védekezéshez való jog
3. Az állami támogatások ellenőrzése Magyarországon
X. RÉSZ: SZERVEZETI ÉS ELJÁRÁSJOGI KÉRDÉSEK
1. Szervezeti-intézményi rendszer - Általános elvek
2. Néhány ország szabályozásának áttekintése
2.1. Németország
2.2. Franciaország
2.3. Angol szabályozás
2.4. Svéd szabályozás
2.5. Amerikai Egyesült Államok szabályozása
2.6. Európai Unió szabályozása
3. Gazdasági Versenyhivatal
3.1. A GVH státusza, szervezete
3.2. A GVH elnöke
3.3. Ágazati vizsgálat
3.4. Bejelentés és panasz
3.4.1. Uniós szabályozás
3.4.2. Magyar szabályozás
3.5. A versenyfelügyeleti eljárás szabályai
3.5.1. A versenyfelügyeleti eljárás - speciális közigazgatási hatósági eljárás
3.5.2. A GVH versenyfelügyeleti eljárásának megindítása
3.5.3. Az ügyfél fogalma
3.5.4. Az eljárás szakaszai
3.5.5. Eljárási határidők
3.5.6. A tényállás tisztázása
3.5.7. Kizárás
3.5.8. Jogorvoslat a GVH versenyfelügyeleti eljárásában
3.5.9. A GVH által indítható per
3.5.10. A bíróság versenyfelügyeleti eljárása
3.5.11. A versenyjogi szabályok megsértésének polgári jogi jogkövetkezményei
3.6. Eljárás az EK versenyszabályok alkalmazása során
3.6.1. Versenykorlátozó megállapodás és az erőfölénnyel való visszaélés tilalmába ütköző ügyek
FELHASZNÁLT IRODALOM
AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ÉS A TÖRVÉNYSZÉK HIVATKOZOTT ÍTÉLETEI