Tétel adatlapja
VisszaCÍMLAP

Pintér István

A fizika költészete

TARTALOM, ELŐSZÓ


Tartalom


Előszó
Kolofon
Mottó

Bevezetés
Hol vagyunk?
Az őszinteség tudománya
A legfontosabb írásjel
Mi a világ?
Minden itt marad
Sárból és napsugárból
A lombik szétpukkad
Nincs új a nap alatt
Tőrbe csalva
A lelkület a döntő
Hegyeket mozgatva
Diabetikus materializmus
Egy örök lehetőség
A világ képe
Mesterséges élet
Aki egyszer sem él
Erő a térben
Mi lett volna, ha...

MELLÉKLET
Tévedni emberi jelenség

Irodalom
Rövidítések és elérhetőségek



Előszó

Ez egy közérthető formában megírt ismeretterjesztő könyv, melyet minden érdeklődő bátran kézbe vehet. A jövőben csak egy természettudomány lesz, mert a kvantummechanika közös nevezőt biztosított a fizika és a kémia ágazatai számára. Magától értetődik, hogy a biológia szintén fel fog zárkózni hozzájuk.

A terminológia réges-régi probléma, a tudomány mindig küszködött a nyelvezettel. Az új fizikán alapuló új filozófia majd megoldja a dolgot. Egyelőre a már elavult newtoni kifejezéseket használjuk, több-kevesebb sikerrel. A pontosságról a bárki számára való emészthetőség miatt kellett lemondanom.

Az általunk ismert valóság a szabad szemmel is látható dolgoktól a metafizikáig terjed. Sok hipotézis először a science fiction köntösében adott rá magyarázatot, a jövő különböző lehetséges arculatait vázolva fel. Ezzel is megpróbálkozunk, persze csak egy emberiségszintű helyzetjelentés után. A problémák őszinte felvetésével nyilván helyes világképet kapunk.

A természet véres körforgása nem ismer irgalmat. Ezt a biológusoknak már deklarálniuk kellett volna. Ami nem szép, az nem lehet jó, a harmónia hiánya rendetlenségre utal, egy öntörvényű logikára... A legnagyobb kutatók mindig érzelmi alapokról indultak el, és autodidakta módon eredtek az igazság nyomába.

Az intuíciót inspiráció követi, ami a kísérletek során kinyilatkoztatásszerű felismerésekbe torkollik. Több fizikai törvény így indult útjára, a vallás ellenében. Sajnos, a tudomány és a hit kutya-macska viszonyában az egyház mindig kerékkötő szerepet játszott.

Korábban már érintettem a jelenleg középpontba helyezett témát, de most annak is utána nézünk, hogy ki az az "én", s ugyan mi lehet az élet értelme. Miért kell aludni és közlekedni, vannak-e véletlenek, miként működnek a lélektani automatizmusok. Nem olyan biztos, hogy haladunk, talán nincs is igazi fejlődés!

A bölcsek kövének tartott "világegyenletet" továbbra se tudjuk felírni, ám igyekszünk egyre közelebb jutni a minket érdeklő valósághoz.


×