---

Tartalom

ELSŐ RÉSZ.- Személyi jog.

ELSŐ SZAKASZ. - A személyek átalában
I. Fejezet. Személyi jogviszonyok az egyéniség szempontjából
II. Fejezet. Személyi jogviszonyok a polgári minőség tekintetéből

MÁSODIK SZAKASZ. - Önjogu személyek
I. Fejezet. Nemesek
II. Fejezet. Polgárok
III. Fejezet. Volt jobbágyok

HARMADIK SZAKASZ. - Nemönjogu személyek
I. Fejezet. Házasság
II. Fejezet. Szülők és gyermekek közti jogviszony
III. Fejezet. Gyámság és gondnokság

MÁSODIK RÉSZ. - Vagyoni jog.

ELSŐ SZAKASZ. - A vagyon átalában
I. Fejezet. A vagyon különbsége természeti minőségek szerint
II. Fejezet. A vagyon különbsége jogi minőségek szerint

MÁSODIK SZAKASZ. - Vagyonszerzés
I. Fejezet. Természeti szerzésmódok
II. Fejezet. Polgári szerzésmódok

HARMADIK SZAKASZ - Birtokviszonyok
I. Fejezet. Birtok
II. Fejezet. Tulajdon

NEGYEDIK SZAKASZ. - Örökösödés
I. Fejezet. Végrendelet szerinti örökösödés
II. Fejezet. Hitbizomány
III. Fejezet. Törvényes örökösödés

ÖTÖDIK SZAKASZ. - Osztály
I. Fejezet. Örökösödési osztály
II. Fejezet. Arányositás

HATODIK SZAKASZ. - A szerződések átalában
I. Fejezet. A szerződések keletkezése és hatálya
II. Fejezet. A szerződések átváltoztatása és megszüntetése

HETEDIK SZAKASZ. - Szabados szerződések
I. Fejezet. Örök időre kötött szerződések
II. Fejezet. Meghatározott időre kötött szerződések

NYOLCZADIK SZAKASZ. - Kénytelen szerződések
I. Fejezet. Károk
II. Fejezet. Polgári vétségek

HARMADIK RÉSZ. - Hiteltörvények.

ELSŐ SZAKASZ. - Anyagi váltójog
I. Fejezet. A váltó fogalma átalában, a váltónak lényeges felosztása és a váltótörvényekre alkalmazása
II. Fejezet. Váltóképesség
III. Fejezet. A váltó kellékei átalában, s az idegen és saját váltók kellékei különösen
IV. Fejezet. Hátirat és kezesség
V. Fejezet. Az elfogadás átalában és a névbecsülés különösen
VI. Fejezet. A lejárat, azaz fizetés ideje
VII. Fejezet. Fizetés
VIII. Fejezet. Óvás
IX. Fejezet. Viszkereset
X. Fejezet. A váltóbeli szabálytalanságok átalában és az elvesztett váltók különösen
XI. Fejezet. Zálog- és megtartási jog
XII. Fejezet. A váltójog megszünte átalában, és az elévülés különösen

MÁSODIK SZAKASZ. - Kereskedelmi viszonyok
I. Fejezet. A kereskedés kezdete
II. Fejezet. Kereskedői könyvek
III. Fejezet. Kölcsönös jogviszonyok a kereskedés fennállásánál
IV. Fejezet. A kereskedési jog megszünése
V. Fejezet. A gyárak jogviszonyai
VI. Fejezet. Kereskedői testületek, alkuszok, fuvarosok

HARMADIK SZAKASZ. - A közkeresetre összeálló társaságok jogviszonyai
I. Fejezet. Közkereseti társaságok
II. Fejezet. Szoros értelembeni közkereseti társaságok
III. Fejezet. Részvénytársaságok

NEGYEDIK SZAKASZ. - Csődrendtartás

ÖTÖDIK SZAKASZ. - Telekkönyvi rendtartás
I. Fejezet. A telekjegyzőkönyvek közzététele, s az annak folytán előforduló ügyletek kezelése
II. Fejezet. Az uj telekkönyvek vezetését tárgyazó szabályok

---

Bevezetés

Az állam és polgári viszony alakulása.

Azon czél, melyet elénk a végzet e földi pályán tüzött; halhatatlan lelkünknek emelkedett vágyai a tökélyesbülés felé; anyagi részünk bátorságba helyezése s kényelmei, e egyszersmind az utódokróli ösztönszerü gondoskodás még korán társaságba vezették össze az embereket. A társaságok kezdetben leginkább egyes családi tűzhelyekre szoritkozván, korlátoltabb kiterjedéssel birtak, s az őskor patriarchalis rendszerében jelenkeztek; később részint a tulnépesülés, s a személy- és vagyonbátorságnak szilárdabb alapra fektetése, részint a hovatovább fejlődő uralomvágy és foglalási törekvések több ily családokat egyesitettek, melyeket a közjólét előmozditásának nemes czélja, s a szólam, szellemiségünknek eme dicső közege még szorosabban összefüzött. Igy jöttek létre az államok; igy lett az ember - polgár, egyszersmind.

Törvény.

Hogy már az állam, rendeltetésének megfeleljen; hogy a közérdek mellett a polgár egyéni szabadsága s az egyén emberméltósága ne veszélyeztessék; s hogy - ami főczél vala - egyesek jólétében az állam, és a társulat virágzásában minden egyes boldog legyen: szabályokról kellett gondoskodni, melyek határt szabjanak a jognak, s kijelöljék a kötelezettségeket; melyek továbbá a polgárok viszonyait az államhoz és egymás között világosan meghatározzák, személyt és vagyont biztositsanak, a sérelmek jóvátételét és megtorlását czélszerü eszközök által s eleve meghatározott jogutakon lehetővé tegyék: - ezen szabályok összesége átalában törvénynek neveztetik.

A törvény felosztása.

A törvény részint az államhatalmat, annak alakját, közegeit s a polgárokhozi viszonyait tárgyazza; részint az egyesek közt felmerülhető azon viszonyokat és cselekvényeket, melyek jogi következményekkel birnak - szabályozza: e két szempontból köz- vagy álladalmi, és magánjognak hivatik.

A magánjog ismét polgári és büntető törvényre oszlik a szerint, a mint a személyek és vagyon körül kifejlett szabados cselekvények és törvényes eljárás szabályait irja elő, vagy azon sérelmeket jelöli ki a büntetés meghatározása mellett, melyek az állam fennállása és biztonsága, vagy egyesek személye és vagyona ellen merényeltetnek.

A polgári magánjog különösen.

A polgári magántörvények irottak, ha a törvényhozó hatalom tényezőinek igenleges hozzájárulása által alkottattak és kihirdettettek; szokásosak, ha a nép jogéletéből a gyakorlat által fejlesztetvén ki, a törvényhozó hatalom tényezőinek hallgatag hozzájárulása által emeltettek érvényre; átalánosak, melyek az állam valamennyi lakóit kivétel nélkül kötelezik; különösek, ha csupán egyes osztályra - s helyhatóságiak, ha egyes kerületre nézve birnak kötelező erővel.

...

E mű felosztása.

A jelen mű az összes anyagi polg. magántörvényeket ismertetvén, első része a személyi jogot, második része a vagyoni jogot s harmadik része a hiteltörvényeket foglalja magában.

---