---

Tartalom

Előszó
I. A hit kérdései. Mítoszok és vallások.
II. Ősi (primitív) vallások
  - Az indiánok hitvilága
III. Az antik világ vallásai
  - Zoroasztrianizmus
  - Mezopotámia
  - Egyiptom
  - Görög-római vallások
  - Kína
    - Konfucianizmus
    - Taoizmus
  - Japán
    - A japán Zen (és a kínai Csan)
  - Mithraizmus
  - Északi (Norse) vallás
IV. A ma élő fontos vallások
  - Judaizmus
  - Kereszténység
  - India vallásai és istentagadó hitei
    - Hinduizmus
    - Buddhizmus és dzsainizmus
    - Lámaizmus
    - Szikhizmus
  - Iszlám
    - Mongolok és tatárok
    - A bahái vallás
V. Mi a baj a vallásokkal?
VI. Egyházak
- A római katolikus egyház
- Más keresztény egyházak
- Az anglikán egyház
- A bahái egyház
VII. Összegzés
VIII. A Nagy és Szent háború
Mellékletek
Irodalom
Linkek

---

Előszó

Már az adatgyűjtésnél tapasztalnom kellett, hogy minden eddigi írásomnál nagyobb bátorságra lesz szükségem. Több szempontból másképp láttam a világot, más adatok éltek bennem, mint amit az első adatsorok mutattak. Egyrészt tehát meg kell birkóznom saját ateista bensőmmel, másrészt - mivel változatlanul vallom, hogy isten vagy akármi más néven a világunk felett alkotóként és uralkodóként szereplő lény nem létezhet - jóval nagyobb ellenállással, ellenszenvvel fog találkozni az írásom, mint amivel eddig számoltam. Rettenetesen nehéz leírni - mivel már a szűk rokonságomban, közeli ismerőseim, barátaim körében sok végtelenül mélyen hívő ember van -, hogy ha isten létezik, az gonosz lény. Normális, emberiességtől fűtött lény nem hozhatta létre, nem irányíthatja ezt a gyűlölettel, mocsokkal teli, vérben úszó világot.

Első meghökkentő információval Jason Boyett e-könyvében 3 találkoztam, aki azt állítja, hogy "humans are born believers" (az emberek született hívők). Magyar származású tudós hölgyre, Deborah Kelemen gyerekekkel (két csoporttal, 5-6 és 7-8 évesekkel) végzett kutatásaira utal, amelyek szerint a gyerekek okot és célt látnak a természet dolgaiban, és elkülönítik a fizikai és szellemi kérdéseket. Meglepő, nemde? Engem nagyon meglepett!

A második meglepetés-csokrot a "Pew Research Center" (Pew Kutató Központ) vallásokkal kapcsolatos adatai szolgáltatták. Rögtön találkoznak, kedves olvasók a magát pártsemleges, nem érdekképviseleti intézménynek valló társaság részletes adataival. Kelet-Közép-, majd Nyugat-Európa népei közvéleménykutatások során vallanak arról, hívők-e, és mennyire gyakorolják a vallásukat (milyen sűrűn járnak templomba)? Biztos vagyok benne, hogy - figyelemmel a még általános közvéleménnyel, amelyben az ateisták közveszélyes alakokként szerepelnek - a vallomások túlzottak. Ezzel együtt hihetetlennek tűnik, hogy Kelet-Európa népeinek döntő többsége 80 százalék feletti arányban hívő. A templomba járók aránya közel azonos az eddigi ismereteimmel, és Nyugat-Európa adatai sem lepnek meg. Érdekes ellentmondásnak tűnik, hogy míg az ortodox keresztények között több a hívő, mint a nem ortodoxok körében, a vallásgyakorlók aránya fordított. A többi kontinens közül Ázsiáról van valami képem, mivel hét évet éltem Indiában, és ott a nem hívő ritka volt, mint a fehér holló. Gyökeresen más a hit, nincs mindent torzító egyház, de elképesztően mély hit uralja az országot. Afrika és a két Amerika sötét világ számomra ebben a kérdéskörben. Ez az írás kötelezően tágítani fogja ez irányú tudásomat.

Minden korábbi írásommal tanultam is, tágultak az ismereteim. Most erőteljesebben jelentkezik az ismeretek hiánya. A napokban írtam le Lónyai Péternek, a könyv szerkesztőjének, hogy lubickolok ebben a témában. Lubickolok, mert mérhetetlenül sokat tanulok. Párhuzamosan több könyvet olvasok, kutatok az eddigi írásaimban, az Interneten. Tanulok és tanulok!

Ezzel eleget is tettem szokásos vallomásomnak: nem tudósként írok, hanem mindennapi szürke gondolkodóként, járdakoptatóként. Jelen témakörben különösen fontos ezt hangsúlyozni, hiszen történelem, vallástörténelem, filozófia, vallásfilozófia, pszichológia, teológia, és még számtalan tudományág alapos ismeretére lenne szükség tudományos szint eléréséhez.

Kérem, fogadják ezt a könyvet a helyén: széleskörű megalapozottsággal, javító szándékkal írt ismeretterjesztő mű.

---