---

Tartalom

I. KÖTET

UTAMBÓL. 1853
  I. EGY TISZAI GŐZÖSÖN
  II. A JÁTÉKOS
  III. A BARADLÁBAN
  IV. SZILICZE. (Tündérrege)
ÉLETUTAK

II. KÖTET

NÓGRÁDVÁR VÉGNAPJAI
TALÁLKOZÁS A VEZÚVON
DIDIER
EGY ZSIDÓ A XIII. SZÁZADBAN

III. KÖTET

AZ ARAB CSILLAGÁSZ
HORATIO SPARKINS
A SZERELEM ZARÁNDOKA
ÖRDÖG MARKA
EGY APA
A MÓR HAGYOMÁNYA
ELVESZTETT PARADICSOM
A VÁRPARANCSNOK ÉS A JEGYZŐ

---

Előszó

Minden kornak meg vannak saját uralkodó divat eszméi, melyek kisebb nagyobb körben forognak s nem ritkán átalános érdek és közbeszéd tárgyaivá lesznek. Ilyenek példáúl az utóbbi évtizedből a lélekidézés, Pepitadüh, asztaltáncz, chloroform, California, lőgyapot, rudnói pap, rébuszok sat. - Mint divat üstökösök nehány hétig vagy hónapig megjárják, aztán egy részük elkopik mint valamely rigolettoi dal, más részüket a találó gunyor élczei nyilazzák agyon.

Gyermekkoromból két en vogue lévő tárgyva emlékezem. Az első: a mopsz-faj pártolása, hizlalása és elbeczézése - a másik: uti leirások közlése volt. Úton, útfélen, pamlagon és himzett vánkoson és ölben és mindenfelé puczor gömbölyűre hizott mopszli volt látható s' Ami vagy Pamina gyakran több kedvezésben részesűlt s több költségbe is kerűlt, mint sok szegényebb sorsú ember egész évi háztartása; más részt, ha valamely iróaspirans, p. o. olyan kinek már nehány rejtettszavát vagy "a holdhoz" írt versét bámulta az olvasó közönség, a harmadik faluba rándúlt: rögtön utijegyzeteket, tapasztalásokat, benyomásokat, vázlatokat, naplót, sat. írt a "Hasznos Mulatságok" hasábjaiba; hiven elősorolván, hol és mit ebédelt, minő fogadóban és ágyban aludott, miképen dőlt fel, mily szivesen fogadták itt és ott s több hasonló tanúlságos és életbevágó dolgokat. Emlékszem egyre, melynek "folytatása" igy kezdődőtt: "Hajnali édes álmomból a csordapásztornak ablakom alatt megfútt kürtje ébresztett fel; felugrottam tehát ágyamból sat."

Ezen úti-jegyzetek, benyomások sat. akkor épen úgy elszaporodtak mint a divatos mopszok; s a méltán ostorozó gúny mindkettőt csakugyan addig is csapkodta, mig számuk egyre fogyott s ma a dolog már ott áll, hogy a mopszfaj tökéletesen kiveszett s egy fenmaradt példány előmutatójának valamely dús angol különcz nem tudom hány száz font sterlinget igér; úti naplóját pedig csak az meri közzé tenni, ki azt legalább is e hon határain túl hordta magával.

Minthogy pedig én naplót nem viszek s múlt nyári kirándulásom sem volt sokkal nagyobb út annál, melyet egy drezdai vagy lipcsei új házaspár a mézes hetek alatt a "sächsisehe Schweicz"-ba szokott tenni: ennélfogva - nehogy az e sorok fölötti czím valakit tévútra vezessen-e kis előszóban megjegyzendőnek tartottam, hogy se utam leirását, se saját viszontagságaimat, hanem oly eseményeket vázolni szándékom: melyek nekem egy egy beszélyke vagy humoreszkkisérlet tárgyáúl szolgáltak.

Pest, aprilban, 1854.

---