Biró Endre
"Isten hajléka"
A bucsai református templom és gyülekezetének története
TARTALOM, FÜLSZÖVEGTartalom
Előszó
Koncz Tibor esperes bevezetője
Az egyház története
Templomépítés I.
Arnold Frauenfelder
Templomépítés II.
Adományok
Adományozók névsora
A templom felszentelése
Bucsatelepi Protestáns Kör
Cigány (Czinka) Panna
A Gyülekezeti Ház
Presbiteri jegyzőkönyv I.
Levelezés
Presbiteri jegyzőkönyv II.
Pénzügyek
Klenódiumok
A harang
Úrasztala
Vallásos élet
A vallás gyakorlása
Beszámolók, jelentések
Lelkészek
A templom épülete
Adatok a templomról, az egyházról
Néhány szó magamról
Fülszöveg
Bucsai László bucsatelepi református lelkész 1926-ban a templom felszentelése alkalmával megjelentetett egy kis füzetet "Isten hajléka" címmel.
Milyen kifejező s mennyire találó ez a cím egy templomra vonatkoztatva. Valóban az Isten és a hit állandó hajlékaként ismerhetjük ezeket az épületeket bárhol a világban. Isten hajlékának felépítése, megvalósítása bizony áldozatokkal jár. S nem kismértékű ez, hiszen itt Bucsatelepen kirívóan nagy számban éltek szegény sorsú emberek, szegény hívők. Az anyagi hátrányok azonban nem befolyásolták a lelki gazdagságot.
A jövő számára fontos, hogy a templom múltja teljes egészében fel legyen tárva. Minden olyan adatot felkutattam, amely bármilyen vonatkozásban utal a reformátusok itteni működésére, az egyházi élet küzdelmeire.
Immár közel száz éve, hogy megfelelő helyen végezheti a lelkész az Úr előtti szolgálatát. Bucsai László gondolatai éltetik tovább a református gyülekezetet, hiszen az általa szervezett és véghez vitt építkezés nyoma itt látható Bucsa főutcáján. Ez az épület nemcsak a vallást szolgálja, de tanúbizonysága annak az összefogásnak, annak a lendületnek, amely végül sok-sok áldozat után végre megvalósult.
Biró Endre
a Magyar Kultúra Lovagja