---

Tartalom

Előszó

TUDOMÁNYKÖZISÉG ÉS MAGYARSÁGTUDOMÁNY - DIMENZIONÁLIS NYELVÉSZETI KERETBEN
Bárth M. János: Erdélyi településnév-típusok a névföldrajzi adatok tükrében
Horváth László: A volna: lenne kettősség középmagyar kori magánéleti szövegekben
Juhász Dezső: Egy új magyar nyelvjárástörténeti kézikönyv terve
Korompay Klára: Szókészlettani vizsgálat az archaikus népi imádságok köréből: a középkori Grál-motívum kifejezéskincse
Rancz Teréz: Standardizációs törekvések és nyelvjárásmentő attitűd találkozása a felső-háromszéki beszélőközösségben
Révay Valéria: A görögkatolikusok első magyar nyelvű liturgiájának nyelvéről
T. Somogyi Magda - Tiner Tibor: Topánfalvától az Északi pólusig - A földrajzi nevek Jókai műveiben
Szentgyörgyi Rudolf: A középmagyar múlt idők rendszerének vizsgálata dimenzionális nyelvészeti keretben
Terbe Erika: Hangjelölési kérdések Nádasdy Tamás és Kanizsai Orsolya levelezésében
Zelliger Erzsébet: Honfoglalásunk vitás kérdéseihez

NYELVI SOKSZÍNŰSÉG: A KÁRPÁT-MEDENCEI MAGYARSÁG JELENE ÉS JÖVŐJE
Tolcsvai Nagy Gábor: A magyar nyelv és nyelvközösség (Közép-)Európában. Tudományközi értelmezés
Péntek János: Etnonimák és identitások
Fóris Ágota: A magyar terminológia-politikáról és stratégiáról
Szoták Szilvia: Nyelvi tájképek és a gazdaság
Benő Attila: A Termini online szótár etimológiai kérdései
M. Pintér Tibor: Adatbányászat a kétnyelvűség mögött
Szoták Szilvia - Kocsyné Takács Ildikó: Mélyszegénységben magyarul
Molnár Csikós László: Társnyelvek korlátozott önállósága
Demeter Gáborné - Gúti Erika - Hoss Alexandra: Magyarországon elismert kétnyelvű nemzeti kisebbségi gyermekek a pedagógiai szakszolgálat rendszerében

IDENTITÁS, RÉGIÓ, NEMZETISÉG
Máté Éva - Pirisi Gábor - Trócsányi András: A felszakadozó térszerkezet Magyarországa - Esettanulmány a Dél-dunántúli régióból
Janek István: Szlovák-magyar bilaterális kapcsolatok és revíziós elképzelések 1938-45 között
Minorics Tünde: Az örökségpolitika hatása a helyi társadalmakra, nemzetiségi vonatkozásai
Szakál Imre: Beregszász és az első világháborút követő hatalomváltás

---

Fülszöveg

Kötetünk a 2016. augusztus 21-26. között Pécsett megrendezett, Kultúra- és tudományköziség. Magyarságtudomány a 21. században címet viselő, VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus három, nyelvészeti szimpóziumának előadásait tartalmazza. Az egyes szimpóziumok egyben az előadások témakörét, a nyelvi, nyelvhasználati jelenségek elemzési szempontjait is jelzik.

Nyelvhasználat-történet, tudományköziség, magyarságtudomány című részben közölt tanulmányok a nyelvet időbe, térbe, kultúrába ágyazottan mutatják be a dimenzionális nyelvszemlélet jegyében. A tanulmányok ugyanakkor többéves kutatási programokat mutatnak be, és a terület újabb kutatási eredményeiről is számot adnak, a tematikai sokszínűséget is megjelenítve.

Nyelvi sokszínűség: A Kárpát-medencei magyarság jelene és jövője című szimpózium előadóinak többsége a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat munkatársa volt. Ezek az előadások a külső régiók és a magyarországi nyelvi változásokkal kapcsolatos szociolingvisztikai kérdéseket ismertették. Az interdiszciplináris megközelítés szellemében íródott tanulmányok a Kárpát-medencei nyelvi helyzetek, jelenségek és folyamatok sokféleségét elemzik, utalva a nyelvtervezési feladatokra is.

Az Identitás, régió, nemzetiség címmel közölt tanulmányok multidiszciplináris keretben elemzik a regionalizmus jelenségköréhez kapcsolódó problémákat: a kisebbségi, nemzetiségi kérdéseket. A regionalizmus szemlélete alapján a szerzők a jelenséget nyelvészeti, jogi, eszmetörténeti, politikatörténeti, politikai földrajzi, szociológiai és politológiai megközelítésben tárgyalják.

Ajánljuk a kötet írásait mindazoknak, akiket foglalkoztat a Kárpát-medencei magyar nyelvváltozatok jelene, múltja és jövője, a nyelvi norma története, a kétnyelvűség és a nyelvi tervezés, a nyelvi és társadalmi folyamatokat meghatározó regionális kontextusok kérdése.

---