Győrffy Erzsébet
Helynév-szociológia
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
BEVEZETÉS
1. A HELYNÉV-SZOCIOLÓGIA KUTATÁSI TERÜLETEI
1.1. Helynév-szociológiai vizsgálatok a 20. század második felében
1.2. Helynév-szociológiai vizsgálatok a 21. században
1.3. A helynév-szociológiai szempont történeti felhasználhatósága
2. HELYNÉV ÉS IDENTITÁS
2.1. A tulajdonnév jelentésszerkezete
2.2. A helynevek identitásteremtő és -jelölő szerepe
2.3. A szleng helynevek és a hozzájuk kapcsolódó attitűdök
2.3.1. Az attitűdvizsgálat eredményei
2.3.2. A szleng helynevek affektív és szociális funkciója
3. A NÉVVARIÁNSOK SZOCIOONOMASZTIKAI MEGKÖZELÍTÉSBEN
3.1. A hivatalos név terminus
3.2. A névvariánsok tipológiája
4. A MENTÁLIS TÉRKÉPEZÉS HELYNÉV-SZOCIOLÓGIAI ALKALMAZÁSÁRÓL
4.1. A mentális és/vagy kognitív térkép
4.2. A téri nyelv
4.3. A mentális térképezés módszerei
4.4. Névhasználói mentális térképek
4.5. A mentális térképezés során észlelt helynévhasználati jelenségek
5. A HELYNÉVISMERET
5.1. Helynévismereti írások a 20. századból
5.2. Helynévismereti vizsgálatok Tépén
5.2.1. A módszertanról
5.2.2. A kutatás során felmerült módszertani dilemmák
5.2.3. A helynévismereti vizsgálatok eredményei
6. HELYNÉVISMERET ÉS NÉVKÖZÖSSÉG
6.1. A névközösség fogalmának meghatározásai
6.2. A helynévközösség és a helynévismeret összefüggései
6.3. A helynév-kompetencia
7. SZLENG HELYNEVEK ÉS NÉVADÁSI MODELLEK
7.1. Hajdúszoboszló névvariánsai
7.2. A szleng helynevek létrejötte
8. KITEKINTÉS
MELLÉKLETEK
Tépe helynevei
Tépe térképei
IRODALOM
Bevezetés
A tulajdonnév kategóriájának meghatározása időről időre felkelti a nyelvészeknek, filozófusoknak, logikusoknak és maguknak a névkutatóknak az érdeklődését is. Az utóbbi évtizedekben e kérdéssel kapcsolatban új tényezőként jelent meg a név identitásjelölő szerepe, s ezzel összefüggésben a nevek vizsgálata újabban hangsúlyozottan a társadalmi beágyazottságukkal együtt történik. Legutóbb Hoffmann István a név és az identitás összefüggéseit boncolgató tanulmányában J. Soltész Katalin (1979) klasszikus, többtényezős jelentésstruktúra felfogását (amely a tulajdonnévnek denotatív, konnotatív, közszói, etimológiai jelentést tulajdonít) egy ötödik elemmel is kiegészítette: a kulturális jelentéssel. "A neveket (...) minden más nyelvi elemnél erősebben jellemzi a kultúrával való összefüggésük. Ezt másfelől úgy is megfogalmazhatjuk, hogy a névhasználat legalább annyira kulturális, mint amennyire nyelvi kérdés." (Hoffmann I. 2010: 52).
Munkám középpontjában olyan élőnyelvi vizsgálatok állnak, melyek a helynévnek a társadalmi beágyazottságából indulnak ki. A helynév-szociológiai kutatások sem a hazai, sem a nemzetközi névtudományban nem tekintenek vissza hosszú múltra, és a kutatók jellemzően pusztán egy-egy részproblémával foglalkoztak munkáikban, ráadásul vagy csupán elméleti, vagy csupán gyakorlati megközelítéssel, e két közelítésmódot ötvöző munka nemigen látott napvilágot. Munkám éppen ezért egy olyan átfogó szocioonomasztikai elméleti modell kidolgozására irányul, amely keretet nyújthat a helynevek ilyen szempontú vizsgálatához. Ennek kialakításában természetesen támaszkodom a korábbi szakmunkák ma is érvényesnek tartható eredményeire, de építek az újabb névelméleti kutatásokra is. Az elemzési modell elméleti megalapozásának keretét a funkcionális nyelvészetben határozom meg, e nyelvszemlélet ugyanis az empirikus adatokból kiindulva, induktív módon jut el az elméleti általánosításokig.
A magyar helynévkutatásban a szociológiai aspektusú vizsgálatokat - ahogyan erre utaltam - csak szórványosan találjuk meg, s azok jobbára a névismeret, a névgyakoriság kérdéskörére terjednek ki. Csupán néhány írás foglalkozik ezenkívül a helynévváltozatok stilisztikai funkciójának vizsgálatával vagy a helynevek szerepével az etnikai célú nyelvi rekonstrukcióban. Noha a nemzetközi szakirodalomban valamivel gazdagabbak az e téren mutatkozó eredmények, máig nem alakult ki e területen egységes terminológia és módszertan. Munkám során ezért arra törekedtem, hogy saját élőnyelvi vizsgálataimból kiindulva, valamint más diszciplínák szemléletét és módszereit is segítségül hívva kialakítsak egy koherens, több szempontú szocioonomasztikai vizsgálati keretet. A korábbi kutatások felülvizsgálatát, a felvetett kérdések újragondolását ugyancsak fontosnak tartom, hiszen a névkutatás elmélete és módszertana jelentősen gazdagodott az utóbbi évtizedekben, és emellett az 1960-as, 1970-es évek óta (amikorról a magyar helynévismereti kutatások első munkái valók) számos életmódbeli változás történt (a gazdálkodás visszaszorulása, a digitális térképek és az utazás elterjedése, a mobilitás megnövekedése stb.), s ezek a körülmények hatással voltak a helynevek életére és használatára is.
...